Bajnaival riogat Matolcsy - ezért csökkennek a bérek

2013-ban – köszönhetően a csökkenő inflációnak, az arányos, egykulcsos adórendszer véglegesítésének és az újabb nagyarányú minimálbér-emelésnek – végre reálbér-emelkedés valósulhat meg, erre viszont komoly veszélyt jelentene Bajnai Gordon és az Együtt 2014 a minimálbéreket csökkenteni szándékozó javaslata - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH reggel közölt adatára. Egy szakszervezeti kutatás szerint inkább bércsökkenéstől kell tartani.
Szabó Zsuzsanna, 2013. január 18. péntek, 13:41
Fotó: Napi.hu

A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint 2012 novemberében a versenyszférában mért bruttó átlagkeresetek 6,2 százalékkal, míg a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül számított nettó bérek 3,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest - közölte az NGM a KSH péntek reggeli közleményére hivatkozva.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012 novemberében 238 300 forint volt a nemzetgazdaságban, amely 5,4 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó bér - mely 153 600 forintot tett ki - 3,2 százalékkal emelkedett 2011 novemberéhez viszonyítva, amely azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását. A 2011-ben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettó bér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható - novemberben 60 százalékkal dolgoztak többen a közfoglalkoztatás keretein belül, mint egy évvel korábban - áll az NGM közleményében.


Az átlagkeresetek alakulása
Napi grafikonok (A nagyobb táblázatért kattintson a képre!)

A minisztérium hozzáteszi: a versenyszférában dolgozók átlagos bruttó bére novemberben 247 ezer forintot tett ki, míg a nettó kereset 3,8 százalékos növekedést elkönyvelve 159 ezer forinton állt. A költségvetési szerveknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak - közfoglalkoztatottak nélkül számított - bruttó átlagkeresete 5,5 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, amely jelenleg 212 400 forinton áll. A nettó kereset 8,2 százalékos emelkedést követően 155 800 forint volt, azaz a közszférában jelentős reálbér emelkedés következett be - főként a tárgyhónapban folyósított egyszeri kompenzációknak köszönhetően.

A legjobban továbbra is a pénzügyi, biztosítási ágazatban foglalkoztatottak keresnek, melyet az információ és kommunikáció, majd az energiaipari szektor követett. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltató, illetve vendéglátó ágazatokban dolgozók kerestek.

Bajnai cáfolt

Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014 Választói Mozgalom társalapítója az ATV Szabad szemmel című műsorában korábban reagált a Fidesz minimálbérrel kapcsolatos kijelentéseire. Ebben cáfolta a Fidesz által hangoztatottakat. Véleménye szerint a Fidesz intézkedéseinek hatására a minimálbérek reálértéke csökkent, miután 2013-ban egy minimálbért kereső munkavállaló 98 ezer forintból 64 ezret kap kézhez, míg a Bajnai-kormány idején ugyanekkora fizetésből 75 ezer forint maradt a borítékban. Bajnai az ATV-ben hangsúlyozta: nem a minimálbért kell csökkenteni, hanem a minimálbér költségeit, vagyis, hogy a vállalkozónak kerüljön kevesebbe a foglalkoztatás, a fizetési borítékban viszont több maradjon. A volt miniszterelnök szerint a fideszes minimálbér-politika óriási terhet ró a vállalkozókra, megrövidíti a munkavállalókat és akadályozza a növekedést. Az ilyen gazdaságpolitika nem teremt új munkahelyeket, hanem több tízezer már meglévőt sodor veszélybe.

Egyre kevesebben dolgoznak
A KSH pénteken kiadott adataiból kiderül: továbbra is lefelé tart a dolgozói létszám, 2012. első tizenegy hónapjában átlagosan 2,675 millióan álltak alkalmazásban, ez 19,4 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ez­er fő volt az alkal­ma­zás­ban állók száma, 36,3 ezer fővel kevesebb, mint 2011-ben. A költségvetési szfé­rá­­ban 752 ezren dolgoztak (16,4 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 91 ezren köz­foglalkoztatás keretében.

Szakszervezeti kutatás sem mutat túl fényes képet

A keresetekkel kapcsolatos optimista hangvételű minisztériumi közleménnyel szemben egy a Liga Szakszervezeti Szövetség által készíttetett, napokban publikált kutatás, amely az új Munka Törvénykönyve (Mt.) hatásait vizsgálta, sem mutatott túl optimista képet a munka világáról. Ez azt a korábbi vélekedést látszott alátámasztani, hogy az új Mt. változtatásai a munkavállalók kárára történtek. Bár a tanulmányt készítő kutatók felhívták a figyelmet, hogy a kutatás nem reprezentatív minta alapján készült (16 vállalatnál végeztek terepkutatást), az egyes korábbi kutatásokban megjelent eredményeket viszont erősítik az e tanulmányból levonható következtetések is.

A béreket vizsgálva ebben megállapították, hogy bár az új Mt. bevezetése előtti viták során a kormányzat illetékesei többször nyomatékosították, hogy az új törvénynek nem célja a bérek visszafogása, és a törvényi változások miatt nem lesz bércsökkenés. A tanulmány szerint a határozott politikai deklaráció ellenére a 16 esettanulmányból öt esetben a szakszervezetek kifejezetten arról számoltak be, hogy a törvény júliusi bevezetése óta bizonyos munkavállalói csoportoknak csökkent a nominális bére, további négy esetben a jövőben fenyegető bércsökkenésről beszéltek. Ezeknél a cégeknél várhatóan a következő évtől szenvednek el veszteséget a munkavállalók - vélik a tanulmány készítői.

A bércsökkenés nagyságára vonatkozóan - részben módszertani problémák miatt - csak nagyon durva becslésekre voltak képesek a kutatók. Az eddigi bércsökkenéseket illetően azonban megállapították, hogy leginkább a következő okok miatt csökkentek a munkabérek:

  • Délutáni műszakpótlék csökkenése (szakszervezeti becslés alapján egy alacsonybérű cégnél a megszakítás nélkül dolgozók esetében nettó 15 ezer forint, máshol 30-40 ezer is lehet a csökkenés);
  • A munkanélküli időszakra fizetendő díjazás csökkenése (átlagkereset helyett távolléti díj);
  • Hosszabb munkaidőkeret (csökkenő túlmunka, elvesző állásidő. Az egyik szakszervezeti vezető szerint durván a nettó bér 50-60 százaléka veszett el így, ami körülbelül 40-50 ezer forint kiesését jelenti napi 12 órás műszakban);
  • Munkaidő-beosztásról való értesítés lerövidítése (hétről négy napra - csökken a beosztástól eltérő munkavégzés);
  • Munkaközi szünet nem a munkaidő része;
  • 6 hónapos próbaidő;
  • Távolléti díj nem jár elháríthatatlan külső ok esetén;
  • Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak bére különösen csökkent.

Nem kell több munkaerő?

A kutatók a vizsgálat figyelemre méltó eredményének tartották, hogy a nyilatkozók egyike sem hivatkozott az új törvény megalkotását megalapozó legfontosabbnak tartott állami célra: a foglalkoztatás bővítésére. A vizsgált mintában egyetlen esetben sem került szóba, hogy bármilyen módon is a törvény hatásaként új felvételekre került volna sor, sőt, a munkaidő-alap növekedésével összefüggésben kifejezetten a szükséges munkaerő csökkentését vetítették előre a megszólalók - olvasható a tanulmányban.

A kutatás készítői viszont rámutatnak: ez az eredmény egybecseng az egységes nemzetközi szakirodalmi állásponttal, miután az egybehangzó munka-gazdaságtani kutatási eredmények értelmében a munkavállalói jogok munkatörvényi lerontása nem eredményezi a foglalkoztatás bővülését. A rugalmasítás a meglévő munkaerő intenzívebb kihasználása, semmint új munkaerő felvétele irányába mozdítja a vállalatokat, így inkább a foglalkoztatás csökkenése, semmint növelése irányába hat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Blama, 2013.01.20 11:49

Annyira vicces, amit írtak, hogy nevethetnékem van ( ha nem támadna éppen sírni kedvem a szüntelen hazudozástól ).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

elmufioka, 2013.01.20 02:46

@Borisz1106:
Na tudtam én, hogy veled legalább a közvetlen környezetedről értelmesen lehet beszélni. Ha meg hazudsz a lázongásról, majd csak feltűnik nekünk, ha szőröstül-bőröstül eltűnsz a fórumról. :D
Művelem magam munkajogból közben, de egyelőre se jövendőbeli munkarendről, se munkahelyről ne beszéljünk. Éppen szűkebb szakterületet igyekszem választani, majd ha abból írtam is valamit, eldől mely vállalatnál és miként fogok dolgozni. Bár abban azért bízom, hogy lakáskészenlétis szerelőnél többre fogom vinni, ha éjszakázás, akkor már inkább rendszerirányító. Fene tudja még, ELMŰ és MVM felől is olyan fura szelek fújnak most állás szempontból, hogy ihaj. A végén megunom, és elmegyek Protectásnak. Pedig volna mit agyalni a szolgáltatóknál is. Előbb-utóbb biztos hozzád is eljut, hogy valahogy át kell szervezni a középfeszültségű hálózat teljes védelmi filozófiáját. Lehetőleg úgy, hogy ne kelljen minden egyes oszlopot elbontani, és máshogy újjáépíteni az egészet.
Na mindegy, szóval, továbbra is megnevezetlen az a hazai nagyvállalat, amire utaltam túlóraügyben. És igen, kutya élet vár sok dolgozóra. Én ezen annyira még nem lepődnék meg, csak azt nem tolerálom, amikor bérből/vallásos vakságból ignorálják itt egyesek ezt a TÉNYT.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.01.18 21:45

@USE: Hibrid furgon??? Ne röhögtessen már!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

USE, 2013.01.18 21:25

Drasztikus minimálbéremelés mellett egy még szigorúbb MT. is elfér.
A nyugati munkaügyi szabályozások szigorúbbak csak ott mértékrenddel erősebb szakszervezeti rend van.
A másik fele, hogy Magyarországon a felesleges lógásokat és hatékonytalanságot kellene megszüntetni. A nyugat hibrid autóval furikázik munkafronton ameddig mi a 20 literes fogyasztású öreg benzinessel küzdünk....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2013.01.18 21:09

@elmufioka: Még egy gondolat. A túlórák csökkenése valóban tény. De nálunk, mivel országos hibaelhárító ügyeletet tartunk fönn rengeteg az utazási idő, ami az alapbér 40%-val volt díjazandó eddig. Ebben a rendszerben ilyen nincs! Azaz magasabb az előírható napi munkaidő viszont annak minden órája ugyanazzal az órabérrel díjazandó (az éjszakai pótlék 22:00-6:00-ig pedig itt is megmaradt, 15%).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html