Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset a Központi Hitelinformációs Rendszerből (KHR-ből) való kikerülésre ad negatív példát. (A KHR korábbi neve BAR-lista volt és sokan ma is így tartják számon.) Aki szerepel a listán, az rossz adósnak minősül és nem igen juthat hitelhez.

A történet régen, még 2008-ban kezdődött, de nem régen tett rá pontot a Kúria. A magánszemély akkor vett fel személyi kölcsönt, amelynek törlesztésével 2014-ben késedelembe esett, így azt a bank felmondta, majd az adós adatait továbbította a KHR-t kezelő szervezetnek. Majd egy évvel később az adós és a bank megállapodást kötöttek, hogy ha az előbbi 344 ezer forintot rendszeresen törleszt, akor a bank elenged 164 ezer forintot a tartozásából. Az adós ezt úgy értelmezte, hogy innentől tiszta, tessék őt törölni a KHR-ből. A bank ezt megtagadta, az adós pedig perelt.

Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította. Az indokolása szerint a szerződés felmondását követően a megállapodás megkötésével az adós és a bank között új szerződés jött létre, amely a fizetési késedelem megszűnését eredményezte ugyan, de nem jelentette a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnését. A vonatkozó jogszabály alapján csak a tartozás teljesítését követően 1 évvel van helye a referenciaadat törlésének, ezen törvényi rendelkezés alapján pedig nincs lehetőség a mulasztás megszűnésének feltüntetésére.

Mindhiába

Az adós fellebbezett, de a másodfokú bíróság jogerős ítélete osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját annyiban, hogy a megállapodás megkötésével a tartozás nem szűnt meg. Azt azonban másként ítélte meg a másodfokú bíróság, hogy új kölcsönszerződés jött volna létre az adós és a bank között.

A jogerős ítélet álláspontja szerint a megállapodás a felmondott szerződésből eredő tartozásra adott részletfizetési kedvezményt, amelynek megkötésével sem a tartozás, sem az adós késedelembe esése nem szűnt meg. A referenciaadat törlésének jogkövetkezménye viszont kizárólag a tartozás megfizetéséhez fűződik oly módon, hogy 1 évig még "passzív" jelzéssel a nyilvántartásban marad az adós.

A magánszemély adós ezt követően felülvizsgálatot kért a Kúriától, de a legfőbb bírói fórum jóváhagyta a jogerős ítéletet.