Bár az ergonómia - a számítógépes irodai és szabadidős tevékenység terjedése miatt - egyre fontosabb területté válik, mégsem kap még elég hangsúlyt sem a foglalkoztatás, sem a magánélet terén. Ennek oka, hogy az irodai munka egészségkárosító hatása nem rögtön és nem olyan látványosan jelentkezik, mint például a nehézipari munkáé – mondta lapunknak Mischinger Gábor, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének laborvezetője. A tartós kényszertesthelyzet következtében kialakuló mozgásszervi megbetegedés, a vállövi izmokban fellépő tartós fájdalom, ínhüvelygyulladás, fejfájás kialakulása lassú folyamat. A tudomány a nyolcvanas évektől – a számítógép-használat széleskörű elterjedésével – kezdett felfigyelni ezekre az ártalmakra, és az ergonómia ekkortól az ipar mellett az irodai munka és a szabadidő területével is foglalkozik. Folytatás a pénteki NAPI Gazdaságban