Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az idei év január-szeptemberében a kivitel volumene 17, a behozatalé 12 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest - jelentette a KSH. A külkereskedelmi mérleg hiánya 101 milliárd forint (404 millió euró) volt, 432 milliárd forinttal (1613 millió euróval) kevesebb, mint egy évvel korábban. Az időszak folyamán az export értéke 12 541 milliárd forint (50 milliárd euró) volt, míg az importé 12 642 milliárd forint (50,4 milliárd euró). A külkereskedelem forintárszintje importban és exportban egyaránt 5 százalékkal csökkent, s így a cserearány nem változott. Az árufőcsoportok közül a gépek és szállítóeszközök, valamint az energiahordozók forintárszintje mind az export, mind az import esetében továbbra is az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent. Jelentős forintárszint-emelkedés az élelmiszerek, italok, dohány, valamint a nyersanyagok kivitelében volt, közel 6, illetve 7 százalékos. A forint a főbb devizákhoz viszonyítva mintegy 7 százalékkal erősödött, amelyen belül az euróhoz képest több mint 5, a dollárhoz viszonyítva pedig közel 13 százalékos felértékelődés volt tapasztalható. A kivitelben a legnagyobb jelentőségű, 39 százalékos értéknövekedés a személygépkocsikat és azok alkatrészeit is magában foglaló közúti járművek exportjában volt. Az árucsoport kiviteli forgalmának 56 százalékát adó személygépkocsi-export az előző év azonos időszakához képest 77 százalékkal, közel 850 milliárd forintra emelkedett. Az energiahordozók behozatalának volumene 2,5 százalékkal csökkent, míg a csekélyebb jelentőségű exporté 24 százalékkal lett több, mint egy évvel korábban. A kőolaj és kőolajtermékek importértéke 8 százalékkal esett vissza, a forintárszint 12 százalékos csökkenésének köszönhetően. A természetes és mesterséges gázok behozatalának 21 százalékos értékcsökkenésében a forintárszint 10 százalékos mérséklődése mellett a behozott mennyiség 14 százalékos visszaesése is nagy szerepet játszott. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű exportnövekedés az élelmiszerek, italok, dohánytermékek esetében volt: a kivitel volumene 25, míg az importé 11 százalékkal emelkedett. Az átlagot meghaladó exportbővülésben a legjelentősebb szerepet továbbra is a gabona és gabonakészítmények kivitelének 2,3-szoros értéknövekedése jelentette. Mindemellett a hús és húskészítmények, valamint a zöldségféle és gyümölcsexport forgalmának emelkedése is számottevő, 10, illetve 11 százalékos. Az árufőcsoport forgalmának relációs szerkezetét tekintve az export jelentős bővülésében az Európai Unióba irányuló kivitel értékének 45 százalékos növekedése volt a meghatározó: ezen belül az új tagállamokba irányuló forgalom 62 százalékkal, míg az EU-15-be irányuló kivitel 36 százalékkal nőtt. Az agrárjellegű termékek behozatalában a legnagyobb mértékű, 30 százalékos értéknövekedés a tejtermék és tojás árucsoportban következett be. Az exportforgalmunk mintegy 80 százalékát felvevő Európai Unióba irányuló kivitel volumene 17, az onnan érkező behozatalé 11 százalékkal nőtt 2006 azonos időszakához képest. Az új tagállamokkal (EU-12) lebonyolított kereskedelem volumene az átlagnál dinamikusabban bővült: exportban 29, importban 17 százalékkal. A teljes uniós forgalomhoz viszonyítva részarányuk a kivitelben 24, behozatalban 20 százalék volt. A forgalom egyenlege mind a régi, mind az új tagországok tekintetében javult, és aktívumot mutatott; a teljes uniós exporttöbblet (1026 milliárd forint) 62 százaléka az új tagállamokkal folytatott árucserében keletkezett. Az új tagállamokon belül a legnagyobb értékű exportbővülés (36 százalék) az EU-12-ek közül a legfőbb exportpiacunknak számító Szlovákia esetében következett be, míg behozatalunk a cseh relációban növekedett a leginkább, 25 százalékkal. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a volumennövekedés mind az export-, mind az importforgalomban 17 százalék volt. Kereskedelmünk passzívuma ebben a körben az időszak folyamán kismértékben, 35 milliárd forinttal 1127 milliárd forintra csökkent. Az ázsiai országok viszonylatában a 256 milliárd forintos egyenlegromlás mutatkozott, a passzívum 1475 milliárd forintra emelkedett. Ezzel szemben az Európai Unión kívüli európai országokkal lebonyolított kereskedelem egyenlege több mint 330 milliárd forinttal javult, és 76 milliárd forint aktívumot mutatott. Ez utóbbi országok közül a legfőbb kereskedelmi partnerünknek tekinthető Oroszországba irányuló export értéke kiugró mértékben, 39 százalékkal növekedett, míg az onnan érkező import 13 százalékkal esett vissza. Legnagyobb ázsiai kereskedelmi partnerünk, Kína esetében pedig a kivitel értéke 15, a behozatalé 7 százalékkal nőtt.