Bihari: az inflációs cél megemelése szakmai tévedés lenne

A pénzügyi válságot megelőzően az inflációs célkövető rendszer nem jelezte előre a közelgő bajokat, nem vett tudomást a növekvő makrogazdasági egyensúlyhiányokról, a monetáris politikai döntések csak akkor egészültek ki új szempontokkal, amikor akut pénzügyi stabilitási zavarok mutatkoztak - állapította meg Bihari Péter az MNB monetáris tanácsának (MT) távozó tagja a Népszabadság hétvégi számában megjelent „exitcikkében".
Domokos László, 2011. február 7. hétfő, 12:20
Fotó:

Véleménye szerint ebből okulva ma már tudható, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség, a döntéshozatalnak - az inflációs célok mellett - normál üzemmódban is szisztematikus módon, ha úgy tetszik, szabályalapúan kell tekintettel lennie a makrogazdasági, pénzügyi stabilitási tényezőkre.

Amíg a makrogazdasági folyamatok normális mederben haladnak, az inflációs cél maradhat a monetáris politika vezérlő pontja. Ha az elemzések olyan makrogazdasági kockázatok felépülését mutatják, amelyek rendszerszintű működési zavarok kialakulásával fenyegetnek, akkor - akár az inflációs cél sérelmére is - ezek mérséklését szükséges a monetáris politika céljává tenni. Nem arról van szó, hogy olyan rendszer volna kiépülőben, amely egy parányi növekedési többletért feláldozná az árstabilitást. Olyanról azonban igen, amely akár az árstabilitás elérésének kitolódása árán sem engedi pénzügyi válságok kibontakozását. Előfordulhat az is, hogy az inflációs cél oldaláról nem indokolt szigorítás fogja megakadályozni a gazdaság túlhevülését.

Az MT többségének közelgő kicserélődésétől sokan a monetáris politika eddig követett irányvonalának megváltozását várják. Bihari szerint viszont az eddigi tapasztalatok szerint a személyi összetétel megváltozásából nem következik automatikusan az irányváltás. Így 2005-ben a tanács négyfős (köztük Bihari) bővítése, majd 2007-ben az MT elnökének és két további tagjának kicserélődése sem eredményezett törést a monetáris politikában. Azért, mert az akkori új tagok döntő többsége elfogadta az inflációs célkövetés szellemi keretrendszerét. Amennyiben az "új többség" is ebben a paradigmában gondolkodik és cselekszik, akkor fennmarad a folytonosság a monetáris politikában - véi a február végén távozó jegybankár.

Neményi Judithoz hasonlóan Bihari is aggódik a politikai hullámverések miatt. Úgy fogalmaz: "az elmúlt hónapok során megszaporodtak bizonyos monetáris politikai döntéseket megkérdőjelező, és kívánatos monetáris politikai döntéseket megfogalmazó - nemzetközi szintéren szokatlan, a jegybanki döntéshozatalra nyomást gyakorló - politikusi megnyilatkozások. Lényegében ezekkel egyidejűleg kezdtek keringeni hírek az inflációs cél megemelésének kormányzati szándékáról".

Bihari az inflációs cél megemelését szakmai tévedésnek tartaná. Sajátos módon e hírekből annyi pozitív üzenetet is kihall, hogy aki az inflációs cél számszerű értékét akarja megváltoztatni, az nem az inflációs célkövetés rendszerét akarja lecserélni - ha pedig ez így van, akkor van esély arra, hogy az MT politikusok által kiválasztott (jelenleg még nem ismert) új tagjai a folytonosságot fogják biztosítani - zárul az írás.

HOZZÁSZÓLÁSOK