A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem rendelkezik a piaci szereplők fizetési számlavezetéshez kapcsolódó árképzésre vonatkozó jogalkotási hatáskörrel, illetve e tekintetben hatósági utasítási jogkörrel - egyebek között ezt válaszolta a jegybank Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére, amelyben arról érdeklődött, mit tesznek annak érdekében, hogy ne a magyar lakossági ügyfelek fizessék a legtöbbet a banki szolgáltatásokért.

Az MNB honlapján február 8-án jelent meg egy tanulmány, amely több európai ország bankszámlaköltségeit vetette össze, és megállapította, a magyarországi banki szolgáltatások nemzetközi összehasonlításban rendkívül drágák. Az alacsony, az átlagos és a magas jövedelmű fogyasztók is jövedelmük arányában többet fizetnek a bankolásért, mint Európa bármely más országában. A háttérben főleg az áll, hogy Magyarországon ritkák az átalánydíjas csomagok, a tranzakciókért általában egyesével kell fizetni.

Magyarországon nagyon sok nullás bankszámla volt 2013-ig, a tranzakciós illeték bevezetéséért, ezek a csomagok ezt követően eltűntek. Matolcsy György jegybankelnök - aki annak idején nemzetgazdasági miniszterként a tranzakciós illetéket bevezette - Mesterházynak adott válaszában arról ír, vizsgálják a csomag jellegű árazási gyakorlatot, amelynek lényege, hogy egy fix havidíjért cserébe korlátlan számú tranzakciót indíthat az ügyfél. Ennek érdekében a Giro Zrt. a korábbi tételenkénti elszámolás helyett csomag jellegű elszámolást alkalmaz a bankoknál.

Ez azonban csak a technológia, a tranzakciós illeték ezzel nem szűnt meg, a jogszabályok szerint továbbra is fizetni kell a 0,3 százalékos díjat minden utalás, és a 0,6 százalékot a készpénzes tranzakciók után. Annyi kedvezmény van csak, hogy az idén januártól a 20 ezer forint alatti lakossági átutalásokat nem terheli a közteher.

Az MNB szerint a Giro új elszámolása arra ösztönözheti a bankokat, hogy növeljék a lakossági ügyfeleknél az elektronikus fizetési módok használatának arányát, és erre ösztönözheti őket az azonnali fizetés júliusi bevezetése is. Az MNB ezzel kapcsolatban arra ösztönzi a bankokat és a pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy úgy alakítsák át az árazásukat, hogy a lakossági ügyfeleket ne terheljék közvetlen költségek az azonnali fizetési műveleteknél.

Hogy mennyit kérnek majd a bankok az ügyfelektől, abba az MNB-nek nincs hatásköre beleszólni, csak a jogszabálysértő díjazást szankcionálhatja. 2014-ben ezt meg is tette, akkor 142 pénzügyi intézményt bírságolt meg összesen 1,86 milliárd forintra. A bankok befizették a büntetést, és visszafizették a fogyasztóknak az áremelés után beszedett díjakat, bár többen megtámadták a döntést bíróságon. A valódi tartós eredmény azonban nem született, a korábbi csomagok, amelyeknél a jogsértő áremelést az MNB megállapította - köztük sok nullaforintos számla - megszűntek, vagy eltűntek a bankok kínálatából, az ügyfelek pedig általában más csomagba kerültek át.

A drága bankolás ellen az MNB jelenleg leginkább a transzparenciát próbálja hadrendbe állítani. A honlapján működik például egy bankszámlaválasztó program, amellyel a számlatermékek árazása objektíven összehasonlítható - írják a parlamenti válaszban. A Napi.hu kipróbálta a programot, de az a gyakorlatban elég nehezen használható. Egy budapesti, havi 300 ezer forintot kereső átlagos banki ügyfél paramétereit megadva, aki igénybe veszi az internetbankot, és a bankkártyáját készpénzfelvételre és vásárlásra is használja, meglepő találatok jöttek ki.

A legolcsóbb havi költségű számla, amelyeket felajánlott az alkalmazás, egy korlátozott funkcionalitású számla a Gránit Banknál, amelyhez sem internetbank szolgáltatást nem kapcsolódik, sem bankkártyát nem lehet igényelni, kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezését szolgálja. A második helyen egy merkantilos számla végzett, amelyhez szintén nincs bankkártya, a harmadik helyre pedig - 40 éves életkort megadva - egy úgynevezett "diákszámlát" hozott ki a rendszer. Összesen 171 bankszámlát talált egyébként a program, ezek között nyilván akadtak olyanok is, amelyek valóban megfeleltek volna az ügyfél igényeinek.

Az MNB emellett a pénzügyi kultúrája fejlesztésével és az oktatáson keresztül próbálja elérni, hogy a fogyasztók tudatosabban döntsenek a bankválasztásnál, és erősödjön a piaci verseny - derül ki a parlamenti válaszból.