Bérből és fizetésből élő? Akkor erről tudnia kell!

Még kilenc nap és kiderül a keserű valóság a magyar bérekről, mivel a KSH publikálja az új, jóval nagyobb adatbázisra épülő keresetstatisztikájának januári számait. A Policy Agenda komoly visszaesésre számít.
Domokos László, 2019. március 20. szerda, 09:49
Fotó: Pixabay

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly októberben bejelentette, hogy 2019-től kezdve új adatbázisra épülő havi keresetstatisztikát közöl. Már nemcsak a legalább ötfős vállalkozások kerülnek be az adatközlésbe, hanem minden, így a mikrofoglalkoztatónál dolgozó jövedelme is szerepelni az átlagkeresetben. Ez pedig komoly következményekkel jár majd - állapították meg a Policy Agenda (PA) kutatói.

A tervek szerint március 29-én publikálják a 2019. januári keresetekre vonatkozó adatokat. Az újdonság nem csak az lesz, hogy a januári minimál-béremelés hatásait most először lehet látni a munkajövedelmeknél, hanem a korábbihoz képest új módszertan alapján készülnek el az átlagjövedelmi adatok. Korábban ugyanis a négy fő feletti vállalkozások, a közszféra, valamint a nonprofit szektor adatai alapján állt össze az az adatbázis, és ebből számolták ki, hogy adott időszakban mekkora volt az átlagkereset az országban. Fontos, hogy ez az adatközlés nem az egyéni kereseti adatokon alapult, hanem foglalkoztatónként mutatta meg az adott hónap bértömegét, és az ott dolgozók létszámát.

A járulékbevallásokban ugyanis sokkal részletesebb - személyi szintű/álláshelyi szintű - adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről. Így olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében. Idetartozik a medián kereset értéke, valamint az adó és járulékkedvezmények figyelembevételével számított nettó keresetek értéke.

Jóval többet kerülnek be

2019-től viszont már nem a bértömegből és a foglalkoztatottak számából számítják ki az átlagkeresetet, hanem közvetlenül a NAV számára beküldött havi egyéni bevallásokból. Ez az adatbázis pedig már tartalmazza az összes legális munkajövedelemmel rendelkezőről az információt. Így olyan alkalmazottak is bekerülnek a "látómezőbe", akikről eddig volt, de nem közölt adatot az állam.

A KSH eddigi kereseti számai 2018-ban 2,8 millió alkalmazottra vonatkoztak, ennyien voltak, akik a közszférában, vagy a legalább ötfős vállalkozásoknál dolgoztak teljes munkaidőben. Ez a kör azonban a 4,47 millió foglalkoztatottnak (akik közül 4,25 millió mondja, hogy teljes munkaidőben dolgozik) mindösszesen csupán a 63 százalékát jelenti. Ebből a 2,8 millió alkalmazottból 1,9 millióan dolgoztak az összesen 95 ezer regisztrált, legalább ötfős gazdasági vállalkozásnál, csakhogy emellett van további 1 millió 324 ezer gazdasági szervezet, ahol legalább egy, de maximum négy alkalmazott van. (Igaz, a nem munkaviszonyból származó bérjövedelmesek, a főállású egyéni vállalkozók adatai továbbra sem szerepelnek majd.)

Mennyi lesz az annyi?

A KSH adatai szerint 2018 decemberében a bruttó átlagkereset egy teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottnál 360 ezer forint volt. Ez azonban csupán 2,8 millió foglalkoztatottra vonatkozott. A további mintegy másfél millió dolgozó jelentős része olyan mikrovállalkozásnál dolgozik, ahol a legnagyobb a szürkefoglalkoztatás veszélye (fizetésük egy részét zsebbe kapják), ezáltal alacsonyabbak a bejelentett jövedelmek. Ebből következően ez a kör biztosan lehúzza az átlagjövedelmi adatokat - vélik a PA kutatói.

Így az átlagjövedelem vélhetően lényegesen kisebb lesz. A 2017-es adóbevallás alapján a munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkezők száma 4 millió 260 ezer ember volt, akik havi átlagban bruttó 225 ezer forintot kerestek. Ebbe a körbe nem csak a nyolc órában dolgozók számítottak bele, hanem mindenki, aki legalább egy forintot is kapott az év során munkaviszonya után. Eközben a KSH által megfigyelt körben 2017-ben a havi átlagos bruttó jövedelem 282 ezer forint volt, azaz 25 százalékkal magasabb, mint a NAV adóbevallásból származó adata.

Ez alapján a kutatók megbecsülték, hogy mennyi lehet mostanában a teljes nemzetgazdaságban a havi átlagos teljes munkaidős kereset. Arra jutottak, hogy az átlagos teljes munkaidős jövedelem 2018. decemberében a bruttó 360 ezer forint helyett csupán bruttó 290-300 ezer forint lehetett. A mediánjövedelem (azaz a középső érték, amelynél azonos számú kisebb és nagyobb elem van) pedig ennél is kisebb, 220-228 ezer forint lehetett.

Így március 29-én azzal fogunk majd szembesülni, hogy a decemberi bruttó 360 ezer forintos átlagjövedelemhez képest kisebb lesz a januári átlagbér. Ez a módszertani váltás megmutatja majd, hogy amikor arról beszélünk, hogy mennyit keres egy magyar dolgozó, akkor eddig csak egy szűkebb körnek a jövedelmi viszonyait ismertük meg. Ez pedig tényszerűen jobban nézett ki, mint a teljes dolgozói társadalmat érintő "valóság". Ennek a különbségnek az elmagyarázása megítélésünk szerint politikai feladat a kormánypártok és az ellenzék számára is - fogalmaztak a PA kutatói.

Az utóbbi egy-két évben elsősorban a szakszervezetek rótták fel, hogy hasonló adatokat nem közöl a KSH. Ilyen adatokat azonban a KSH eddig nem közölt, mint ahogyan a legkisebb béreken foglalkoztatottak számát sem.

HOZZÁSZÓLÁSOK