Friss kutatás: hiába bíznak a nyugdíjasok a BCG-oltásban

Az utóbbi időben felmerült, hogy a koronavírus terjedésének és a BCG-oltásnak van valamilyen kapcsolata. Ezt egyelőre nem sikerült sem bizonyítani, sem cáfolni, a betegség terjedéséből azonban le lehet vonni bizonyos következtetéseket. Erről ír blogján az MTA KRTK KTI.
Szász Péter, 2020. június 10. szerda, 19:59
Fotó: Napi.hu - A kép illusztráció

A korreláció az oltás és a vírus terjedése között még nem jelent feltétlenül oksági kapcsolatot. Az egyes országok eltérő társadalmi normái, életkori struktúrája és járványügyi intézkedései teljesen már terjedési sebességet eredményezhetnek - olvasható a bejegyzésben.

A BCG-oltás ráadásul - tudomásunk szerint - a gyerekeknek is csak mintegy 12 éves korukig ad védettséget a tuberkulózis ellen, ezért meglepő lenne, ha kiderülne, hogy egy másik betegség ellen (amire pedig nem direkt fejlesztették ki) ennél sokkal tovább véd.

Ha például kiderül, hogy a BCG-vel oltott kisgyerekek védettek (vagy védettebbek) a COVID-19-cel szemben is, akkor azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori BCG-védőoltás, a bölcsődéknek, óvodáknak és az iskolai alsó tagozatoknak az újranyitása kisebb kockázattal jár, mint azokon a helyeken, ahol nincs kötelező oltás.

Ha azt tudjuk meg, hogy felnőtteket (is) védi az oltás (vagy az oltás megismétlése), akkor pedig érdemes lehet elsőként a veszélyeztetett csoportok tagjait (időseket, egészségügyi dolgozókat) beoltani.

A klinikai tesztek viszonylag lassan zajlanak le, az eredményeikre még várni kell, azonban a kutatók az országon belüli adatokból pár dolgot ki tudnak szűrni.

Magyarországon 1954-ben vezették be az újszülöttek kötelező BCG-oltását. 1950 és 1953 között az újszülötteknek kb. 30-40%-át oltották, ezelőtt pedig nem volt széleskörű újszülöttkori BCG-oltás. Vagyis a 66 évesek és idősebbek között még sokan vannak, akik nincsenek beoltva, míg a 66 év alattiak körében szinte mindenki be van oltva - írják az MTI kutatói.

Ha a BCG-oltás valóban hatásosan védene, akkor azt is várnánk, hogy 65 és 66 év között nagyobbat ugrik a halálozási arány, mint más korosztályoknál. A 66 évesek nemcsak idősebb koruk, hanem ezen felül még a BCG-oltás hiánya miatt is veszélyeztetettebbek lennének. Ilyen ugrást viszont egyáltalán nem látunk. Az életkorral alapvetően folyamatosan növekszik a koronavírusban elhunytak aránya.

Vagyis az eddigi magyarországi adatok alapján azt mondhatjuk, hogy az újszülöttkori BCG nem védi jelentősen az eleve nagy kockázatú időseket attól, hogy halálos kimenetű legyen a COVID-19 betegség a körükben - vélik a szakértők.

 

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Fricibacsi3, 2020.06.10 21:35

Már pedig lehet köze az oltásnak:
"A BCG-oltás ráadásul - tudomásunk szerint - a gyerekeknek is csak mintegy 12 éves korukig ad védettséget a tuberkulózis ellen"
12 év alattiakról nem is lehetett hallani hogy megbetegedtek. Ahogy haladnak előre a korral (40-50 felett) egyre több a megbetegedés. 65 felett meg tömeges pusztulás hiszen ők nincsenek beoltva
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2020.06.10 21:16

Elképzelhető, hogy a járvány súlyossága a történelmi népmozgásokkal függ össze. Európában a népmozgások keletről tartottak nyugatra, illetve délre. A pestis ebben a nyugati karéjban pusztított leginkább, Kelet-Európában így Magyarországon kevésbe. ez a vírus mintha lekövetné az egykori pestisjárvány útját. USA brit és spanyol éppen a z egykor pestissel leginkább sújtotta területről jött a népesség zöme.
Lehet, hogy van valami igazságtartalma ennek a gondolatnak lehet hogy nem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Koronat_Orsosra_Mozgalom_2, 2020.06.10 20:54

Ráfaragtak a nyuggerek...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html