Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
A parlament már tárgyalja a Rogán Antal által beterjesztett házszabály-módosítást, amelyben legalább egy csapdát is elrejtett a fideszes frakcióvezető. (A mostani házszabályt februárban fogadta el a kétharmados parlament - ám az csak az új Országgyűlés megalakulásával lépett hatályba, amit Rogán máris számos ponton megváltoztatna.) A javaslat hatályon kívül helyezné a levezető elnökök szavazására vonatkozó szabályokat.
A 24 éves demokratikus parlamenti szabályok szerint a parlamenti ülést levezető elnök soha nem szavaz a parlamenttel, csak abban az esetben, ha a szavazás döntetlenre áll, vagyis szavazategyenlőség alakul ki az igenek és a nemek között. Ekkor az adott kérdésben - akár egy törvényjavaslat sorsáról - az elnöki szavazat dönt. Ilyenkor általában az elnök arra szavazott, ahová a frakciója.
A parlament ülését felváltva vezetik a kormánypárti és ellenzéki elnök, illetve az alelnök. Elnöki szavazat nagyon ritkán dönt akár csak egy módosító javaslat sorsáról, ugyanis a mindenkori kormánypárti frakció elemi érdeke, hogy elegendő képviselővel rendelkezzen a szavazásokkor.
Rogán Antal frakcióvezető most úgy látja, hogy ez a 24 éves gyakorlat súlyosan antidemokratikus - érvelése szerint semmi nem indokolja a levezető elnök szavazati jogának korlátozását. A Fidesz politikusa hivatkozik a más uniós tagállamok gyakorlatára - így például sem a német, sem a francia, sem az olasz, sem a spanyol, de még az Európai Unió parlamentjében sem korlátozzák a levezető elnök szavazati jogát - ezek alapján idehaza sem indokolt. Rogán az indoklásban ugyan nem tér ki arra, hogy az unió többi kéttucat tagállamában milyen szabályok vonatkoznak az elnöki szavazásra - de vélhetően lehetne a magyar gyakorlathoz hasonló példákat találni.
Kibújt a szög a zsákból - nem lenne meg mindig a kétharmad
Hogy miért lett fontos az elnöki szavazás demokratizálásának kérdése, azt számunkra egy ellenzéki módosító javaslat vezette le.
A Bárándy Gergely (MSZP) és Tóbiás József (MSZP) képviselők által jegyzett javaslat rávilágít a parlamenti matematikára: A Fidesz-KDNP a 199 fős parlamentben 133 képviselői helyet birtokol, ami pont a kétharmada a megválasztott országgyűlési képviselőknek. Az Alaptörvény vagy más jogszabályok előírják, hogy egy szavazáshoz nem a jelenlevő - hanem a megválasztott képviselők kétharmada szükséges - ez esetben minden fideszes politikusnak igen gombot kell nyomnia - vagy ha nem, akkor meg kell alkudni a szabályozásról az ellenzék egy részével.
Ha minden képviselő jelen van az ülésen - senki sem beteg, senki nem halt meg, egy kormánytag-képviselő sincs külföldön - még akkor sem lenne meg a kétharmad, ha a pulpituson a kormánypárti elnök vagy egy kormánypárti alelnök ül, mert ő jelenlegi szabályok szerint nem szavazhana - világítanak rá Rogán javaslatának egy lehetséges indítékára a szocialista képviselők. Ezért is szükséges lehet az elnöki szavazat Rogán-féle "demokratizálása" - igaz ez esetben nincs megoldás a szavazategyenlőségre. A jelenlegi parlamenti matematikából az is következik, hogy e probléma vélhetően a következő négy évben kevesebbszer fordul elő, mint a kétharmados szavazásoknál az egy hiányzó voks.
Egyszerűsödne a rapid törvényalkotás is
Az ellenzéki képviselők Rogán egy másik javaslatában is némi sandaságot feltételeznek: Fidesz által pár hónapja elfogadott új házszabály szerint a jövőben végett kell vetni a rapid törvényalkotásnak, vagyis annak a gyakorlatnak, hogy a reggel beterjesztett - fontos vagy kevésbé fontos - törvényjavaslatot a vita korlátozásával még aznap meg is szavazzák a képviselők. Hamar munka ritkán jó - ez a törvényalkotásban is gyakran megesett: az elmúlt négy évben nem egyszer előfordult, hogy a rapid módon elfogadott törvényt (pl. a költségvetés módosítását) a hatályba lépése után újra kellett tárgyalni, mert hibákkal fogadta el a parlament.
Az új házszabály szerint félévente csak hat sürgős és négy kivételes eljárásra lenne szükség, vagyis évi húsz rapid törvényre - miközben egy átlagos évben elfogadott törvények száma 150 körül mozog. A jelenleg hatályos házszabály szerint a kivételes vagy sürgős tárgyalás akkor lehetséges, ha azt az összes képviselő négyötöde megszavazza. Rogán Antal által jegyzett házszabály megtartaná a négyötödös arányt, de nem az összes, hanem a jelenlévő képviselők négyötödéhez kötné a kivételes és sürgős törvényalkotást. Az ellenzéki politikusok szerint a javaslat ily módon is tágítaná a kissé szűk kétharmad mozgásterét - olvasható a módosító javaslatban.
A One More Round korábbi epizódjait megtalálod ide kattintva.
Energetikai konferencia a Napi.hu és a Lounge Communication szervezésében
rigolya, 2014.05.28 08:56
2016: adósságkorlát a költségvetésre.
2017: árfolyamgátas különhitel is rázúdul a devizahitelesre.
Folyamatosan: minimálbérhez van kötve sok-sok közalkalmazott bére.
Folyamatosan: a rapid ad-hoc törvénykezés még rejtett buktatói.
Folyamatosan: a mutyikat farigcsálni kell fidesznyik-közeli vállalkozókra.
2/3 nélkül ezeket nehéz orvosolni.
S különben is! Ha 1 nap alatt eljut a kósza gondolattól a törvény az elfogadásig, akkor nehogy már visszavegyünk a sebességből?! Még a végén meg kell fontolniuk, hogy mit is jelent jogásznyiknak lenni.