A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosa tegnap elismételte a hivatalos brüsszeli álláspontot, miszerint sokra értékelik a ljubljanai kormány erőfeszítéseit és várják a stabilitási és reformprogram benyújtását. Amint az utóbbit megkapják, újraértékelik az EB álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a szlovén vezetés meg tudja-e oldani segítség nélkül az ország problémáit. A nyilatkozat egyfajta válasz lehetett a Financial Times (FT) korábban megjelent cikkére, amely brüsszeli forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az EU erősen fontolgatja a keményebb fellépés lehetőségeit Szlovéniával szemben.

Az uniós szakértőket aggasztja például, hogy nem működik együtt megfelelően a pénzügyminisztérium és a központi bank. Az utóbbinak felügyelnie kellene a kereskedelmi bankok tevékenységét, miközben a három legnagyobb pénzintézet állami tulajdonban van, ami megkérdőjelezi az elfogulatlan ellenőrzés lehetőségét. Az FT egyik forrása szerint az ország súlyos kormányzási problémával küszködik.

Az eurózónás pénzügyminiszter-helyettesek múlt heti találkozóján ugyan nem merült fel a teljes mentőcsomag nyújtásának ügye, ám azt mérlegelték, hogy az EB egyéb beavatkozási lehetőségeivel élve hogyan gyorsíthatná fel a reformok végrehajtását. A durvább megoldások között szerepel, hogy pénzbüntetést szabnának ki Szlovéniára, ha a kormány nem lát neki a bankreformnak (azaz nem viszi ki a pénzintézetek kétes követeléseit egy rossz bankba és nem mérsékli az állami tulajdont a nagybankokban). Ezt az opciót támogatná az Európai Központi Bank (ECB), amely érezhetően nem szeretne fizetésképtelen pénzintézetek finanszírozásában részt venni.

További lehetőség az úgynevezett fokozott egyensúlyvesztési procedúra elindítása május végétől, ami az ország pénzügyi irányításának erős uniós kontroll alá vételét jelentené. Ennek esélyét növeli, hogy Brüsszel a múlt hónapban Spanyolországot figyelmeztette súlyos egyensúlyzavaraira. Sok szakértő úgy látja, hogy ha az ibériai országgal szemben elindulna az említett eljárás, akkor az EB-nek Szlovéniát is hasonló elbánásban kellene részesítenie. Végül az ECB felveti egy úgynevezett elővigyázatossági hitel folyósításának lehetőségét az eurózóna biztonsági alapjából (ESM), amelyért cserébe Ljubljanának szigorú reformmenetrend tartását kellene vállalnia.

Ciprus sorsára juthat Lettország

A lett bankok eszközállománya ugyan jelenleg csupán a GDP 90 százaléka, ám ha a Cipruson hontalanná vált 20 milliárd euró orosz megtakarítás a lett pénzintézetekben keresne menedéket, akkor ez az arány 200 százalékra ugrana, ami már gondot okozhat − figyelmeztetett a Moody's. Ezzel ugyanis a bankszektor forrásain belül a külföldi pénz aránya 75 százalékra nőne, ami egy tőkekivonás esetén csúnya bankválságot okozhat az országban. A rigai pénzügyi felügyelet adatai szerint az első negyedévben csupán 400 millió dollárnyi új külföldi tőke érkezett a bankokba, ám a Moody's attól tart, hogy ezt sokkal több pénz követheti, miután közelsége, uniós tagsága és a nagy orosz kisebbség miatt Lettország vonzza az orosz befektetőket.