Besült a kormány csodafegyvere? - Elkészült az átalakítási terv

A magyar kormány átalakítja a foglalkoztatási csodafegyvereként emlegetett közmunkát. Az átalakítások azokra a már évek óta Brüsszel által hajtogatott javaslatokra rímelnek, amelyeket korábban elutasított a kormány. Most viszont az átalakítás okaként a munkaerőhiányt jelölik meg - legalábbis ez derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból.
Szabó Zsuzsanna, Németh Géza, 2017. március 21. kedd, 18:21

Úgy tűnik, a kormány végre meghallotta a "foglalkoztatási csodafegyverként" kezelt közmunkaprogramját kritizáló szakvéleményeket és végre belátta, hogy a program nem vezet sehova, azaz nem segít a munka nélkül tengődőkön. Az Európai Bizottság évek óta szerepelteti az országajánlásai között azt, hogy nagyon kevesen tudnak csak visszatérni az aktív munkaerőpiacra és sokkal inkább egy szegénységi csapdát jelent az abba bekerülőknek, továbbá, hogy a kormány által körme szakadtáig védett közmunkaprogram hatékonysága meglehetősen limitált, az erre elköltött temérdek pénzből sokkal értelmesebb aktív munkaerő-piaci programokat is lehetne indítani - amelyekhez nem mellesleg uniós támogatásokat is igénybe lehet venni, míg a közmunkához nem.

A fentiekkel ellentétben persze az is elképzelhető, hogy nem a jobb belátás áll a nagy fordulat hátterében, hanem valami nyomósabb ok, mindenesetre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már az elmúlt héten Marianne Thyssen foglalkoztatásért felelős biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a közmunka rendszerét át kell alakítani, hiszen annak elindítása óta jelentősen megváltoztak a körülmények. Varga már akkor is elmondta, hogy a kormány csökkenteni szeretné a közfoglalkoztatottak számát a jövőben, fenntartva a "segély helyett munkát" elvét, továbbra is biztosítva a munkalehetőséget azoknak, akiknek nincs lehetősége az elsődleges munkaerőpiacra való integrációra.

Mintha Brüsszel kottájából játszanának

A Magyar Közlönyben most megjelent kormányhatározat - amelyek sok tekintetben megfelelnek az Európai Bizottság korábbi javaslatainak - szerint a közfoglalkoztatottak létszámát a kialakult munkaerőhiányra tekintettel 2020-ig a jelenlegi mintegy 230 ezerről 150 ezerre csökkentenék, ennek eszközeként három évből csak egy évet lehet valaki közmunkás.

A további eszközök között szerepel az, hogy a 25 év alatti személyek, valamint a szakképzettséggel rendelkezők csak kivételes esetben kaphatnak közmunkát. A fiatalok csak akkor lehetnek közmunkások, ha az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló munkaerő-piaci program nem kínál számukra reális egyéb lehetőséget. A szakmunkásoknak pedig legalább három hónapig várniuk arra, hogy a munkaközvetítő hivatal állást találjon a számukra - csak ha ez nem valósul meg, akkor lehetnek közmunkások.

A jövő év június 1-jétől - felmenő rendszerben - három éves időszakon belül a közfoglalkozatási jogviszonyban eltölthető maximális időtartam egy év lehet, kivéve, ha a versenyszféra nem kínál reális munkalehetőséget az egyénnek, tehát önhibáján kívül nem tud elhelyezkedni.

A kormány döntött arról is, hogy a közfoglalkoztatottak rugalmasan szolgálják ki a mezőgazdasági idénymunka szezonálisan kiugró munkaerő-szükségletét, különös tekintettel a jelenleg meglévő mezőgazdasági kézi munkaerő hiányára.

A nemzetgazdasági miniszert arra is felkéri a kormányfő, hogy tegyen intézkedéseket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kompetenciaalapú munkaközvetítés rendszerének kidolgozására.

Az aktív munkaerő-piaci programokra az idei költségvetésben 40 milliárd forintot csoportosít át a kormány úgy, hogy a határozat hatályba lépését követő 15 napon belül 30 milliárdot, legkésőbb 2017. június 30-ig pedig 10 milliárd forint csoportosítanak át. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból pedig a foglalkoztatási és képzési támogatások javára jövőre és 2019-ben összesen 60 milliárd forintot kell fordítani.

A határozat kitér arra is, hogy a belügyminiszter 2017. április 30-ig vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a jelenleg állami intézményeknél közfoglalkoztatásban lévő személyek miként tudnak saját állományba kerülni és ehhez mennyi többletforrás szükséges.

Végül arról is határozott a kormány, hogy a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési programok és munkaerő-piaci szolgáltatások - főszabályként - európai uniós, illetve (indokolt esetekben) központi költségvetési forrásokból valósuljanak meg.

Bajok vannak

A kormány ugyan szeret a magyar munkaerőpiac impozáns számaival dicsekedni, de valami nagyon komoly baj van a háttérben. Egyebek mellett erre mutatott rá az EB legutóbbi országjelentése is, amelyből kiderült, hogy a munka termelékenységének növekedése Magyarországon jelentősen visszaesett az elmúlt 15 évben, olyan alacsony szintre, ami már feltörekvő gazdaságok esetében is alacsonynak számít. Miközben a munkaerő-termelékenység (az egy munkaórára eső bruttó hozzáadott érték értelmében) 2000 és 2008 között éves átlagban 4 százalékkal nőtt, addig a válság után, 2010 és 2015 között, a növekedési ráta 0,6 százalékkal esett. Ezzel Magyarország azon kevés ország közé tartozott, ahol a munkaerő-termelékenységnek mind a szintje, mind növekedési rátája az uniós átlag alatt volt.

Ez tükrözi a válság utáni fellendülés jellemzőit, vagyis hogy dinamikus volt a foglalkoztatás növekedése, miközben a beruházások csak mérsékelt élénkülést mutattak. A foglalkoztatás dinamizmusát ugyanis jelentősen befolyásolta a közmunkaprogram kiterjesztése, melynek révén tavaly már 220 ezren dolgoztak közmunkásként. A közmunka hatásának kiszűrését követően azonban kirajzolódott, hogy a munkatermelékenység növekedése mindössze 1,1 százalékos lehetett éves átlagban 2010 és 2015 között, ami ugyan kissé az EU-átlag felett van, de elmarad más feltörekvő országok növekedési rátájától.

Mindez a bizottság elemzése szerint annak tudható be, hogy a válság utáni években a teljes tényezőtermelékenység (TFP) még mindig nem tért vissza a válság előtti szintre a 2009-es mélyrepülést követően. Ágazatok szerinti elemzés azt mutatja, hogy a szolgáltatószektor húzza vissza a magyar termelékenység növekedését. Magyarország EU-átlag alatti teljesítményt mutat és a régiós versenytársak munkaerő-termelékenység javulásától is elmarad minden fontos iparágban.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.03.21 21:32

@atombandi: Tudod, a HVG kommentjeinél úgy oldották meg a magadfajta szómenésben szenvedő hozzászólókat, hogy terjengésüket 4 sorig mutatják, akit ezután is érdekel a szómenésük, az kattinthat a továbbiakért... De itt persze más rendszer van, ne fogd vissza magad 30 oldalig...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.03.21 21:13

@matyi2010:
a fo problema az, hogy magyarorszagon tultenges van irodai aktatologatokbol, lasd allami szervezeti felepites, viszont hiany mutatkozik a szakmunkasokbol es a mernokokbol. erre az lett a nagy megoldas, hogy szetbasszak a szakkozep iskolakat, hogy ne legyen annyi kozepfoku vegzettsegu ember.

ezt tovabbi problemak fogjak keresztbeverni. magyarorszagon mar vannak olyan eletszinvonalon az emberek, hogy budos legyen nekik a ketkezi munka. a szakmunkat nem hulyenek kepzett emberekkel kell kivaltani, hanem gepesitessel, ami a gdp-t is emelne. pl belathato idon belul hazakat fognak nyomtatni, biztos, hogy szakmunkasok tomegei kellenek?

a masik problema, hogy a hianyzo kozepfoku vegzettseg miatt a kesobbi tovabbtanulas eselye minimalizalodik. a jelenlegi diplomasok jelentos resze nem nappali oktatason szerezte a diplomajat. innentol ez meg nehezebb lesz, mikozben a munkak egyre nagyobb aranyat 2020-ra 30%-ot becsulnek diplomahoz fogjak kotni.

szoval a versenyszferanak nem a kozmunkasokra, nem az elbocsatott kozalkalmazottakra van szuksege, hanem mernokok es szakmunkasok tomegeire. teljesen mas koncepcio szerint cselekszik a kormany, de ezt mar megszokhattuk. ha valamit csinalni kell, akkor az ellenkezojet csinalja, amihez nem kene nyulni, abba meg eloszeretettel veti bele magat es bassza szet. en nem lennek ennyire buszke rajuk, mint te...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.03.21 21:08

@matyi2010: Téged pedig az ne zavarjon, kitartott fidesznyuggerként, ha a fiatalok, képzettek, egyáltalán munkavállalók, magasról letojva minden statisztikát, lelépnek ebből a mutyiországból és nem tartják ki többé a magadfajta ingyenélőt...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ezt-neked, 2017.03.21 20:42

@matyi2010:" Olyan apróság nem zavarja a " külföldre menekül az ország apraja-nagyja" féle tahóságot szajkózókat, hogy az egyik legalacsonyabb Kelet-Európában a külföldön dolgozó magyarok aránya."

jobber matyi! Az az aprócska tény ugyan már ne zavarja azt a fene nagy éleslátásodat, hogy ha megnézed a 2010-es munkanélküli adatokat, akkor sehogyan sem jön össze a MATEK, és nem hogy "munkaerő hiány"-nak nem kéne lennie, hanem dúskálnunk kellene a feleslegbe, főleg úgy, hogy a qurmányod, akit csak lehetett vissza parancsolt a "munkaalapú" társadalomba( korkedvezményes nyugdíjas rendészeti dolgozók, rokkantak, leszázalékoltak, stb...)! Ha, ha, ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.03.21 20:30

@rotaryfun: Azok a közalkalmazottak, akiket ki lehetett rúgni és közmunkásként visszafoglalkoztatni, annyit is értek. Hatalmas munkaerőhiány van, a dzsipszikkel együtt ma már a közalkalmazottak se mondhatják hogy "dógoznék én, de nincs hól..."

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html