A Magyar Bírói Egyesület, mint érdekképviseleti szervezet, kötelességének és feladatának tekinti megfogalmazni kifogásait az új rendelkezések fokozatos bevezetésének hiánya miatt - húzták alá. Hozzátették: az alaptörvény e rendelkezései csak a sarkalatos törvényekben rögzített egyéb nem mellőzhető szabályozással együtt felelnek meg az európai értékrendnek, és csak így szolgálhatják az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítéseket. A Magyar Bírói Egyesület meggyőződése szerint "a nyugdíj korhatárra vonatkozó új, immár alaptörvényi szintű rendelkezések - a nyugállományba vonuló bírák méltányolható érdekeinek figyelembevételével - csak akkor garantálják a nemzetközileg elfogadott és irányadó ajánlások érvényesülését, ha a nyugdíjba kényszerülő bírák megfelelő egzisztenciális védelemben részesülnek".

A szervezet rámutatott: a nyugdíjkorhatár csökkenése a bírói karban generációváltást is eredményez. "A színvonalas és hatékony igazságszolgáltatás megköveteli, hogy a legkiválóbb jogászok válasszák élethivatásul a bírói pályát, ami indokolttá teszi a titkári és a bírói életpálya felülvizsgálatát is" - írták. A Magyar Bírói Egyesület - alapszabályában foglalt kötelezettsége alapján - a bírák érdekében igényli a bírák helyzetét érintő jogszabályok, így a sarkalatos törvények véleményezésében történő részvételt - áll a közleményben.

A hétfőn elfogadott és január 1-jén hatályba lépő alaptörvény rögzíti, hogy a bírák - akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész ugyanakkor mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön.

Az új alkotmánynak a nyugdíjkorhatár csökkentésére vonatkozó passzusát csütörtökön közleményben bírálta a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, az öt ítélőtábla és tizenöt megyei bíróság elnöke. Nyilatkozatukban felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartották a bírák nyugdíjba vonulásának határidejét lecsökkenteni. A közlemény aláírói között nem szerepelt a Bács-Kiskun, a Békés, a Pest és a Vas Megyei Bíróság, valamint a Fővárosi Bíróság vezetője; utóbbi két intézménynek jelenleg nincs elnöke. Ugyancsak tiltakozását fejezte ki pénteken a Magyar Bírói Egyesület Pesti Központi Kerületi Bírósági Alapszervezete az alaptörvény ezen része ellen.

Lemondatnák az LB elnökét

Az atv.hu értesülései szerint a Fővárosi Bíróság éves összbírói értekezletén lemondásra szólították Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét. A portál úgy tudja, az egyik bíró hozzászólásában azt vetette az elnök szemére, hogy nem védi kellő hatékonysággal a bírák érdekeit, ezért le kellene mondania.
A bírák jelentős része a nyugdíjkorhatár csökkentése és a bírói ítéleteket felfüggesztő semmisségi törvény kapcsán is azt várta az elnöktől, hogy erélyesebben álljon ki mellettük a kormánnyal szemben. A 2006-os zavargások során elkövetett jogsértéseket vizsgáló parlamenti bizottság munkája kapcsán pedig azt szerették volna, ha Baka megakadályozza, hogy oda bírákat idézzenek be.
Az atv.hu szerint Baka András kikérte magának a kritikát, hangsúlyozva, hogy amit csak tudott, mindent megtett a bírói kar érdekeinek védelmében.