Bajban a Fidesz, mégsincs meg a kétharmad
A parlament már tárgyalja a Rogán Antal által beterjesztett házszabály-módosítást, amelyben legalább egy csapdát is elrejtett a fideszes frakcióvezető. (A mostani házszabályt februárban fogadta el a kétharmados parlament - ám az csak az új Országgyűlés megalakulásával lépett hatályba, amit Rogán máris számos ponton megváltoztatna.) A javaslat hatályon kívül helyezné a levezető elnökök szavazására vonatkozó szabályokat.
A 24 éves demokratikus parlamenti szabályok szerint a parlamenti ülést levezető elnök soha nem szavaz a parlamenttel, csak abban az esetben, ha a szavazás döntetlenre áll, vagyis szavazategyenlőség alakul ki az igenek és a nemek között. Ekkor az adott kérdésben - akár egy törvényjavaslat sorsáról - az elnöki szavazat dönt. Ilyenkor általában az elnök arra szavazott, ahová a frakciója.
A parlament ülését felváltva vezetik a kormánypárti és ellenzéki elnök, illetve az alelnök. Elnöki szavazat nagyon ritkán dönt akár csak egy módosító javaslat sorsáról, ugyanis a mindenkori kormánypárti frakció elemi érdeke, hogy elegendő képviselővel rendelkezzen a szavazásokkor.
Rogán Antal frakcióvezető most úgy látja, hogy ez a 24 éves gyakorlat súlyosan antidemokratikus - érvelése szerint semmi nem indokolja a levezető elnök szavazati jogának korlátozását. A Fidesz politikusa hivatkozik a más uniós tagállamok gyakorlatára - így például sem a német, sem a francia, sem az olasz, sem a spanyol, de még az Európai Unió parlamentjében sem korlátozzák a levezető elnök szavazati jogát - ezek alapján idehaza sem indokolt. Rogán az indoklásban ugyan nem tér ki arra, hogy az unió többi kéttucat tagállamában milyen szabályok vonatkoznak az elnöki szavazásra - de vélhetően lehetne a magyar gyakorlathoz hasonló példákat találni.
Kibújt a szög a zsákból - nem lenne meg mindig a kétharmad
Hogy miért lett fontos az elnöki szavazás demokratizálásának kérdése, azt számunkra egy ellenzéki módosító javaslat vezette le.
A Bárándy Gergely (MSZP) és Tóbiás József (MSZP) képviselők által jegyzett javaslat rávilágít a parlamenti matematikára: A Fidesz-KDNP a 199 fős parlamentben 133 képviselői helyet birtokol, ami pont a kétharmada a megválasztott országgyűlési képviselőknek. Az Alaptörvény vagy más jogszabályok előírják, hogy egy szavazáshoz nem a jelenlevő - hanem a megválasztott képviselők kétharmada szükséges - ez esetben minden fideszes politikusnak igen gombot kell nyomnia - vagy ha nem, akkor meg kell alkudni a szabályozásról az ellenzék egy részével.
Ha minden képviselő jelen van az ülésen - senki sem beteg, senki nem halt meg, egy kormánytag-képviselő sincs külföldön - még akkor sem lenne meg a kétharmad, ha a pulpituson a kormánypárti elnök vagy egy kormánypárti alelnök ül, mert ő jelenlegi szabályok szerint nem szavazhana - világítanak rá Rogán javaslatának egy lehetséges indítékára a szocialista képviselők. Ezért is szükséges lehet az elnöki szavazat Rogán-féle "demokratizálása" - igaz ez esetben nincs megoldás a szavazategyenlőségre. A jelenlegi parlamenti matematikából az is következik, hogy e probléma vélhetően a következő négy évben kevesebbszer fordul elő, mint a kétharmados szavazásoknál az egy hiányzó voks.
• az Országgyűlés zárt ülésének elrendeléséhez,
• ahhoz, hogy a köztársasági elnököt első körben megválassza az Országgyűlés,
• a köztársasági elnök tisztségétől történő megfosztási eljárás megindításához,
• az Alkotmánybíróság tagjainak és elnökének megválasztásához ,
• a Kúria elnökének, az ОВН elnökének megválasztásához, megbízatásuk megszűnésének
kimondásához,
• a legfőbb ügyész megválasztásához ,
• az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megválasztásához,
• az Állami Számvevőszék elnökének megválasztásához, megbízatása megszűnésének kimondásához - olvasható az ellenzéki módosító javaslatban.
Egyszerűsödne a rapid törvényalkotás is
Az ellenzéki képviselők Rogán egy másik javaslatában is némi sandaságot feltételeznek: Fidesz által pár hónapja elfogadott új házszabály szerint a jövőben végett kell vetni a rapid törvényalkotásnak, vagyis annak a gyakorlatnak, hogy a reggel beterjesztett - fontos vagy kevésbé fontos - törvényjavaslatot a vita korlátozásával még aznap meg is szavazzák a képviselők. Hamar munka ritkán jó - ez a törvényalkotásban is gyakran megesett: az elmúlt négy évben nem egyszer előfordult, hogy a rapid módon elfogadott törvényt (pl. a költségvetés módosítását) a hatályba lépése után újra kellett tárgyalni, mert hibákkal fogadta el a parlament.
Az új házszabály szerint félévente csak hat sürgős és négy kivételes eljárásra lenne szükség, vagyis évi húsz rapid törvényre - miközben egy átlagos évben elfogadott törvények száma 150 körül mozog. A jelenleg hatályos házszabály szerint a kivételes vagy sürgős tárgyalás akkor lehetséges, ha azt az összes képviselő négyötöde megszavazza. Rogán Antal által jegyzett házszabály megtartaná a négyötödös arányt, de nem az összes, hanem a jelenlévő képviselők négyötödéhez kötné a kivételes és sürgős törvényalkotást. Az ellenzéki politikusok szerint a javaslat ily módon is tágítaná a kissé szűk kétharmad mozgásterét - olvasható a módosító javaslatban.
A házszabálytól eltérést a jelen lévő képviselők négyötödének támogatásához és nem az összes képviselő négyötödének voksához kötné a házszabály. A módosítást Balla György (Fidesz) ismertette az Országgyűlés hétfői ülésén. A képviselő elmondása szerint még egy változtatás esetében számít ellenzéki kritikákra, eszerint szavazati jogot kapna az ülés levezető elnöke is. Közölte: Európa számos országában és az Európai Parlamentben is szavazhat az elnök.
A fideszes Gulyás Gergely szerint bár a politikai erőviszonyok érvényesíthetőségét is szolgálja a levezető elnöknek szavazati jogot adó változtatás, és szemben áll az elmúlt 24 év magyar gyakorlatával, a nemzetközi gyakorlathoz igazodik a változtatás. Emellett az alaptörvényből is az következik, hogy a házszabály ne legyen korlátozó az elnökkel szemben - érvelt.
Hangsúlyozta: mivel a levezető elnököt a házelnök jelöli ki, a házszabály jelenleg lehetőséget ad számára arra, hogy a szavazásban korlátozza valamely alelnököt. A képviselő kodifikációs hibának nevezte, hogy a "jelen lévő" kifejezés kimaradt a házszabályból, amikor az attól eltérést a képviselők négyötödének szavazatához kötötték.
Bárándy Gergely (MSZP) felelevenítette a házszabály megalkotásának körülményeit, miszerint igazságosnak ítélték, hogy a választási eredmények ismerete előtt határozták meg a működés szabályait. Bírálta, hogy európai példákat hoznak fel a változtatásokra, mert szerinte a kormányoldal az aktuális politikai helyzetének megfelelően, az éppen megszerzett kétharmad esetére válogatja össze őket. Szerinte a változtatást az indokolja, hogy a Jobbikkal együtt nincs meg a kormányoldal négyötöde. Úgy fogalmazott: a Fidesz-KDNP visszatért elmúlt négyéves gyakorlatához, személyre szabott, a saját célokat szolgáló jogalkotást követve.
A jobbikos Apáti István szerint is hatalomtechnikai okokból változtat a házszabályon a kormányoldal. Mint mondta, ebben egyetért a szocialisták érvelésével. Kijelentette: az ország érdekét szolgáló ügyekben eddig is támogatást adtak a házszabálytól eltérő tárgyaláshoz, és ezután is biztosítani fogják ilyen ügyekben.
Schiffer András (LMP) szerint akár egyet is lehetne érteni a javaslatokkal, ha nem a jelenlegi szituációban tárgyalják őket. Azt kérdezte: ha hárommal több vagy kevesebb mandátumot szerez a kormányoldal, "akkor is rájönnek ezekre az összehasonlító nemzetközi jogi példákra?". Pofátlanságnak nevezte a változtatást, és azt kérdezte: "nem szégyellik magukat", hogy aktuálpolitikai helyzethez mérten rángatják a parlament működési szabályait?
A fideszes Balla György válaszában tisztességesnek, európainak és alkotmányosnak nevezte a változtatást, amely lehetővé teszi a kormányoldalnak, hogy éljen a választóktól kapott felhatalmazással. Bírálta az ellenzéket, különösen az LMP felszólalóját, mert szerinte csak vádaskodtak, érveket nem hoztak fel a javaslat ellen. Rámutatott: a házszabálytól eltéréshez most sem elég a kormánypártok szavazata.
Az általános vitát az ülést vezető Jakab István lezárta.
rigolya, 2014.05.28 08:50
RealMan, 2014.05.28 08:36
Ezek a kérdőjelek másoláskor hogy a fenébe jelennek meg? Na mind1
RealMan, 2014.05.28 08:35
Mindenki röhög Orbán Viktor új folyóiratán. Pedig nem más ez a tervezet, mint nyílt fenyegetés ? és egy új korszak hírnöke.
A Magyar Krónika című kormányzati periodika tervezete, vagyis az Orbán Viktor ötletétől megihletett Kerényi Imre levele a kádárizmus legyőzhetetlenségének ércnél maradandóbb emlékműve lesz. És természetesen, ahogy Kerényi is írja: kordokumentum.
Nem is attól ijesztő és visszataszító igazán ez az új ötlet, hogy megint a semmire megy el egy halom pénz (a honoráriumok bizonnyal rekordot döntenek a magyar lappiacon), és a Fidesz már megint állami forrásból finanszírozza a pártpropagandát. Még csak nem is azért, mert félbolondok, félnácik és félanalfabéták is meghívást kaptak, hogy a miniszterelnök szerzőtársaként az új nemzeti elit részei legyenek. Ezeket megszoktuk már.
Az viszont még soha nem látszott ilyen tisztán, hogy a Fidesz új nyelvet alkot: a béketábor nyelvét. ?A Magyar Krónika nem harcol, hanem örömet mond. A Magyar Krónika jelszava: keresd a jót. Legjobbjaink a gondolkodás négyzethálóját rávetítik a jelenségekre, s ha jót lelnek, megírják. Ha egymásban találják meg a jót, azt is megírják. Itt ne legyen bozótharc. Baráti tűz sem. Kell a jó, a szép, az igaz, az érvényes gondolat, a tanítás, a pozitív energia és a szövetség. Kell az igen. Igen, keresd a jót.? Az új világ új nyelvében így nevezik a hősöket: ??a tejcsináló Cserpes úr, a dalcsináló Ákos úr, a kiállításokat varázsló Baán úr, a színházcsináló és öt gyermeket nevelő Vidnyánszky úr, a borkészítő Bock úr, a lótenyésztő Lázár testvérek meg a többi eredményes ember mesélje el e folyóiratban gyermekkorát is, képzését is és a nagymama krémesét is.? Az új úri világ hősei boroznak, dalolnak, lovagolnak, nagy családjuk van és együtt építik a jövőt.
Nehéz komolyan venni a sok urat, ugye? No igen, az elvtársakon is röhögött mindenki, aztán Magyarország pillanatok alatt megtanulta és megszokta a kommunizmus nyelvét. Erről szól ez a történet. Egy a tábor, egy a nyelv. Orbán folyóirata arra szolgál, hogy elváljék a szar a májtól. Aki hajlandó csatlakozni a táborhoz, hajlandó beszélni a nyelvét, az velünk van, kerítésen belül. És ne higgyük, hogy csak százan lesznek ilyenek.
bogyu, 2014.05.28 08:30
Ugyan már! Nagyon innovatív a rablóbanda. Akkor majd úgy módosítanak, hogy a jelen levők kétharmada számítson. Nekik k@rvára mindegy, hogyan, milyen tisztességtelen módon tudják keresztülverni a legfelsőbb hadúr akaratát.
Kattintson a cikk megnyitásához
A hét összes mázlija ezé a toyotásé
Vannak statisztikai alapon nehezen túlélhető helyzetek. Egy közel húszéves kabrióval komolyan balesetezni például nem túl életbarát dolog, hát még ha az a baleset egy kamionos...
Napi.hu Konferenciák
Hungarian Energy Investors Forum 2019
Energetikai konferencia a Napi.hu és a Lounge Communication szervezésében
2019. március 22.
rigolya, 2014.05.28 08:56
2016: adósságkorlát a költségvetésre.
2017: árfolyamgátas különhitel is rázúdul a devizahitelesre.
Folyamatosan: minimálbérhez van kötve sok-sok közalkalmazott bére.
Folyamatosan: a rapid ad-hoc törvénykezés még rejtett buktatói.
Folyamatosan: a mutyikat farigcsálni kell fidesznyik-közeli vállalkozókra.
2/3 nélkül ezeket nehéz orvosolni.
S különben is! Ha 1 nap alatt eljut a kósza gondolattól a törvény az elfogadásig, akkor nehogy már visszavegyünk a sebességből?! Még a végén meg kell fontolniuk, hogy mit is jelent jogásznyiknak lenni.