Az MNB visszavág Járainak - messze az euró

Több érv szól a magyar euróövezeti tagság mellett mint ellene, de Magyarországon csak nehézségek árán lesz euró. Az MNB reagál Járai Zsigmond szavaira is.
NAPI Online, Pintér András, 2007. november 22. csütörtök, 16:26
Fotó:

Több érv szól Magyarország mielőbbi euró-övezeti csatlakozása mellett mint ellene, de körültekintően kell megválasztani az egyensúlyi körülményeknek megfelelő paritást és több tényezőt is figyelembe kell venni - hangsúlyozta Neményi Judit, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja.

A Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiuma által rendezett konferencián Neményi Judit elmondta: a csatlakozás időpontjának meghatározásakor figyelembe kell venni a stabilizáció effektív korlátait, figyelni kell az euró-övezetben mutatkozó alkalmazkodási problémák tanulságaira és megoldásaira, nem lehet szem elől téveszteni a regionális versenyt és fel kell mérni: mire képes az önálló magyar monetáris politika - írja az MTI.
Szapáry György, az MNB volt alelnöke a nominális- és a reálkonvergencia összefüggésére hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy az árszint-konvergencia az euró csatlakozás előtt álló országokban évente jelentős többletinflációt okoz. Magyarországon a számítások szerint ez 2008-2012 között 1,3 százalékpontnál is többet jelenthet.

A maastrichti feltételeket illetően logikusnak tartaná - elismerve, hogy megváltoztatásukra nincs esély -, hogy az pénzromlási ütemre vonatkozó kritérium ne a 3 legalacsonyabb inflációjú országét vegye alapul, hanem az eurózóna átlagos inflációját.

Messze még az euró

Hamecz István, az MNB korábbi vezető közgazdásza szerint Magyarországon belátható időn belül nem lehet és nem is lesz euró, mivel a közeljövőben a magyar gazdaság nem tudja teljesíteni a kritériumokat. Ehhez ugyanis a ciklusok kisimítását eredményező intézményi változások kellenek, ezeknek pedig még a szándéka sem látható.
Hamecz elsősorban a politikai gazdasági megfontolásokra helyezte a hangsúlyt az euró bevezetésével kapcsolatban. Szerinte az infláció ellen a monetáris és a fiskális politika együttes fellépése szükséges. Ezzel azonban az a baj, hogy Magyarországon a fiskális politika és a közjó között nincs összhang, másrészt a monetáris politika több problémával is küzd, így küzd egyrészt az eszközfüggetlenség, másrészt az intézmény függetlenségének hiányával. Ezért szerinte az euró bevezetése jelenti a legjobb megoldást, az infláció leszorítására. Azonban a költségvetési ciklusok gyakran elszállnak és így a fiskális cél elérése nehéz, így az eurót nem lehet belátható időn belül bevezetni - véli Hamecz.



Bírálják Járait

Neményi Judit szerint igaz, hogy a széles árfolyamsáv konfliktusba kerülhet az inflációs célkövetési rendszerrel, de nem lehet bírálatot mondani tértől és időtől függetlenül. Ez nem árfolyam célkövető rendszer, hanem toleranciasáv - fűzte hozzá, hangsúlyozva: az MNB által alkalmazott széles árfolyamsáv semmiben sem akadályozza a monetáris politikát. Ha az árfolyamsáv megfelelő helyen van és támogatja a fiskális politika, mint most, akkor szakmai felelőtlenség kijelenteni róla, hogy eszköztelenné teszi a jegybankot - írja az MTI.

Járai Zsigmond szavaira reagálva - a volt MNB-elnök gyurcsányista bábszínháznak titulálta a monetáris tanácsot - azt mondta: a jegybank függetlensége ellen egy korábbi és jelenlegi politikus indított durva támadást. Hozzátette: a jegybank függetlensége nem azt jelenti, hogy a monetáris tanács tagjait a jegybankelnöknek kell kineveznie, a világban ez sehol sincs így.

Hangsúlyozta: mindig is a jegybanktörvény gyakori megváltoztatása ellen foglalt állást, de a demokráciában - mint mondta - senkinek sem jutna eszébe szakmailag megfelelő embereket politikai részrehajlással vádolni, mert a demokratikusan megválasztott miniszterelnök vagy a pénzügyminiszter jelöli őket.

Surányi György, egykori jegybankelnök, egyetemi tanár is durvának és példátlannak nevezte Járai szavait és személyesen is sértőnek érezte a megjegyzéseket azokkal a volt kollégákra nézve, akik - mint mondta - felelősen végzik munkájukat.

Úgy vélte: az euró bevezetése elemi érdek, de az erőltetett nominális konvergencia súlyos növekedési áldozattal jár. Hozzátette: a külső és belső egyensúlyi pozíció konszolidációja elengedhetetlen az eurótól függetlenül is. A gyors bevezetés azonban nem oldja meg a problémákat: a túl gyors, túl korai csatlakozás extrém fiskális és monetáris megszorítások árán nem jár növekedési többlettel. A megfelelő stratégia: nem rohanni a valutaunióba, időt hagyni a reálfelzárkózásra és a maastrichti kritériumok reformjára. Figyelmeztetett a túlértékelt paritás veszélyeire, ez a valutaunión belül túlértékeltté teszi az adott gazdaságot, ami stagnáláshoz, a munkanélküliség növekedéséhez és tőkekivonáshoz vezet - mondta Surányi György. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha azzal kell számolni, hogy egy ország 10-15-20 éven keresztül csak rossz gazdaságpolitikát folytat, akkor jobb az EMU kényszerzubbonya.

Kifejtette: önmagában a monetáris politika, akármilyen felkészült szakemberek irányítják is, nem képes a gazdaságpolitika egészét a megfelelő mederbe terelni, csak verbális és tényleges intervencióval figyelmeztethet. Minden öndicséret ellenére az infláció jelentős csökkenése sokkal inkább a vakszerencsének köszönhető, mint a tudományos munkának - mondta. A nyitott gazdaságokon belül az inflációs célkövetés egy blöff - tette hozzá. Ugyanis az inflációs célkövetés rendszerének működése nem tudományosan bizonyított.

A maastrichti kritériumokat illetően nem azok szigorúságát kritizálta, hanem súlyos ellentmondásosságát, és hiányolta, hogy nem terjednek ki a külső egyensúlyra.

HOZZÁSZÓLÁSOK