Ahogy arról korábban már a Napi.hu is írt, az idei év elején több évnyi tetszhalott állapotból ébredtek fel az érdekképviseletek: sorozatosak voltak a sztrájkok a magyar cégeknél és a szakszervezetek sok esetben érdemi béremelést vívtak ki a dolgozóknak. A sikerük hátterében az állt, hogy a magyar mukaerőpiacon egyre fojtogatóbb lett a dolgozóhiány, ami miatt a vállalatoknak egymással is versenyezniük kellett a jobb feltételek biztosítására.

Bár még most is feszes az álláspiac, de - ahogy arra a Portfolio.hu elemzésében rámutat - már egyre kevesebb szektorban erős a kereslet. Ennek a portál szerint három oka van:

Kapcsolódó

  • a kereslet csökkenésére, illetve a gazdasági növekedés lassulására számítanak (amire egyre több jel utal, hiszen a német gazdaság gondban van, a külső kereslet gyenge) vagy
  • az automatizálási folyamatok elkezdtek beérni, és így kevesebb élőmunkára van szükségük,
  • illetve az is igaz, hogy egyre több munkavállaló jön a magyar versenyszférába külföldről.

Elég biztos, hogy a három folyamat egyszerre zajlik a gazdaságban: az a munkaügyi adatokból látszik, hogy 50 ezer fölé emelkedett már az ukránoknak és más gazdasági bevándorlóknak kiadott munkavállalási engedélyek száma, a befektetési statisztikákból az is látszik, hogy bőven költöttek robotizációra a hazai termelővállalatok, a külföldi országok lassulása és a keresletcsökkenés pedig statisztikai adatokkal igazolhatók.

Viszont ez a hármas éppen véget vet a magyar dolgozók aranykorának, mivel az olcsóbb külföldi munkaerő, valamint a robotok miatt leértékelődött a munkavállalók szerepe a termelésben. Ahogy a német gazdaság recesszióba hajló mutatói miatti keresletcsökkenés a termelés visszavágásához vezethet. Így pedig az elmúlt évek magas bérdinamikája még jövőre kitarthat ugyan, de biztosan lassulni fog, később pedig közelebb kerülhet a nullához.