Az MNB végre a dolgát végzi

Az elemzők megosztottak a jegybank hétfői döntése kapcsán: nem mindenki várt emelést, de a döntés indokolható. A jövőt illetően is megosztottak a szakértők: van aki nem vát több emelést, de a kétszer 25 bázispontos további szigorítás sem zárható ki.
NAPI, MTI-Eco, 2010. december 20. hétfő, 16:32
Fotó:

A novemberben megtorpant infláció és a visszafogott béradatok miatt csak későbbre vártuk az emelést - véli Sörös Csaba, a Takarékbank junior elemzője. Olyan megfontolások is vezethették a tanácsot, hogy az összetételében esetlegesen beálló változástól tartva, taktikai okból hozták előre az emelést. A benzinár rekord döntögetése, a mezőgazdasági termelői árak brutális növekedése és az szja rendszer enyhítése mind emelik az inflációs nyomást, ezért újabb 25 bázispontos várható a következő év első néhány hónapjában - tette hozzá az elemző.

A jegybank végre komolyan veszi az inflációs célkövetés rendszerét - véli a hétfői kamatemelés kapcsán Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Jövőre a hatósági árak a konszenzus felett alakulnak és a minimálbér is a vártnál nagyobb mértékben nő jövőre. Mindezek alapján látszik, hogy ebből nem lesz alacsony inflációs környezet, ami a szereplők várakozásit is magasan tartja. A monetáris tanácsnak ebből lehetett elege ezzel a kamatemelési ciklussal - véli Török.


Az, hogy most határozta el az MNB önmagát amellett, hogy komolyan veszi a rendszert, két oldalról indokolható. Egyrészt, szakmai alapon mindenképp: túl vagyunk a válságon, kifutott az áfa-emelés inflációgerjesztő hatása és ennek ellenére is magas az infláció. Ugyanakkor, feltehetően "kapuzárási pánik" is uralkodik a tanácson, a politikai szempontok is lehetnek a döntés mögött.


Mindezek alapján, a szakértő úgy számol, hogy januárban és februárban is 25-25 bázisponttal szigorít a jegybank. Persze, ezt felülírhatja egy kedvezőbb adat. Az viszont szinte biztosra vehető, hogy a jegybank következetessége, amit már második hónapja látunk, kérészéletű lesz: márciusban vagy akár már hamarabb is feladhatják ezt a konzekvens viselkedést.


Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint ugyanakkor az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében mégis indokolható lett volna az alapkamat szinten tartása. Az országkockázati felárak az elmúlt időszakban kissé mérséklődtek, a hosszabb lejáratú állampapír hozamok korrigáltak, az Államadósság Kezelő Központ sikeres diszkont kincstárjegy és állampapír aukciókat tartott a hónap során, és a forint is jelentősen erősödött az euróval szemben - fejtette ki a szakértő. Az MNB vélhetően úgy gondolta, hogy a bizonytalan költségvetési pálya és az inflációs várakozások emelkedése miatt jobb erőteljesebb jelzést küldeni és a korábbi lépésekkel talán elkerülhetőbb a későbbi nagyobb emelés - olvasható a kommentárban.


Az alapkamat kilátások szempontjából 2011 eleje nagyon fontos lesz, mivel a kormány adó- és más gazdaságpolitikai döntéseinek hatását az árakban, bérekben és a kereslet alakulásában ekkor lehet majd egyértelműen látni. Bebesy Dániel szerint ugyanakkor a gazdasági pályával kapcsolatos bizonytalanságok továbbra sem enyhültek.


A Capital Economics feltörekvő térségi közgazdásza Neil Shearing ugyanakkor kiemelte: igaz, hogy a teljes kosárra számolt infláció jóval a 3 százalékos célszint felett jár, ennek fő hajtóereje azonban az élelmiszerárak emelkedése, és az ezt kiszűrve számolt alapszintű infláció sokkal enyhébb. Mivel az infláció jövőre várhatóan a célszintre süllyed, az újabb kamatemelésről hozott döntés leginkább a kormány költségvetési politikájával szembeni "megrovó lépésnek" tűnik. Az elemző ennek alapján jó esélyt adott arra, hogy az MNB-alapkamat a hétfői emeléssel tetőzött.

HOZZÁSZÓLÁSOK