Jelentős fordulat következett be a kormány szófordulatában szerdán: míg kedden a Belügyminisztérium közölte, hogy technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti "a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását" - a menekültek visszafogadását más uniós országokból - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, vagyis a Dublin III. rendeletben foglalt kötelezettségeit. A bejelentést elég nagy felzúdulás követte, ugyanis az Európai Bizottság is csak a sajtóból és más tagállamoktól értesült a magyar kormány lépéseiről.

Ehhez képest szerdán már lényegesen puhult a magyarországi megfogalmazás: a magyar kormányzati tisztviselők Budapesten és Brüsszelben is már arról beszéltek, hogy szó sincs semmilyen felfüggesztésről, sőt semmilyen jogi lépés nem történt az ügyben, csak arról van szó, hogy Magyarország fel szerette volna hívni a figyelmet arra, hogy komoly problémák vannak és a magyar hatóságok már elérték fizikai korlátaikat, nem tudják kezelni a magyar-szerb határon jelentkező migránshullámot. Vagyis csak "türelmet kér" az uniós tagállamoktól, amíg a bevándorlás kezeléséhez szükséges súlyos technikai, kapacitásbeli problémát orvosolja, hogy az az összes uniós aspektusnak megfeleljen.

Az Európai Bizottság egy tisztviselője szerdán is megerősítette, hogy a magyar kormány lépéseiről csak kedd este a sajtóból és más tagállamoktól értesültek, ami után haladéktalanul hivatalosan is, minden szinten felvették a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy a valós helyzetről tájékoztatást kapjanak - pontosabban arról, hogy Magyarországnak milyen konkrét problémái vannak. Az uniós bürokrata szerint Orbán Viktor is csak most küld levelet a dublini rendszerrel kapcsolatos aggályairól Jean-Claude Junckernek az Európai Bizottság elnökének és Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, illetve ígéretet kaptak arra, hogy a csütörtökön kezdődő uniós csúcson a magyar kormányfő elmagyarázza, hogy pontosan mit is a helyzet.

A tisztviselő elismerte, hogy a mostani migráns hullám jelentős terhet ró több tagállamra és a rendszer felülvizsgálatra szorul, illetve, hogy az ilyen mértékű bevándorlás kezelése nem megoldott jelenleg - vagyis a magyar kormány által hangoztatott problémák léteznek. Ez, illetve a tagállamok önálló, nem egyeztetett akciói az egész schengeni rendszert is veszélyeztetik, ugyanis a rendszer a tagállamok közötti bizalmon alapul, s ha ez sérül, akkor ennek vége. Éppen ezért ez az EU-csúcson is kiemelt téma lesz.

A magyar kormány kommunikációjához képest azonban lényeges különbség, hogy arról a tisztviselő szerint egyáltalán nincs szó, hogy Magyarországnak egyedül kellene "megküzdenie" a problémával, ugyanis bármilyen segítséget megadnak egy tagállamnak, csak kérnie kell. Ez történt a koszovói menekülthullám esetén is. Példaként említette, hogy a déli határnál már most is részt vesz negyven tisztviselő a Frontex-en (az EU határvédelmi ügynöksége) keresztül a határőrizeti munkákban. Továbbá azt is hozzátette: azt a segítséget, amit Szicília megkapott, Magyarország is megkaphatná.  A bizottságnak ilyen típusú helyzetekre szolidaritási kerete is van, ebből is igényelhetne Magyarország - tette hozzá.

Az EB szakembere ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt a problémát nem kerítéssel, hanem technológiával oldaná meg a bizottság - hiszen ez már rendelkezésre áll. A kerítés Spanyolországban sem oldotta meg a problémát, így ott is várhatóan megnyitják azt - jegyezte meg. A magyar lépésekkel kapcsolatban viszont hangsúlyozta: érteni szeretnénk a problémát és akkor tudunk segíteni.