Bércsökkenést hozhatnak a kormány tervei

Le kellene számolni azzal az illúzióval, hogy a munkaerőpiacon érdemi változást lehet elérni egyik napról a másikra – mondta a Napi Gazdaság Online-nak Herczog László, a Pénzügykutató munkatársa, volt szociális és munkaügyi miniszter a kormány eddig ismeretes, munkaerőpiacot érintő tervezett intézkedéseivel kapcsolatban. Megérett az idő a változtatásra, de átfogó intézkedésekre lenne szükség; egy-két elem módosítására szorítkozó intézkedéscsomaggal nem lehet gyökeres változást elérni – hangsúlyozta a szakember.
Szabó Zsuzsanna, 2011. május 10. kedd, 10:16

A szakember szerint a munkaerő-piaci szabályozások valóban megértek már a változtatásra, ám ezeket kizárólag felülről diktált szabályozásokkal, előzetes egyeztetés nélkül nem szerencsés megvalósítani, fontos lenne a felek szempontjainak figyelembevétele is ahhoz, hogy pozitív irányú, érdemi változtatásokat lehessen elérni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a munkaerőpiacot érintő változtatások hatása csak hosszabb távon jelentkezik - tette hozzá.

A jelenleg körvonalazódó tervek viszont nem valószínű, hogy hozzák azokat az eredményeket, amelyet a kormány remél. Többletforrások ugyan jelentkezhetnek a vállalatoknál a bürokrácia csökkentésével, ám ezek nem biztos, hogy a foglalkoztatás bővítésében nyilvánulnak meg - mondta Herczog. Ha ugyanis fejlettebb technológiába fektetik a cégek a náluk hagyott forrásokat, az éppen hogy a foglalkoztatás csökkentését eredményezheti, hiszen kevesebb munkaerőre lesz szükség. Emellett az is fontos kérdés, hogy a cég által előállított terméknek van-e piaca - ennek hiányában sem fog nőni a foglalkoztatás.

Nőhet a kiszolgáltatottság

A felesleges adminisztráció megszüntetése nyilván helyes lépés, azonban a kormány által bejelentett bürokrácia-csökkentő csomag munkavállalókat érintő részében felvázolt változtatások óhatatlanul is a munkavállalók kiszolgáltatottságát növelik. A bérpótlékok vagy a szabadságidő mérséklése nem is tekinthető bürokrácia-csökkentő lépésnek, a nyilvántartási szabályok - például a munkaidő-nyilvántartás esetében - a folyamatok ellenőrizhetetlenné válását is eredményezhetik - emelte ki a szakember.

Arra a kérdésre, hogy a kormány esetleg az OÉT megkerülésével véghez viheti-e a tervezett változtatásokat, Herczog azt válaszolta: megtehetik, de az törvénytelen lenne.

Egy átfogó koncepció már készült

A volt munkaügyi miniszter ugyanakkor megjegyezte, hogy négy évvel ezelőtt már neves munkaügyi szakértők bevonásával készült egy átfogó koncepció a munkaerőpiac átalakítására, ám ez akkor elbukott a szakszervezetek ellenállásán. Ennek lényege az volt, hogy az addigra átalakult munkaerő-piaci viszonyoknak megfelelően változtassanak a szabályozásokon. A '90-es évek elején elkészült törvények ugyanis inkább a nagyvállalati rendszerre koncentráltak, és kevésbé számoltak például az atipikus foglalkoztatással (bár a lehetőség ma is fennáll), illetve a kisvállalkozások sajátosságaival.

Emiatt Herczog szerint is megérett az idő a foglalkoztatási törvények - mindenekelőtt a Munka Törvénykönyve - átfogó felülvizsgálatára, ám azok alapos munkát és egyeztetéseket igényelnének, és nem egy pár hét alatt kidolgozott programtól kellene remélni a megoldást. 

Mozgástér az oktatásban lenne

A munkaerőpiacot érintő változtatások terén tartós eredményt hozó lehetőséget a közoktatásban és a felnőttképzésben valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztésében látna Herczog. Amennyiben tudásalapú társadalmat szeretnénk kialakítani, akkor sokoldalú, átfogó tudású munkaerőre lenne szükség - jegyezte meg. Jelenleg azonban inkább egy erős vállalati lobbi azt akarja elérni, hogy az ő speciális igényeiket elégítse ki a munkaerőpiac. Ez azért nem szerencsés, mert a túl specifikus képzéssel egyoldalúvá válnak a munkavállalók, ami a későbbi elhelyezkedésükben akár korlátként is megjelenhet.

A képesítési követelmények csökkentésével is hasonló a probléma, vagyis nem ösztönöz tanulásra, ráadásul ennek a lazításnak bérleszorító hatása is lehet.

A legnagyobb probléma a piacképes tudással nem rendelkező, tartós, nem egyszer évek vagy évtizedek óta munkanélküliek aktivizálása. A komplex kezelésre - képzésre, közmunkákra, az elhelyezkedés segítésére közszolgálati munkahelyeken, valamint a munkaerő-piaci és családsegítő szolgáltatások fejlesztésére - leginkább itt lenne szükség, ugyanakkor tudnunk kell, hogy e programok igen költségesek.

Fokozódhatnak a társadalmi feszültségek

A munkanélküli segélyezés három hónapra történő csökkentésétől sem lehet Herczog szerint érdemi változást várni, legfeljebb annyit, hogy az intézkedések a mostantól munkanélkülivé válókat fogja jobban sújtani, míg a tartósan munka nélkül lévők helyzetén nem változtat. Ezen intézkedések hatására viszont egyre szélesedő rétegek kerülhetnek lehetetlen helyzetbe, aminek következtében a társadalmi feszültségek is növekedni fognak - tette hozzá.

Azt, hogy a kormány által felvázolt intézkedések mellé rendelt költségcsökkentés számai mennyiben vehetők komolyan, nem lehet megítélni - mondta Herczog -, hiszen a számítások módja nem ismert. Ennek kapcsán példaként az üzemi tanács opcionálissá tételére megjelölt 100 millió forintos tételt említette. Egyrészt, mert az üzemi tanács létrehozása gyakorlatilag eddig is opcionális volt, másrészt az adminisztrációs költségekre vajmi kevés hatással van. Az 500 milliárdos nagyságrendet összességében kevéssé találja hihetőnek a szakember.

HOZZÁSZÓLÁSOK