Az év végén jöhet a fordulat

Az év első félévében még 6,7 százalékos, 2009 egészében viszont 5,9 százalékos kibocsátás-csökkenéssel számolhat a magyar gazdaság, 2010-ben pedig szerény, de már pozitív, 0,4 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak a Takarékbank elemzői.
NAPI, 2009. július 27. hétfő, 08:36

Bár a fogyasztói árindex a költségvetési kiigazítás egyes elemeinek (ÁFA- és jövedékiadó-emelés) bevezetése nyomán az év hátralevő részében átmenetileg jelentősen megugrik, az EU legmagasabb jegybanki alapkamatát az MNB 6 hónap alatt 8 százalék közelébe mérsékli majd az előrejelzés szerint.

A rövid makrogazdasági áttekintés azzal számol, hogy az európai gazdaság negyedév/negyedév alapon 2009 második felétől már szerény növekedésnek indul. A második negyedévre várható, sem regionális, sem tágabb közép-európai összevetésben nem kiugró 6,7 százalékos (kiigazítás nélküli, év/év alapon számított) kibocsátás-csökkenést követően a GDP visszaesésének mértéke az év egészében már 6 százalék alá kerülhet. Éves szinten az idei export 12,6, míg az import 14,8 százalékkal esik vissza, jövőre már mindkét mutató bővülhet 3,5, illetve 3,2 százalékos mértékben.

A 2008 augusztusától kibontakozó dezinflációs folyamatot áprilisban a forint korábbi hónapokban bekövetkezett gyengülése akasztotta meg. Az idényjellegű élelmiszerek ára májusban felfelé, júniusban kissé lefelé változtatta az infláció mértékét. A 12 havi infláció a fenti tényezők hatására a márciusi 2,9-ről júniusra 3,7 százalékra emelkedett. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a maginfláció mértéke májusban is 3,1 százalék maradt, vagyis az első féléves gyorsulásnak a nagy része átmeneti hatásokra vezethető vissza.

Júliusban az ÁFA és a jövedéki adók emelkedése önmagában közel 4 százalékponttal emelné az árszintet, azonban a gyenge kereslet miatt ez a hatás csak korlátozottan, 3 százalékpont körüli mértékben tud érvényesülni. Az inflációs nyomást csökkenti ugyanakkor a munkabérterhek enyhítése és a gázárak feltételezett csökkenése. Mindezek eredőjeként 2009 végére 7,3 százalékra várható az éves inflációs ráta, amelynek évi átlagos mértéke így kevéssel 5 százalék felett alakul majd. A kormányzati intézkedések egyszeri árnövelő hatása 2010 második felére kerül majd ki a bázisból, így a jövő év végére az infláció éves növekedési üteme 3,5 százalék alá mérséklődik majd.

A maginfláció fenti alakulása miatt az átmeneti emelkedés nem teremt új helyzetet a jegybank számára: a forint árfolyamának stabilizálódása, az állampapírhozamok trendszerű csökkenése, és az egész kelet-közép-európai térség iránt növekvő befektetői bizalom végre lehetőséget teremt a jegybanki alapkamat fokozatos mérséklésére. A mai napra várt 50 bázispontos csökkenést a következő hónapokban további hasonló lépések követhetik, év végére 8 százalék körüli irányadó kamatot eredményezve. Mindennek azonban továbbra is szigorú feltétele, hogy a külső és belső folyamatok nem fenyegetnek nagymértékű forintgyengüléssel.

Az államháztartás az első félévben az előzetesen vártnál 30 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleggel zárt, alapvetően a központi költségvetés tervezettnél alacsonyabb hiányának köszönhetően. A jelenlegi ismeretek szerint az idei 3,9, illetve a 2010-es 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt az elemzés tarthatónak ítéli.

HOZZÁSZÓLÁSOK