Rejtély a Balatonnál: a kutatók is csak találgatnak

Egy nemzetközi színvonalú monitoringhálózat mielőbbi kiépítése nélkül továbbra is csak sötétben tapogatóznak a szakemberek, ha történik valami a Balatonon, a Kis-Balatonon vagy a tó befolyóin - mondta Jordán Ferenc, a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) igazgatója az InfoRádióban.
Domokos László, 2019. október 21. hétfő, 11:23
Fotó: Getty Images

A BLI annak az Ökológiai Kutatóközpontnak (ÖK) az egyik kutatóbázisa, amely a közelmúltban került a Magyar Tudományos Akadémiától az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH).

A Balaton nyár végi algásodásának okairól még mindig csak találgatnak a kutatók, amiről a BLI vezetője annyit mondott; "nem feltétlenül kudarcként éljük meg, hanem inkább egy kijózanító pofonként, ami világossá teszi a döntéshozók számára is, hogy többet kell áldozni kutatásra".

A legfontosabbnak egy nemzetközi színvonalú, nemzetközi standardok szerinti monitoring hálózat mielőbbi kiépítését tartja a Balatonon, a Kis-Balatonon és a tó befolyóin. "E nélkül továbbra is sötétben tapogatózunk, ha történik valami. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy megfelelő monitoring tevékenységre nem csak a kutatás, hanem egyéb célú információszolgáltatás miatt legalább annyira szükség van" - mondta a szakember a rádióban. Ha ez megvalósul, akkor is még évekbe telik, mire tudományosan megalapozott következtetéseket lehet levonni az adatokból.

Az idei algásodásról a a Nemzeti Víztudományi Program irányító testülete korábban azt írta: a tó a biomassza koncentrációja meghaladta a 300 mg/köbmétert, amely az eddigi legmagasabb mért érték a Balatonban. Másfélszerese az 1982-ben, az eutrofizálódás csúcspontján megfigyelt tóközepi adatnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK