Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A költségvetésre semleges hatással lesz az 5 százalékpontos járulékcsökkentés - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számaiból, amit a Portfolionak küldött meg - más szóval a minimálbér-emelés teljes költségét a munkaadókra terheli a kormány. A NGM-Portfolió páros számaiból az derül ki, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) első körben 380 milliárdos kieséssel jár. Ezt növeli még a közszférában a bérminimum emelése miatt a plusz 40 milliárdos bérkiadás, és további 20 milliárd megy a táppénz- és a gyed-kiadásokra a növekvő minimálbér miatt - vagyis összesen 440 milliárd forintos lyuk keletkezne a büdzsén.

Ám mindezt ellentételezi minimálbéremelés és a béremelések miatt befolyó többlet szja és szocho, amit 270 milliárd forintra taksálnak. A növekvő fogyasztás révén még befolyik 50 milliárdnyi plusz fogyasztási adó. Az NGM azzal számol, hogy a növekvő foglalkoztatás révén csökken a közmunka, így ezen 120 milliárdot megspórolnak. Így jött ki a NGM-ben a matek nulla forintos egyenlegre.

A társasági adó csökkentése viszont további 145 milliárdos kieséssel jár - ennek fedezetét most még nem látják az NGM-ben, így azt hiánynövelő tételként jelenítik meg. Persze nem kizárt, hogy 2017 folyamán hirtelen előkerül egy nagy adózó, amely Magyarországra telepíti adózásnak egy részét.

A társasági adó csökkentésének korábban nem voltak előjelei, azt Orbán Viktor miniszterelnök pár nappal londoni útja után jelentette be. A két esemény mögött akár összefüggés is lehet - nem kizárt, hogy a londoni tárgyalásokon voltak olyan cégek, amelyek jelezték, hajlandóak lennének adózásuk egy részét Magyarországra telepíteni a Brexit miatt.

A történet nem lenne példa nélküli, hisz a kormány tavaly bevezette a növekedési adóhitel kedvezményét, amit egyedül az amerikai GE használt ki egy adóügylet optimalizálására, amelynek keretében idén és jövőre 150-150 milliárdos extra adót fizet Magyarországon.