Érvelésük szerint több rendelkezés a tulajdonjogi alapjogvédelemmel és a szerződéses szabadsággal, a piacgazdaságon alapuló jogállamisággal, a jogbiztonsággal és az egyenjogúsági alapjogvédelemmel ellentétes. Ilyen az az előírás, amely szerint közfinanszírozásban részesülő gyógyszer kiszolgáltatására szerződött gyógyszertárat működtető társaságban nem szerezhet sem közvetlenül, sem közvetve tulajdont gyógyszergyártási, gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve olyan vállalkozás vagy vállalkozáscsoport, amely közvetlenül vagy közvetett módon legalább négy gyógyszertárat működtető társaságban tulajdonnal rendelkezik.

A jogalkotó közhatalmi eszközökkel élve elvonja a törvény hatályba lépésekor már működő gazdasági társaságok nem gyógyszerész tagjának tulajdonjogát (azt a személyi jogos gyógyszerész illetve a gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerészeknek juttatva) - hangsúlyozta Korodi.

A törvényi rendelkezések alkotmányosságát alapvetően sérti azok visszaható hatálya, a jogkorlátozás garanciáinak teljes hiánya, a rendelkezés végrehajtásának objektív lehetetlensége, az engedélyüktől megfosztott gyógyszertárak teljes jogbizonytalanságot eredményező volta. A jogszabály ráadásul nem biztosított kellő időt a norma megismerésére és az ahhoz való alkalmazkodásra.

Még az Alkotmánybíróság alaposan megnyirbált jogköre, összetételének sajátossága mellett is igen nyomós érvnek tűnik a szövetség által utolsóként említett. Ebben arra hívrták fel a figyelmet, hogy a tulajdonszerzésből nem zárták ki a magánszemélyeket, akkor sem, ha közvetve vagy közvetlenül legalább négy gyógyszertárat működtető társaságban rendelkeznek tulajdonnal. Az alkotmánybírósági gyakorlatból pedig egyértelműen megállapítható, hogy a tulajdon bármely formája tiltja a megkülönböztetést.