Nagy baj jöhet a Balatonnál - kettős veszélyre figyelmeztetnek

Legnagyobb tavunk vízminősége most remek, de a turisztikai beruházások a part beépítésétől a nádasok pusztításán keresztül a vízszint szabályozásáig pont ez ellen hatnak. Ha a Balatont – kis túlzással élve – kikövezett medencének akarjuk használni, nem adjuk meg az élővilágnak a minimum feltételeket sem, azzal gyakorlatilag megöljük - idéz egy szakértőt a 24.hu.
K. Kiss Gergely, 2019. június 10. hétfő, 10:51
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

A Balaton mint élő, ökológiai rendszer három nagy egységre bontható: a nyílt víz, a parti zóna és a közel hatezer négyzetkilométeres vízgyűjtő terület Őriszentpétertől a Bakony déli lejtőin keresztül a somogyi dombokig - vázolta a portálnak Zlinszky András biológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársát..

Az 1980-as évek második felétől a vízgyűjtőn alkalmazott rengeteg műtrágya és a tisztítatlan szennyvíz beszivárgása miatt már krízishelyzetet okozott a zöld algák elképesztő burjánzása. A mezőgazdaságnak a rendszerváltáskor történt változásai és a szennyvízlevezető rendszer átépítése segítségével sikerült úrrá lenni a problémán, jelenleg azt mondhatjuk, hogy a nyílt víz 10 éve kiváló állapotban van, és a vízgyűjtőn sincs szükség komolyabb beavatkozásra.

A baj, méghozzá igen komoly baj az úgynevezett parti zónában van, amelynek határa a nyílt víz felé ott van, ahol a napfény még eléri a tó fenekét. A parti zónában korlátlanul rendelkezésre áll a fény és a víz, emellett az iszapban legalább 10-szer annyi a tápanyag, mint a nyílt vízoszlopban. Ezért burjánzik itt az élet, ez a legkomplexebb élőhelyek egyike, elképesztő a fajgazdagság.

Apró gerinctelenek, kétéltűek, halak népesítik be, ide járnak ívni a halak, itt lelnek menedékre az ivadékok, ebben a sávban fészkel rengeteg madár, illetve ide járnak táplálkozni a nyílt víz és a környező szárazföld növényevői és ragadozói is - magyarázta a 24.hu-nak Zlinszky.

Ez a nem is olyan keskeny sáv tehát természetes módon szalagként fut körbe a Balaton körül, a pezsgő élet ezen a parti sávon tisztítja meg a tavat. Kulcsfontosságú tagja pedig a nádas.

A part több mint fele azonban ki van kövezve, a nádast kiirtották, az eddig részletezett parti sáv ökológiai értelemben radikálisan megváltozott. Természetes állapotában a tó déli partjának nagy része homokos fövennyel futna ki, ám mindenhol máshol növényzettel benőtt partot találnánk. A mostani beépítettség már a természet által tolerálható mérték határán van, és a helyzet egyre rosszabb lesz: az újabb és újabb vízparti beruházások nagy része a nádasok - sokszor engedély nélküli - pusztításával jár együtt.

Engedni kell a tavat "mozogni"

A másik gond a vízszint szigorú szinten tartása. A jelenlegi szabályozás szerint az előírt 120 centiméteren öt százaléknyi ingadozás engedhető meg, ami esetünkben három centit jelent. Ettől még a gyakorlatban persze sokkal nagyobb eltérések is vannak és lesznek az időjárás függvényében, de ezen szűk korlátok között nyitják és csukják a Sió-csatorna zsilipeit.

A luxusyachtok számára nyilván a stabil mély víz előnyös, és egyes vélemények szerint a tó alacsony vízállása a turizmus visszaszorulását eredményezné. Az MTA szakemberei viszont összefüggést találtak az állandó magas vízszint és a nádasok pusztulása között. Mi a megoldás a Balaton egészségének megőrzésére? A jelenleginél nagyobb vízszintingadozást kellene "engedni" a tónak, meg kellene állítani a nádasok irtását, valamint további partszakaszok "lekövezését".

Fontos még, hogy itt a tizenkettő nem egy tucat, sok egymástól elvágott nádsziget nem tölti be ökológiai funkcióját, hálózatot kell alkotniuk, hogy legalább az átjárást biztosítsák az élővilág számára.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Elhetetlen, 2019.06.10 19:36

Ez nálam kiveri a biztit. Imádom a tengert, amit nem szeretek ott, az csak annyi, hogy a sós talajban, levegőben nem él meg a fű, homokos plázs, felülről süt a nap, alutról éget a homok. A Balatonon, Velencei tavon lehetne a füves strand, fákkal, nádassal, ahogy volt is, és pár méteres bejáróval, nem, homokos plázs kell, függönyös ágyakkal, forró homokkal. Olaszország, francia riviéra, egymás mellé sűrűn lerakott napozóágyak, izzanak, miért nem jó nekünk a fű a fűzfák alatt? Mert valakinek kell a pénz?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html