Az NGM nagy veszedelmet lát az államadósságban

Az elhibázott gazdaságpolitikai folyamatoknak köszönhetően Magyarország "maastrichti típusú" államadóssága 2010-re 21 790 milliárd forintra nőtt, ami nagyjából a GDP 80 százalékát tette ki. A központi költségvetés bruttó államadóssága 20 041 milliárd forint volt 2010. december 31-én, az állomány átlagos hátralévő futamideje 4,5 év - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzésében. A tárca szerint emiatt az ország számára "a legnagyobb veszedelmet" az államadósság jelenti napjainkban.
MTI-Eco, 2011. február 28. hétfő, 20:15
Fotó:

A nemzetgazdasági tárca szerint az elmúlt évtizedben a 2002-es év ilyen szempontból is rendkívül fontos trendforduló, hiszen az első Orbán-kormány a gazdaságot magas gazdasági növekedés ütemmel és csökkenő, jóval a maastrichti 60 százalékos szint alatti államadósság rátával adta át.

"Az utána következő szocialista kormányok azonban nem tudtak megfelelő gazdaságpolitikai választ adni a kor kihívásaira, s nyolcévnyi kormányzásuk alatt újra elfutott Magyarország GDP-arányos államadóssága" - olvasható a dokumentumban.

A tárca számítaása szerint 2002 és 2010 között a nominális adósság 12 ezer milliárd forinttal, az adósságráta közel 25 százalékponttal nőtt. A maastrichti 60 százalékos küszöböt 2005-ben lépte át Magyarország, majd folyamatosan távolodott el az eurózóna-tagsághoz szükséges szinttől.

A dokumentum szerint az országnak azonban nem csupán a magas államadóssággal kell megküzdenie a közeljövőben. A magyar államadósság kétségtelenül a legmagasabbak közé tartozik a versenytárs államokhoz viszonyítva, a teljes, a háztartásokat és vállalatokat is figyelembe vevő külső adósság szintje azonban szintén kimagasló Magyarországon.

Ebben szerepe van az utóbbi évtizedben felfutó devizahitelezésnek és az államadósság külső forrásból való finanszírozásnak is. "Ebből az adósságcsapdából kell kitörnie Magyarországnak a következő években - húzza alá az NGM. 

A tárca összegzése megemlíti: a központi kormányzati eladósodás a meghatározó az államadósság szerkezetében, de az önkormányzatok a 2000-es évek közepétől egyre nagyobb szeletet hasítottak ki magunknak a maastrichti értelemben vett államadósságból, mára az önkormányzati adósságállomány a teljes adósság több mint 5 százalékát adja.

Az államadósság forint-deviza arányát tekintve a devizaarány az adósságban 2002-ig csökkent, később a növekvő külföldi befektetői érdeklődés hatására egyre több devizában denominált, azaz deviza alapon kibocsátott kötvényt dobott piacra az Államadósság Kezelő Központ, mára a devizakötvények súlya az adósságportfolióban megközelíti a 24 százalékot.

Maga az IMF-EU hitelcsomag 2008-2009-ben lehívott összege a teljes adósság mintegy 23 százalékát teszi ki. Emiatt a devizaadósságnak a teljes adóssághoz viszonyított aránya jelentősen megemelkedett, a maastrichti értelemben vett államadósságból a devizaarány a 2002-es 25 százalékról 2010 szeptemberére 47 százalék közelébe emelkedett - olvasható az összegzésben.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bodor Tibor, 2011.03.01 00:22

T. Szerkesztők. Egyszeri elméleti matematikusként vannak sejtéseim, hogy a mi 80%-unk miért sokkal több mint pl. a belgák kb. 100%-a stb. Egy összefoglaló (egész EU), elemző cikknek a témában nagyon örülnék. kösz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html