A finanszírozásban lévő sérülékenység tovább mérséklődött 2013 második felében. A tőkeellátottság bankrendszeri szinten tovább emelkedett, elsősorban a külföldi tulajdonú bankok tőkeemeléseinek köszönhetően - mondta Vonnák Balázs, a Pénzügyi rendszerek elemzése igazgatóság vezetője. A múlt év második felében, a jegybanki alapkamat-csökkentések és a növekedési hitelprogram (nhp) hatására a pénzügyi rendszer prociklikussága számottevően enyhült. Ugyanakkor a bankrendszer továbbra sem támogatja kellőképpen a fenntartható gazdasági növekedést - ahhoz a piaci alapú vállalati hitelezés élénkülésére és a kínálati korlátok oldódására is szükség van. Ennek okai nagyrészt a bankrendszer eszközoldalának egészségtelen szerkezetében keresendők.

Az nhp2 keretében a cégek a nagyobb volumenű hitelekkel még várnak. A jelek szerint az nhp nem szorította ki a piaci hitelezést, azaz a negatív szcenárió nem következett be. Azonban az optimista sem jött be még, azaz nem gyorsította a piaci alapú hitelezést - jegyezte meg Vonnák.

A lakossági hitelezés enyhén élénkült. Most érdemes egy okos szabályozást beépíteni, amely szükség esetén élesíthető lesz majd - fogalmazott az igazgató.

Jön: az MNB új csomagja

Az MNB néhány hónapon belül letesz az asztalra egy csomagot a nemteljesítő vállalati hitelportfólió tisztítására - mondta Vonnák. A jegybank többféle lehetőségen gondolkodik. Ennek oka, hogy a probléma magától valószínűleg nem oldódik meg, a nemteljesítő ráta (npl) a következő években ugyanis a mostani helyzet alapján várhatóan 18 százalékon beragad. A rossz portfólióban jelentős a régóta bedőlt hitelek aránya, amelyben meghatározó a projekthitelek részesedése. A kilátásokat az is rontja, hogy európai összehasonlításban magas a hazai irodapiac kihasználatlansága.

Összességében olyan a szituáció, amikor a gazdaságpolitikának be kell avatkoznia, a probléma megoldása vagy a koordinálás végett - fogalmazott az igazgató. Szavai szerint "ha rá tudnánk venni a bankrendszert, hogy a rossz portfólió miatti veszteséget teljes egészében realizálódjon, akkor után könnyebb lenne a növekedés".

A magyar bankrendszer jövedelmezősége a legrosszabbak közé tartozik Európában. Ha ez tartósan így marad, az a fenntartható növekedést támogató bankrendszer kialakításnak gátja lehet. Mindez növekedési kockázatokat is hordoz. Ráadásul polarizált/szétszakadt is a bankrendszer, nagyok a különbségek, ami konszolidációhoz is vezethet.

Sok bizonytalanság van a piacon, egyelőre lassul a konszolidáció. Több rosszul teljesítő, aktivitását nagyon visszafogó, külföldi tulajdonú bank van Magyarországon - fogalmazott Vonnák.

Baj esetén kevés pénz kell

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megvitatta és elfogadta a május stabilitási jelentést. A tanács értékelése alapján a hazai pénzügyi rendszer stabilitása erős. A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója 2013 végére 17,4 százalékra emelkedett. Az MNB stressztesztje alapján a bankok tőkeigénye 2015 végéig egy kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyv esetén is csupán 16-18 miliárd forint lenne - ez az utóbbi három év legjobb eredménye.

A lakosság továbbra is óvatosan vesz fel hitelt, illetve a hitellel rendelkező háztartások küzdenek a túlzott eladósosottsággal. A tanács értékelése szerint hitelezés jövőbeli felfutásához már most szabályozói lépések szükségesek.  Ez elsősorban a jövedelemarányos törlesztőrészlet (pti), valamint a hitelfedezeti érték (ltv) korlátozásával valósítható meg.