Bármikor újra támadhatnak a terroristák - egyszerűbb a dolguk, mint gondolnánk

Az Egyesült Államok és szövetségesei megnyerték a terrorizmus elleni háborút, ami azt jelenti, hogy a 9/11-hez vagy a londoni metrótámadáshoz hasonló merényletek megismétlődésére nem lehet számítani. Ugyanakkor "magányos farkasok" által végrehajtott merényletek mindig is lesznek. A hírszerző közösségeknek az a feladatuk, hogy a szélsőséges terrorizmus propagandáját gátolják. Ezek jelenlétet a különböző internetes fórumokon blokkolni kell – hangzott el egy budapesti konferencián.
Papp Zsolt, 2017. április 26. szerda, 07:08
Fotó: Napi.hu

A terrorszervezetek ellen ma már fel tud lépni a USA hírszerzői közössége, ugyanakkor teljes biztonságot nem lehet garantálni, mindig lesznek magányos farkas típusú elkövetők - mondta Mark M Lowenthal a washingtoni John Hopkins Egyetem docense, az USA külügyminisztériumának Hírszerzési és Elemző Irodájának korábbi munkatársa, illetve a CIA egykori helyettes elemzési igazgatója az Antall József Tudásközpont által szervezett terrorelhárítási konferencián.

Loowenthal szerint el kell fogadni, hogy lesznek mindig is merényletek, ezért volt fontos Barack Obama akkori amerikai elnök beszéde 2013 májusában, amikor is nyilvánosan elmondta, soha nem lesz olyan amerikai elnök, aki garantálni tudná az amerikai emberek biztonságát. Lowenthal szerint ez volt az a pont, amikor az politikusok nemzetbiztonsági kérdésekben is felnőttként kezdték kezelni az amerikaiakat.

A hírszerzési szakártő szerint ezért is nehéz a terroristák elleni fellépés: a merényletek számából kell kiindulni, de van egy minimális merényletszám, ami nem elkerülhető, ezért "megengedhető" a terrorelhárítás számára. Ugyanakkor a politika részéről egyetlen merénylet sem fogadható el. A terrorszervezetek folyamatosan változnak, újraalakulnak, átalakulnak, ezért nehéz a haladást mérni.

Az iszlám terrorizmus elleni harcban külön felelőssége lenne muzulmán társadalomnak - ám nem reagálnak, nem jeleznek az egyértelmű jelek ellenére sem. Mind a mai napig nem értjük a radikalizáció folyamatát. Ezt kell megérteni, hogy kampányt tudjunk folytatni a terrorszervezet ellen. Ezen szervezeteknek is sikerrel van szükségük: ha nincs siker, nincs pénz, csökken a súlyuk, marginalizálódnak. Az első generáció mindig radikálisabb, a második, harmadik generáció már kevésbé, ezért a "sikerélményt" kell elvenni.

Kihívások sorát generálják a hírszerzők számára

A hírszerzési szakértő szerint az iszlám terrorizmus főbb bázisai teret vesztettek az elmúlt két évtizedben: az al-Kaiada marginalizálódott, az Iszlám Állam vesztésre áll. Ennek ellenére a hírszerzésnek számos kihívással kelt megküzdenie - különösen egy demokráciában. Az USA alkotmánya a vallásszabadság mellett kötelezte el magát, ezért nagyon kellemetlen az iszlám terrorizmus. Nem létezik politikai megoldás: túl sok csoport van, nem lehet kivel tárgyalni, de nincs is lehetőség miről tárgyalni. Az iszlám terrorizmusnak célja egy világméretű új rend kialakítása, ezzel szemben nem lehet politikai opciót állítani - magyarázta a Lowenthal. Külön kihívást jelentett, hogy az USA hírszerzése a hidegháború alatt stabil nemzetállamok elleni kémkedésre rendezkedett be, ezek az apparátusok nem vagy csak részben alkalmasak a terrorszervezetek felderítésére. A Szovjetunió elleni kémkedésnél a szovjetek szándékaival tisztában voltunk, csak a képességeit kellett felderíteni, de a terrorista csoportoknál a szándék sem világos - fogalmazott.

A terrorizmus elleni elleni felderítés másik problémája, hogy a belföldi és a belföldi külföldi hírszerzési határvonalakat át kell lépni: például a külföldi terroristák letartóztatásakor az USA-ban, amely sérti más államok önállóságát. Ugyanakkor ezeket a gyanúsítottakat számos esetben hiába adnák át a hazai hatóságaiknak nem folytatnák le a szükséges eljárásokat. Újabb probléma, hogy hol lehet őket fogva tartani: nem köztörvényes bűnözők, de nem is hadifoglyok - ez is egy szürke zóna, vagyis a terrorelhárítás során folyamatos ütközésben vannak a polgári szabadságjogok és a biztonsági követelmények - mondta Mark M. Lowenthal.

Az internet felborított mindent

Az internetet eredetileg arra találták ki, hogy kormányzati szervezetek titkos és biztonságos kommunikációt folytassanak rajta. Ezzel szemben mára az internet a terrorista toborzás és kommunikáció legfontosabb tere lett. Az internetes közösségi hálózatok nagyon nagy hatással vannak a kultúrára. A hidegháborúban az információk hozzáférése korlátozott volt, manapság sokkal hatékonyabban lehet információkat elemezni. Napjainkban az a probléma, hogy a pontos információt nem lehet megtalálni olyan mértékű az információ túlburjánzása - mondta előadásban Alfred Rolington, a Cyber Security Intelligence igazgatója.

Közismert, hogy 9/11 kapcsán rengeteg információ állt hírszerzési szolgálatok rendelkezésre, tudtak a pilóták képzésről, a repterek elleni készülő támadásról - ám ezereket információkat nem rakták egymás mellé. Ezért új hírszerzési struktúra kell: a piramis rendszerű hírszerzés nem működők, már a munka elején meg kell állapodni az információk megosztásáról, vagyis hálózatossá kell tenni a hírszerzést.

Felderítésbe, elemzésbe sokkal inkább be kell vonni a mobil és webes kommunikációt. A hagyományos, lineáris hírszerzés összegyűjti, elemzi majd prezentálja a tényeket, de alkalmatlan a bizonytalan információk elemzésre. Van egy "Google-élmény" - rengeteg feleslegesnek tűnő információ, amit igenis elemezni kell. Nem kell mindent elolvasni, de tudni kell, hogy mit szükséges olvasni. Ezek az elemzések nem helyettesítik a lineáris hírszerzést, hanem kiegészítik.

Le kell törölni őket az internetről

A terrorista szervezeteket le kell hozni az internetről, blokkol kell a közösségi médiájukat és egyszerűen el kell távolítani őket az internetről - mondta Marie-Helen Maras a City Universty of Newe York docense, az amerikai haditengerészet korábbi hírszerzési és jogi szakértője. A Iszlám Állam és más terrorszervezetek előszeretettel használják a közösségi médiát, ezeken a platformokon több millió emberhez jutnak el, mégis habozunk fellépni ellenük - tette hozzá a szakértő.

Amikor a Twitter levette a terrorista tartalmakat a platformról, a cég vezetői halálos fenyegetéseket kaptak. Ez mutatott rá, hogy fontos platform a terrorista propaganda számára a közösségi média. Ugyanakkor, ha le is vesszük ezeket a tartalmak, még nem biztos, hogy nyerünk - állította Marie-Helen Maras.

A terrorizmus olyan mint egy színház: érzelmeket gerjeszt, reakciókat vált ki a lakosságból illetve kormányzati-rendvédelmi szervekből, hisz ez a céljuk. Ezért kell a médiahasználatukat elnyomni - mégis a közösségi médiaszolgáltatók szelektíven blokkolnak, ráadásul reaktív és nem megelőző módon. A szolgáltatók nem lépnek sokszor - ezért több esetben az Anonymous hacker-csoport lépett és vett le több ezer terrorista tartalmú oldalt az internetről. A közösségi médiaszolgáltatók egyértelmű szabályokat kérnek a felhasználóktól, amiket a regisztrációkor lefogadnak, ám mégsem tartják be a szabályokat, de a szolgáltatók sem kényszerítik ki, mondván ez nem megoldható és/vagy drága.

A közösségi médiaszolgáltatók ma is szűrik a tartalmakat, ám míg a pornográf, pedofil vagy védjegyoltalmi szempontból kritikus publikációkat blokkolják, addig a terrorista tartalmakat nem. Pedig nem nehéz fellépni ezen tartalmak ellen, a technológia megvan rá. A költség más kérdés, hiszen lehetne ezen cégeknek adókedvezményeket nyújtani - mondta Marie- Helen Maras.

HOZZÁSZÓLÁSOK