Továbbra is biztosítani kell a közbeszerzési jogorvoslati rendszer, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) függetlenségét, beláthatatlan következményekkel járna ha a kormány azt ellenőrzése alá vonná - mondta Tausz Péter kutatásvezető, a Transparency International Magyarország (TI) a Közbeszerzések Tanácsát elemző és a közbeszerzési versenyt hátrányosan befolyásoló szabályokról szóló kutatásainak ismertetésekor. Amennyiben a készülő, új közbeszerzési törvényben a kormány hatáskörébe vonná a Közbeszerzések Tanácsát (KT), akkor lehetősége nyílna arra, hogy a tanácson keresztül befolyásolja a KD-t. Arra a kérdésre, hogy a kormányzatnak van-e ilyen szándéka az új törvényben, arra Tausz nem adott választ, annyit közölt, hogy a KD függetlenségét a kormánynak biztosítania kell.

Azonban a jogorvoslati rendszer ellenőrzése nem lenne ellentétes a kormány közelmúltban hozott intézkedéseivel, áprilistól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve a fejlesztési miniszter ellenőrzi és engedélyezi a központi közigazgatási szervek közpénzből megvalósított közbeszerzéseit és értékhatár alatti beszerzéseit.

A közbeszerzési rendszer újragondolásakor a legfontosabb feladat a jogorvoslati fórum kormánytól való függetlenségének biztosítása, a jogegységesítési folyamatok támogatása, az ellenőrzési rendszer felülvizsgálata és a piac igényeihez igazodó, a jogalkalmazást elősegítő szolgáltatások nyújtása, illetve az elektronikus közbeszerzés bevezetésének felgyorsítása - tette hozzá Tausz.

A kormány deklarált szándéka, hogy az új szabályozásban előtérbe kívánja helyezni a kis- és középvállalkozásokat, segítené a közbeszerzésekben való részvételüket, a kutatásvezető ugyanakkor ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy fontos szempont lenne, hogy az új szabályok ne teremtsenek lehetőséget a visszaélésre és ne eredményezzék a versenynek a beszerzés hatékonyságát veszélyeztető torzulását.

A korrupcióellenes szervezet a tanács 2006 és 2009 közötti tevékenységét vizsgálta. A kutatás számos problémára hívta fel a figyelmet, több helyen hiányoznak az átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító garanciák, illetve nem egyértelműek a döntési jogkörök. A KT feladatai kapcsán megállapított hiányosságok legfőbb oka, hogy a törvényben foglalt kötelezettségeit kifejezetten szűken értelmezte és nem lépett fel proaktív módon a jogfejlesztés és a jogalkalmazás elősegítése érdekében.

Késik az új közbeszerzési törvény

Az új közbeszerzési törvény megalkotásához széleskörű társadalmi egyeztetés szükséges, ezért elképzelhető, hogy a jogszabály a kormány által tervezett július 1-jei hatályba lépése későbbre csúszik. Hamarosan megkezdődik az NFM által készített jogszabálytervezet államtitkári egyeztetése, majd elindul a társadalmi szervezetekkel történő egyeztetés is - mondta Gajdos Róbert, a KT elnöke.

A kutatás 24 ajánlatkérő 2009-es közbeszerzéseit tanulmányozta. Az ajánlatkérők számos esetben nem tartották be nyilvánosságra hozatali kötelezettségeiket és több esetben rendszerszintű visszaéléseket lehetett kimutatni. A vizsgált ajánlatkérők átlagban a költségvetésük közel 10 százalékát költötték el a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseken keresztül. (A vizsgált ajánlatkérők között szerepelt a Büntetés-végrehajtási intézet, amely 2009-ben 1,1 milliárd forint értékben bonyolított le közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseket, ez költségvetésének 14 százalékát tette ki, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala pedig büdzséjének 2,4 százalékát költötte el így, 1,18 milliárd forintot.) Ezek a nemzetgazdasági szinten igen jelentős összegű beszerzések egy teljesen szabályozatlan eljárás keretében valósulnak meg, ami komoly korrupciós kockázatot jelenthet. Erre ugyanakkor az értékhatár csökkentése és az eljárás túlszabályozása helyett betartható nyilvánossági szabályok előírásával és szigorúbb ellenőrzési rendszer kialakításával érdemes válaszolni - hangsúlyozta Tausz.

2010-es GDP-adatait alapul véve jelenleg 5,7 százalék a GDP-hez viszonyított szerződött közbeszerzési érték Magyarországon, ehhez képest a közbeszerzés az EU GDP-jének mintegy 17 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a magyar ajánlatkérők próbálnak kibújni a közbeszerzési szabályok alól, részekre bontják a beszerzéseiket, illetve a jogalkotó egyre több kivételt vezetett be a jogszabályban, szűkítette a törvény alanyi és tárgyi hatályát. (Például ingatlanvásárlásra nem kell közbeszerzést lefolytatni, illetve az önkormányzatok "in house", házon belüli beszerzései is mentesülnek a közbeszerzés alól, ha a tulajdonukban lévő cégekkel kötnek szerződést.)

A verseny tisztasága a közbeszerzési eljárás kulcseleme - mondta Morvayné Vígh Katalin, a Korszerű Közbeszerzésért Alapítvány kuratóriumának tagja. Az alapítvány a TI-vel együttműködve készítette el a versenyt hátrányosan befolyásoló szabályokról szóló kutatást. A piacért folytatott tisztességes versenyben alakulhat ki a versenyár, amely alacsonyabb a verseny hiányában elérhető árnál. Az új törvénnyel kapcsolatos alapvető elvárás a szervezetek szerint, hogy a szabályozás az ajánlatkérőt versenyeztetésre késztesse, és racionális beszerzői magatartás irányába terelje.