A városháza szigorú költségvetést készített, ugyanis nem tekinthetünk el a gazdálkodási körülményektől - mondta Tarlós István főpolgármester a fővárosi közgyűlés csütörtöki ülésén, ahol első ízben került napirendre az idei költségvetési rendelettervezet.
 
Az idei költségvetés tervezete 55 milliárd forint hiánnyal számol idén a budapesti önkormányzat, a tavalyi 40 milliárd forintos többlet után. A tervezetből kitűnik, hogy a főváros költségvetése idén az erőltetett beruházások miatt lesz deficites, mivel a 303 milliárd forintos működési bevétel nagyobb, mint a 271 milliárd forintra rúgó működési kiadás. A főváros költségvetésénél kalkulálni kell az adósságállománnyal is, amely a tavalyi év végén 172,7 milliárd forint volt.

Az előterjesztés szerint a főváros idén 447,5 milliárd forint bevétel mellett 503,1 milliárdos kiadással számol, így jön össze az 55 milliárd forint hiány.

A helyzet azonban nem olyan rossz 2011-ben sem, ahogy első ránézésre látszik, ugyanis a kiadások között terveztek 25,5 milliárd forint céltartalékot, amit vagy elköltenek, vagy ha nem, akkor a hiány máris ennyivel kevesebb.

A költségvetés egyébként az iparűzési adóbevételek csökkenésével számol, az idegenforgalmi adóbevételek pedig a tavalyi 1,4 milliárd forintról 150 millióra csökkennek. Ennek az az oka, hogy a parlament úgy módosította Rogán Antal V. kerületi polgármester javaslatára a szabályokat, hogy ezen adót a kerületek is kivethetik, a többség pedig ki is veti.

Nincs B-terv

Horváth Csaba, MSZP frakcióvezetője úgy vélte: a költségvetés tervezete rossz a városnak. Nincs egyetlen fontos terület a költségvetésben, amely kiemelkedne a többi közül. Nincs iránya a büdzsének a megszorításokról szól mindenáron, a tartalékok soha nem látott mértéket ér el - tette hozzá.

A költségvetés nem tartalmazza a BKV hiányának a befoltozását, nincs a városnak „B" terve arra az esetre, ha a kormány nem segít. Ráadásul Horváth arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros vezetése hagyta a kormány által felrúgni azt a megállapodást, mely szerint a központi költségvetésből 24 milliárd forintos támogatást kapjon - mindezt egy majdani kormány-főváros megállapodás reményében.

A szocialisták - név nélkül - bírálták Rogán Antalt, akinek javaslatára az idegenforgalmi adó kivetése a kerületekhez került - ez mintegy 1,4 milliárdos bevételkiesést jelent a fővárosnak. Horváth szerint, ha a pénz a kerületeknél marad, akkor az idegenforgalmi kiadásokból is vegyék ki a részüket nagyobb mértékben.

Kivéreztetik a fővárosi cégeket?


Hanzély Ákos, az LMP képviselője fontosnak tartja főváros költségvetésnek racionalizálását. Az eredeti koncepcióhoz képest csökkent a főváros működési többlete - ami az LMP szerint üdvözlendő, ugyanakkor a bevételek között megjelentek hosszú távon fenntarthatatlan tételek. A fővárosi cégektől kilenc milliárdos osztalékbefizetést remél városháza - ilyen mértékű nyereségelvonás cégek kivéreztetéshez vezethetett.

Az LMP is hiányolta a költségvetésből a BKV finanszírozhatóságát - ugyanis a közgyűlés az előző évekhez hasonlóan idén sem ad veszteséges közlekedési cégének egy fillér támogatást sem.


Losoncy Pál (Jobbik) szerint a kitűzött 55 milliárdos hiánycél meghaladja a bevételek 10 százalékát, ilyen körülmények között nem lehet fenntartható költségvetést tervezni. További kockázatokat rejtenek a még nem ismert szerződéses kockázatok - elég csak a Alstom metrókocsi szerződésre utalni.

A Jobbik „nem támogatja a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelekből" való hiányfinanszírozást. Jobbik elveti a megszorításokat, nem a Fidesz által ígért városüzemeltetési reformot szeretné látni. A városüzemeltetés nem lett olcsóbb, annak kivitele a városházáról csak drágítja ezekete a tevékenységeket. A Jobbik nem fogja megszavazni az előterjesztést.