Az MNB kezelésébe kerülnek a hazai pénzügyi piacok világítótornyai

A Magyar Forex Társaság (MFT) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapodott a BUBOR, a BIRS és a HUFONIA Swap Index referenciamutatók kezelésének jegybanki átvételéről november 1-től. Az MNB számára kiemelten fontos a referenciamutatók megbízható működése, mivel a monetáris transzmisszió, a pénzügyi stabilitás és a felügyeleti hatáskör szempontjából is releváns indikátorokról van szó. A cikkben áttekintjük az érintett referenciamutatók szerepét és működését.
Napi.hu, 2016. november 4. péntek, 10:00
Fotó: Reuters

Horváth Dániel - Kálmán Péter - Sztanó Gábor, MNB

A bankközi referenciakamatok a pénzügyi rendszer "világítótornyai", olyan közjószágok, melyek igazodási alapot nyújtanak a piaci szereplőknek, segítik a hitelezés és más pénzügyi termékek hatékony működését, csökkentik a tranzakciós költségeket. Az 1970-es évektől kezdődően elsősorban egy típusú benchmark, a fedezetlen bankközi kamatjegyzés terjedt el nemzetközi szinten, annak is főként a 3 és 6 hónapos futamidőre jegyzett változata. E mutatók közül globálisan a Londoni Bankközi Kamatláb (LIBOR) a legjelentősebb. A 2000-es évekre e kamatlábak olyan jelentőségre tettek szert a nemzetközi pénzügyi rendszerben, ami nélkülözhetetlenné és gyakorlatilag az egész rendszer alapjává tette őket, mivel mind a hitelszerződésekben, mind a különböző pénzügyi termékekben (swapok, kamatderivatívák) szinte kizárólag ezek kerülnek felhasználásra. A LIBOR alapján a becslések szerint 300-800 ezer milliárd dollár értékű eszköz árazódik jelenleg.

A forinthoz kapcsolódó termékek árazása tekintetében a nemzetközi mintára felépített Budapesti Bankközi Kamatláb (BUBOR) használata terjedt el. A BUBOR jegyzését (melyre első alkalommal 1996 augusztusában került sor, 1 és 3 hónapos futamidőre) a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan a devizapiaci üzletkötők szakmai szervezete, a Magyar Forex Társaság (MFT) szervezte meg. A jegyzés módszertana az utóbbi két évtizedben alapjaiban nem sokat változott, viszont a nagy nemzetközi benchmarkokkal kapcsolatosan felmerült problémák rávilágítottak arra, hogy a BUBOR módszertanát is érdemes fejleszteni, így 2012 óta több ponton módosult a szabályzat.

A BUBOR számítása a résztvevő, úgynevezett kamatjegyző bankok üzleti ajánlatán alapul: megmutatja, hogy egy átlagos kamatjegyző bank milyen kamatláb mellett nyújtana fedezetlen bankközi hitelt egy másik kamatjegyző bank számára . A beérkezett ajánlatok közül a legmagasabb és legalacsonyabb értékek elhagyása után átlagolással alakul ki a napi fixing értéke, mely a nyilvánosság számára hozzáférhető és felhasználható. A 2012-2014 közt végrehajtott reformok leginkább a szervezeti háttér megerősítését, az átlagolás módszertanát, a futamidők számát valamint a kamatjegyzőkkel kapcsolatos feltételeket érintették. A nemzetközi példákat, illetve a piaci visszajelzéseket figyelembe véve az átláthatóság irányába is történt elmozdulás a BUBOR szabályzatában. Ennek keretében felállt a Jegyzési Bizottság, a futamidők száma pedig a korábbi 15-ről 9-re csökkent.

A lengyel és román példához hasonlóan, az MNB kezdeményezésére 2016 májusától kötelező érvényű árjegyzés került bevezetésre, azaz a panelbankok bizonyos mennyiségű ügylet megkötésének lehetőségét biztosítják a jegyzésként beadott kamatlábak alkalmazásával. Ez hozzájárult a piaci likviditás emelkedéséhez az 1-3 hónapos szegmensben és növelte a piac árfeltáró szerepét, a BUBOR információtartalmát.

A BUBOR mellett nemzetközi mintára 2006-ban elindult az éven túli kamatfixing (BIRS), 2010-ben pedig az egynapos bankközi kamatok várható jövőbeli alakulásán alapuló derivatív ügyletek indexe (HUFONIA Swap Index) is. A reálgazdasági és pénzügyi piaci felhasználás szempontjából továbbra is a BUBOR bír a legnagyobb jelentőséggel, ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatokat tekintve a hazai piacok fejlődésével a BIRS és a HUFONIA Swap Index felhasználása is egyre növekedhet.

A különböző lejáratú BUBOR jegyzések a derivatív és más pénzügyi termékek, a változó kamatozású hitelszerződések, valamint a monetáris kondíciók nyomon követése szempontjából is kiemelt szerepet töltenek be a hazai pénzügyi piacokon. A 2015-re vonatkozó adatok alapján 29 ezer milliárd forint, azaz közel az éves magyar GDP-nek megfelelő értékű hitelállomány és kamatderivatív ügylet árazódott BUBOR alapján. A BUBOR-hoz árazott hitelállomány 2012-ben még 2700 milliárd forint körül alakult, ami - főként a háztartási devizahitelek konverziójához köthetően - mostanra meghaladja a 6000 milliárd forintot. Előretekintve a BUBOR szerepe tovább erősödhet, mivel az új hitelszerződések jelentős részben BUBOR-t használnak.

Három- és hat hónapos BUBOR-hoz árazódó állományok
FelhasználásÁllomány (2015-ben, milliárd Ft)
FRA400
IRS16 114
CCIRS6 499
Hitelek6 127
Összesen29 140
Forrás: MNB

A globális pénzügyi válság során és az azt követő LIBOR és EURIBOR manipulációs botrányok alkalmával váltak nyilvánvalóvá azok a problémák, amelyek miatt az utóbbi években nemzetközi szinten megindult a benchmarkok reformjával kapcsolatos gondolkozás. Ennek nyomán az utóbbi években több országban megalapították, vagy megerősítették a benchmarkok adminisztrátori funkciójával megbízott szerveket, etikai kódexek születtek, szigorodtak az eljárási szabályok és a felügyeleti hatóságok is nagyobb hangsúlyt fektettek a benchmark jegyzések ellenőrzésére. E folyamat jegyében született meg az EU "benchmark rendelete" is.

A benchmark rendeletben szigorú előírások születtek az adminisztrátorokra vonatkozóan az irányítási struktúra, az érdekkonfliktusok felmérése és kezelése, a közzétételi kötelezettségek, valamint az alkalmazottak képzettsége és összeférhetetlensége tekintetében. A rendelet emellett rendszeres éves felülvizsgálatot, külön felügyelőbizottsági funkciót, a külső résztvevők felügyeletét, a folyamatok részletes dokumentációját, valamint az érintettek személyes vagyoni felelősségét írja elő.

Felmentést kaptak ugyanakkor a rendelet hatálya alól a jegybankok, és egyes más állami hatóságok, melyek az indoklás szerint már jelenleg is teljesítik azokat az alapfeltételeket, amelyek a benchmarkok megbízható működtetéséhez szükségesek. A rendelet követelményeinek megismerése után az MFT Jegyzési Bizottsága jelezte az MNB-felé, hogy a rendeletnek való megfeleléssel járó adminisztratív terheket és költségeket az MFT nem tudja és nem kívánja vállalni, így az MNB részére felajánlja a BUBOR, a BIRS és a HUFONIA Benchmark Index adminisztrátori szerepét. Az MNB szempontjából a törvényi kötelezettségekből adódóan indokolt volt a referenciakamatok átvétele, mivel a monetáris transzmisszió, a pénzügyi stabilitás és a felügyeleti hatáskör szempontjából is kiemelten fontos mutatókról van szó. A napi operatív munka (begyűjtés, ellenőrzés, számítás, publikáció) szempontjából a benchmarkok átvétele nem jelent lényeges változást az MNB számára, hiszen az az eddigiekben is a jegybankban zajlott.

E megfontolásokra tekintettel az MNB, az MFT és a Magyar Bankszövetség képviselői 2016. szeptember 12-én megállapodást írtak alá arról, hogy a referenciamutatók adminisztrátori szerepét 2016. november 1-től az MNB tölti be. A megállapodás a következő fontosabb feltételek mellett jött létre:

• az MFT minden jogáról lemond a referenciakamatokkal kapcsolatban;

• az MNB 5 éven belül nem adja tovább a referenciakamatok kezelését más félnek;

• az MNB, amennyiben 5 év után nem kívánja tovább végezni a referenciakamatok előállításának és kezelésének feladatát, akkor először az MFT, majd a Bankszövetség számára ajánlja fel a referenciakamatok előállítását és kezelését;

• az MNB előzetesen egyeztet a kamatjegyző bankokkal a szabályzatok változtatásakor;

• az MNB közjószágként tekint a benchmarkokra és használatukat nem teszi díjkötelessé a jegyzésben résztvevők számára.

A benchmarkok adminisztrációval kapcsolatos feladatok ellátására az MNB-n belül megalakult a Referenciamutató Jegyzési Bizottság (továbbiakban RJB). Nem szavazó állandó meghívottként a Magyar Forex Társaság és a Magyar Bankszövetség képviseletében piaci szereplők is részt vesznek az üléseken, hogy a benchmarkok készítői és felhasználói is tudják jelezni javaslataikat az adminisztrátor felé.

Az RJB mandátumát az MNB Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Ezek alapján az RJB a pénzügyi benchmarkok jegyzésére vonatkozó feltételrendszer meghatározására, a jegyzés ellenőrzési keretrendszerének megállapítására, szabályzatoktól való eltérés esetén szankcionálásra jogosult. Felelősségi körébe tartozik a benchmarkokhoz kapcsolódó szabályzat kialakítása, a referenciamutatók előállításához kapcsolódó működési feltételek biztosítása, a hazai bankközi referencia kamatlábak folyamatos fejlesztése, valamint a jegyzési folyamat ellenőrzése.

A referenciamutatók jelentőségére tekintettel az adminisztrátori feladatok ellátása során a korábban folytatott transzparens működés továbbra is indokolt, ezért az RJB az átvételt követően az MNB honlapján fog rendszeres tájékoztatást nyújtani a referencia mutatókkal kapcsolatos fejleményekről, bizottsági ülésekről, a mutatók alakulásáról.

A szerzők az MNB munkatársai.

HOZZÁSZÓLÁSOK