Bevezette a kormány a "kötelező kvótát"? - Furcsaságok a csodafegyver körül

Aggasztó a szegénységben élők magas aránya, a magyar gazdasági fejlődés szempontjából pedig hasznosabb lenne a közmunkaprogramra fordított forrásokat képzésre és a munkaerőpiacon való aktív részvétel támogatására fordítani - fogalmazta meg kritikáit a munkaadói oldal az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentése kapcsán.
Szabó Zsuzsanna, 2016. április 5. kedd, 07:12
Fotó: Napi.hu

Az Európai Bizottság (EB) által készített országjelentés szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai aspektusát értékelték munkaadók és kutatók az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által rendezett műhelybeszélgetésen. A közmunka most is központi szerepet kapott, amelyről kiderült: a gazdaság szereplői nem értékelik azt annyira pozitívan, mint a kormány.

Az EB Magyarországról szóló jelentése egyebek mellett megállapítja, hogy a magyar munkaerőpiacon bekövetkezett pozitív változások ellenére komoly strukturális problémák maradtak. A főbb trendekben következett be javulás - például csökkent a munkanélküliség, javult a foglalkoztatás, nőtt az aktivitási ráta, mérséklődött az ifjúsági munkanélküliségi ráta és a tartós munkanélküliségi mutató -, ebben szerepet játszott a közmunkaprogram, de a versenyszféra munkahelyteremtése is. Azaz ezek a mutatók megközelítették, illetve elérték a válság előtti szintet.

Ami a kormányzati intézkedéseket illeti, az EB a jelentésében pozitív fejleményként megemlékezett arról, hogy 2016 elején elindult az úgynevezett munkaerő profiling rendszer. Ez abban segítene, hogy az álláskereső a számára legmegfelelőbb állásajánlatot kapja (erről bővebben itt írtunk), továbbá tavaly elkezdődött az ifjúsági garanciaprogram fokozatos bevezetése. A bizottság a foglalkoztatási szolgálatok irányításával kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, miután azok irányítása több minisztérium között aprózódik szét, így a foglalkoztatási programok irányításában ez problémát jelenthet.

Magyarország sokat költ közmunkára

Az EB foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelő főigazgatósága egyik szakértőjének előadásából kiderült, hogy Magyarország elég sokat költ aktív munkaerő-piaci eszközökre - közmunkaprogrammal. Utóbbi nélkül viszont igen keveset. Közmunkára körülbelül háromszor annyit fordít, mint a többi aktív munkaerő-piaci eszközre, ami azóta csak tovább nőtt, a GDP 0,5 százalékáról 0,8 százalékára, vagy még tovább. A közmunkások napi átlagos száma pedig 2011-2015-ig 70-80 ezerről 200 ezer fő fölé emelkedett, bizonyos tervek szerint pedig a 2014-es szint kétszeresére is bővülhet. Az így foglalkoztatottak nem tartoznak a Munka törvénykönyve alá, a közmunkások bére pedig a minimálbér mintegy háromnegyede, egyes munkakörökben magasabb.

A bizottság szempontjából viszont az a legfontosabb kérdés, hogy melyik az az eszköz, amelyik a munkavállalóknak a legmegfelelőbb megoldást adja ahhoz, hogy visszatérhessenek az aktív munkaerőpiacra. A közmunkaprogram ebből a szempontból nem mutat valami kecsegtető képet: az országjelentés megállapította, hogy a közmunkaprogramból kilépőknek mindössze 13 százaléka dolgozott az aktív munkaerőpiacon a kilépést követő 6 hónappal később, viszont a visszatérők aránya nagyon magas és növekszik: a résztvevők több mint a fele (körülbelül 60 százaléka) visszatért a közmunkába - azaz a bizottság olvasata szerint megvan a veszélye a résztvevők programban ragadásának. (Erről bővebben itt írtunk.)

Máshogy is lehetne segíteni

A program célzottságát tekintve az EB szintén lát problémákat: igaz ugyan, hogy a program a hátrányos helyzetű régiókat és az alacsonyan képzetteket célozza, de nemcsak ezeket éri el: a rendelkezésre álló adatok alapján a résztvevők 47 százaléka valamilyen középfokú végzettséggel rendelkezik, és olyan megyékben is jelen van a program, ahol a munkanélküliség viszonylag alacsony.

Tehát a bizottság szerint az a kérdés, ha a program mérete adottság, akkor mi a garancia arra, hogy ebbe a programba valóban csak azok kerülnek bele, akiknek valóban szükségük van rá és nem arról van szó, hogy közmunkakeretszámot mindenképpen fel kell töltenie a hatóságoknak és így olyanok is belekerülnek, akiknek nem ez volna a legjobb. (Egy későbbi hozzászólásból kiderült: a foglalkoztatási szolgáltatások utasításba kapták, hogy a közmunka prioritást élvez, azaz ezt a keretet kell először feltöltetni, utána jöhetnek az állásajánlatok.)

Továbbá az EB jelentése arra is rámutat, hogy az alacsonyan képzettek munkaerő-piaci esélyei Magyarországon nagyon rosszak - rosszabbak, mint bármely más tagállamban - erre a bizottság szerint oda kellene figyelni. Sok eszköz van, ami szóba jöhet: aktív munkaerő-piaci eszközökön kívül a foglalkoztatási szolgálat szolgáltatásai, pénzügyi ösztönzők (célzott támogatások, adókedvezmények) is. Adózás terén pedig lenne mozgástér, ugyanis Magyarországon a bérekre rakódó adók és járulékok szintje az EU-ban az alacsonyabb jövedelemkategóriák esetében a legmagasabb az EU-ban, ami az alacsony végzettségűek foglalkoztatásában akadály lehet - jegyezte meg az EB szakembere.

Nehéz így munkát találni

A bizottság részéről szintén kifogás az álláskeresési járadék hossza, amely a legrövidebb az EU-ban, azaz azért lehet problémás, mert ennél jóval több időbe telik egy átlag álláskeresőnek képzettségének, képességeinek megfelelő munkát találnia, így a munkapiac hatékonysága szempontjából problémás lehet.

Az álláskeresési járadékra fordított kiadások összege 2013-ra tovább csökkent a 2008-as, a GDP 0,8 százalékáról 0,4 százalékra annak ellenére, hogy nőtt a munkanélküliek száma. A járadék nettó bérpótlási aránya 6 hónap munkanélküliség után (kétgyermekes pár esetében) 2013-ra a 2010-es 53 százalékról 19 százalékra esett.

Emellett számos juttatás szintje alacsony. A fő szociális juttatás (jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás) névleges szintje 2010 óta 20 százalékkal csökkent, és jelenleg a szegénységi küszöb 33 százalékát éri el. A 2015 márciusában hatályba lépett reform az önkormányzatiról a járási szintre helyezte át a fő juttatásokat, ami az eljárás egységesebbé válását eredményezte, de az EB szerint félő, hogy ennek nyomán romlik a szociális juttatások megfelelősége és kiterjedtsége.

És ott a szegénység is

A műhelybeszélgetés ehhez kapcsolódó témája volt a szegénység kérdése is. (Erről bővebben itt írtunk.) A bizottsági jelentés szerint Magyarországon a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya 31,1 százalék volt az uniós 24,4 százalékkal szemben 2014-ben. (Ez a legfrissebb olyan rendelkezésre álló adat, amely alapján az uniós országok összehasonlíthatóak.) A relatív szegénységben élők 14,6 százalékos aránya közel áll az uniós átlaghoz, de ez 2013-hoz képest csak stagnálást jelent. A rendkívüli nélkülözésben élők mutatójában ugyan történt javulás, de még mindig nagyon nagy az eltérés az uniós átlaghoz képest, és Magyarország az egyik legrosszabbul teljesítőnek számít ebből a szempontból. Magyarországon ez az arány 23,9 szemben az EU-s 9 százalékkal. A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya kis javulást mutatott 2013-hoz képest és kissé az EU-átlag felett áll. A regionális összehasonlításban viszont Magyarország szörnyen rosszul áll, régiós társainknál lényegesen kedvezőbbek ezek a mutatók. (Lásd ábránkat.)

Forrás: Eurostat, Európai Bizottság

A szegénység a leghátrányosabb helyzetben lévőket érinti, különösen a gyerekeket és a romákat. A szegénységben és a társadalmi kirekesztettségben élő gyerekek aránya tekintetében Magyarország nagyon rosszul áll, 41,5 százalékon állt ez a mutató, a 18 év alattiak körében pedig a rendkívüli nélkülözésben élők aránya a 2. legrosszabb volt az EU-ban - mutatott rá az EB foglalkoztatási főigazgatóságának szakértője, aki megjegyezte, hogy ezen a helyzeten az ingyenes étkeztetés és más intézkedések javíthatnak. A romák esetében az abszolút szegénységben élők 67 százalék, ami mintegy 44 százalékponttal magasabb, mint a nem romák körében.

Ez is megemlíthették volna

A bizottság szegénységgel kapcsolatos megállapításainak többségével a Tárki egyetért - mondta Medgyesi Márton a Tárki vezető kutatója. A gyermekek helyzetében viszont a kutatók látnak javulást az utóbbi években, a roma népesség esetében a bizottság által idézett indikátor pontosítását szükségesnek látják. A bizottság által kiemelt szociálpolitikai intézkedések értékelésével egyetért a Tárki, bár hiányolja az elmúlt időszak családtámogatási intézkedéseinek megemlítését.

Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója szerint a bizottsági jelentés reális képet festett a magyarországi helyzetről, ő viszont a nyugdíjkorhatárhoz kötődő szabályozások hatását, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását hiányolta a jelentésből. A nyugdíjkorhatár a szakember szerint túl merevvé tette a rendszert, pont a meghatározott kor elérésekor kell nyugdíjba menni, ami munkaerő-piaci szempontból nem hatékony.

Szélnek eresztették a civileket?

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása pedig szerinte azért fontos, mert Magyarországon 150-180 ezer fő kap jelenleg rehabilitációs ellátást. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kormányzat jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy ennek a körnek a munkaerőpiacon jelentős kereslete és kínálata is legyen, ám az összekötőkapocs még mindig hiányzik. A rehabilitációs szolgáltatásokat részben az állam végzi, de nagyon kicsi kapacitással, évi 4000 főt tud ellátni, a civil szolgáltatók köre viszont körülbelül 10 ezret - tudtak. Ezt 3-4 éve kezdte el továbbfejleszteni az állam uniós pénzből. Az országban 94 civil szolgáltató működött - március végéig, amikor is elfogyott a finanszírozás. A kormány ugyanis nem oldotta meg az áthidaló finanszírozását ennek a szolgáltatói körnek.

Javulás nem érte el a legrosszabb helyzetben lévőket

A szegénységi mutatók alakulását illetően Albert Fruzsina, a Magyar Tudományos Akadémia TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa arra mutatott rá, hogy a jövedelmi szegénységben a munkanélküliek és összességében a foglalkoztatottak csoportjánál romlott a helyzet, ami a közmunkaprogrammal jelentősen összefügg. Kiemelte még az egyedülálló szülők esetét is, akikre nem nagyon fókuszálnak programok, pedig az utóbbi időben itt is romló tendenciákat lehet megfigyelni.

Albert Fruzsina továbbá rámutatott, hogy a szegénységben a javulás inkább a viszonylag jobb helyzetben lévőket érintette; a legrosszabb helyzetben lévők helyzete nem javul. Fontos, hogy legyen munka, de az is fontos, hogy milyen minőségű munka: a közmunkaprogram szerinte nagyon a felé mutat, hogy a családokat a szegénységből nem emeli ki - mondta.

Emellett a készpénzes ellátásokra is kevesebbet költ az állam: ezek összege nem emelkedett 2008 óta, bizonyosak csökkentek is, a feltételek szigorodtak, sokan kiszorultak a rendszerből. Ráadásul a rendelkezésre álló szolgáltatások között is óriási különbségek vannak országszerte, 72-szeres különbség is lehet a rendelkezésre álló szolgáltatások minőségében, hozzáférhetőségében és kapacitásában - emelte ki.

Albert Fruzsina szerint a végzettségnek óriási szerepe van a munkához jutásban, illetve a szegénységben és a foglalkoztatásban. Márpedig a magyar iskolarendszer jelenleg nagyon felerősíti az egyenlőtlenségeket. Ezeken mindenképpen kellene enyhíteni - hangsúlyozta.

A munkaadók sincsenek elájulva a közmunkától

A munkaadók részéről a bizottsági jelentést a Magyar-Európai Üzleti Tanács (HEBC) képviselői értékelték. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója, a HEBC elnöke kiemelte, hogy a szervezet meglátásai számos ponton megegyeznek a bizottság értékelésével. A munkaerő-piaci pozitív változásokat a HEBC örömmel fogadta, azonban sajnálatosnak tartja, hogy bár a közmunkaprogram elsődlegesen a tartósan munkanélküli és alacsony képzettségű munkavállalókra irányul, mára a résztvevők nagy aránya közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A HEBC osztja a bizottság azon véleményét, hogy a magyar gazdasági fejlődés szempontjából hasznosabb lenne a programra fordított forrásokat képzésre és a munkaerőpiacon való aktív részvétel támogatására fordítani.

Aggasztónak tartják, a társadalmi kirekesztettségben és szegénységben élők magas arányát. A befogadó gazdaság kialakításának fontosnak kritériuma lenne, hogy az emberek méltóságban a társadalom aktív tagjaként élhessenek - mondta.

A fiatalokkal is foglalkozni kellene

Jean Grunenwald, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója, a HEBC tagja a fiatalok magas munkanélküliségi arányának problémáját emelte ki. A hosszú távú stratégiák mellett fontosak a rövid távú tervek is, hogy munkahelyeket tudjanak nekik biztosítani. Ebben segíthetnek a gyakornoki programok, a határozott idejű vagy részmunkaidős foglalkoztatási lehetőségek, de ez még nem jelenti a probléma teljes megoldását - hangsúlyozta. Meg kell teremteni a hidat a iskola és a munka világa között, ehhez pedig a vállalatoknak, a kormánynak, az oktatási intézményeknek és a diákszervezeteknek az együttműködése szükséges.

Zagyva Béla, a Nokia Solutions and Networks ügyvezető igazgatója, a HEBC tagja a humántőke megőrzésének és képzésének fontosságát emelte ki. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a negyedik ipari forradalom már zajlik, ami átalakítja az ipari termelés folyamatokat, a foglalkoztatást és a munkahelyeket. Szerinte Magyarországon az új munkahelyek létrejöttének alapját emiatt a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak kellene adnia és a magas hozzáadott értékű munkahelyeknek.

Fontosnak tartják, hogy az állampolgárok használják ki az uniós állampolgárságból adódó lehetőségeket, menjenek külföldre és szerezzenek tapasztalatot, de azért is mindent meg kell tenni, hogy az életük központja Magyarország legyen, hogy itt alapítsanak családot és itt tudjanak élni. Annak érdekében, hogy Magyarország a negyedik ipari forradalomban részt tudjon venni, fejleszteni kell az emberek tudáskapacitását - vélekedett Zagyva.

(A fenti MTI-képen: egy közmunkás II. Rákóczi Ferenc képét festi a Faluház épülete előtt, Rákócziújfaluban.)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2016.04.05 19:04

@atombandi: A minimálbér nettója 19.000 Ft/hó-val több a közmunka nettójánál.
A Tesco adja a minimálbért a közeli nagyvárosban. A közmunka helyben van.
Megéri a minimálbérért utazni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.04.05 19:01

@atombandi: Másik oldal???
Az aktívak között jelennek meg a közmunkások növekvő tömege.
És az állami kiadások között a növekvő költségük!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.04.05 18:58

@konrada: khm...

Nem mindegy hogy hol van a munkahely és hol a lehetséges munkavállaló!

A munkaerőhiány inkább az alacsony bérekből adódik, mint a megnövekedett munkaerő inránti keresletből!
Új munkahelyek azért tömegesen nem jöttek létre!

Viszont a minimálbérből munkavállalói mobilitást lehetetlen finanszírozni! (Vagy ön szerint lehet???)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.04.05 18:53

@konrada: Amíg látszatfoglalkoztatásra, s nem igazi, következményeket is tartalmazó oktatásra, továbbképzésre csesszük a pénzt, addig nem fog javulni sok minden.

Főleg így, hogy a szakképzést sikeresen elcseszte orbánia!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.04.05 18:51

@matyi2010: Vajon a kormány milyen munkanélkülieket tud még bevonni a közmunkába? Diplomásokat???
Szóval a tartós munkanélküliek vagy azok, akik már ki is estek a szuperhosszú munkanélküli ellátásból, azok nem épp a munkapiac teteje. Belőlük képzeli el, hogy szinten marad a 13%???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html