Mindamellett, hogy a válság rávilágított arra, hogy gyökeres változást kellene véghez vinni a pénzpiacok szabályozásában, és mindezt lehetőleg globálisan is összehangoltan, az előrehaladást a szabályok szigorítása ellen keményen küzdő pénzpiaci lobbi mellett a gyorsan változó a globális gazdasági környezet is nehezíti.

A gyors változások miatt a helyzet olyan, mintha a jogalkotóknak mozgó célpontra kellene lőniük - jellemezte a helyzetet Bokros Lajos Európai Parlamenti képviselő egy brüsszeli háttérbeszélgetésen.

Az EU, a parlamentben is kibontakozó érvek és ellenérvek illetve az elmúlt hetekben is napvilágot látott - főleg német és francia - javaslatok (meztelen short betiltása, bankadó, stb.) alapján is láthatóan vékony jégen mozog, hiszen a pénzpiaci szabályozás szigorításánál arra is rendkívüli figyelmet kell fordítani, hogy az EU nem elszigetelt piac, a tőkepiacok globálisak.

Bár a változtatásokat már a jövő év elejétől életbe léptetné az Európai Bizottság, még sok a tisztázandó kérdés. A globális megállapodáshoz szükséges összehangoltság pedig egyelőre nem látszik.

Miközben az Európai Parlamentben (EP) még ott tartanak, hogy még csak egy véleményadó jelentést szavaztak meg kedden, amelyben az EP letette voksát a szigorúbb szabályozások mellett (szigorúan szabályozná a derivatív pénzpiaci termékeket, erős központi felügyeletet, pénzintézetek közötti elszámolást vezetnének be, betiltanák a hitel nemfizetésére játszó csereügyleteket, illetve a nyersanyagokkal és mezőgazdasági termékekkel folytatott, tisztán spekulatív ügyleteket), addig az USA-ban úgy tűnik, jóval előrébb járnak és a pénzügyi reformokat gyorsabban sikerül véghez vinni, mint Európában.


Egyeztetések ugyan zajlanak az amerikai és az európai vezetők között a végrehajtandó pénzügyi rendszer reformjáról, amely a G20-ak pittsburghi találkozóján elfogadott tervek végrehajtását feltételezi, Michel Barnier az uniós belső piacért felelő biztos is elismerte, hogy a szabályozás eszközeiben és a módszereiben jelentős eltérések lehetnek.

A szigorításra ugyan szükség van több helyen, ám vigyázni kell arra is, hogy ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket is, vagyis az EU szabályozási rendszere ne legyen hatékonytalanabb a világ többi régiójánál illetve, hogy ne öljük meg a tőkepiacokat - vélekedett Bokros. Ha ugyanis az európai szabályozás a világ más gazdasági régióihoz képest szigorúbbra sikeredik, akkor félő, hogy a befektetni szánt tőke elmenekül Európából.


A volt pénzügyminiszter emellett annak az aggodalmának is hangot adott, hogy mivel a gazdaság és a politika nagyon összefonódott, félő, hogy a politikai oldal a hirtelen felindulásból nem megfelelően, „szakavatott kézzel" nyúl a hedge fundok és egyéb ehhez hasonló „ördögtől való" dolgok szabályozásához.


Dollármilliók folynak el lobbizásra


A tét ugyanakkor nem kicsi. A Reuters szerint csak a derivatívák piaca - amely az olyan óriások hanyatlását is okozta, mint az AIG és az egyik leginkább szabályozásra szoruló szegmens - körülbelül 650 ezer milliárd dolláros piacot jelent. A felvázolt szigorítások viszont a pénzügyi cégek profitabilitását is komolyan veszélyeztetné. Emiatt nem lehet azon csodálkozni, hogy eközben a szektor lobbistái is keményen dolgoznak és mindent megtesznek, hogy a felvázolt szigort enyhítsék nemcsak Amerikában, de Európában is.


Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője is megjegyezte egy brüsszeli, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen, hogy a pénzügyi szabályozás alakításában érintett képviselők az érintett cégek részéről hatalmas nyomásnak vannak kitéve - emiatt elismerését is fejezte ki, az eddig elért eredményekért.


Csak Amerikában a pénzügyi reform tavaly nyári útnak indítása óta a pénzügyi szektor több mint 286 millió dollárt költött a kongresszusi lobbizásokra - írja a Reuters a Center for Responsive Politics (CRP) adataira hivatkozva.


A CRP által a Forbesnak készített felmérése pedig azt mutatja, hogy ebből az európai bankok is kiveszik a részüket. Idén ezidáig nyolc európai nagybank nevéhez mintegy 2,9 millió dolláros olyan kiadás köthető, amelyet az Egyesült Államokban politikai hozzájárulásokként (jelölteknek, pártoknak, az ügyben vezető szerepet betöltő különféle politikai bizottságoknak juttatott pénzek) költöttek el a pénzügyi reform kedvező befolyásolása reményében. A Forbes szerint ugyanezek a bankok az USA-ban 2009 óta 15 millió dollárt költöttek lobbizásra.


Emellett az sem tekinthető véletlennek, hogy a múlt héten a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) által szervezett bécsi konferencián a Deutsche Bank vezére, Josef Ackermann az intézet egyik tanulmányára hivatkozva gazdasági növekedés visszaesésének lehetőségét vázolta fel a szigorúbb pénzügyi szabályozások gyors bevezetésének hatásaként - a Bloomberg szerint elhintve ezzel a szabályok bevezetésének késleltetését.



Miről szól a fáma?

Az európai pénzpiaci szabályozás fontos pilléreit a felügyelet szigorítása -amelynek keretében jönne létre egy uniós szuperfelügyelet, az Európai Értékpapír-piaci Felügyelet (ESMA), illetve egy európai hitelminősítő cég az amerikai „egyeduralom" megtörésére - mellett az alternatív (nem nyilvános) befektetési alapok kezelőiről szóló direktíva adja. Utóbbi a jelenlegi válság kialakulásában játszott szerepe miatt került a figyelem középpontjába.


Az alternatív alapkezelőkről szóló direktíva ugyan hozna pozitív változásokat, de még rengeteg kérdés vár tisztázásra - többek között az is, hogy milyen alapok esnének a hatálya alá. Egyelőre ugyanis az sem világos, hogy a szabályozás vonatkozna-e a kockázati- (Venture Capital Fund), az ingatlan-, vagy nyugdíjalapokra is illetve a befektetési egyesülésekre (investment trust), ahol viszont nincs alapkezelő.


Bokros szerint ahol mindenképpen szigorú szabályozásra lenne szükség, az az alapkezelők - ahol elválik a tőketulajdon és a tőketulajdon kezelése - vagyonkezelése, különösen a nyugdíjalapok esetében. Amerikában az az egyik legsúlyosabb következménye a hedge fundok válságának - tette hozzá -, hogy elúsztak a nyugdíjak.


A direktíva a következő pontokon hozhat pozitív változásokat:


1. Bejegyzési kötelezettség: a szabályozás egyik legfontosabb eleme. Minden egyes befektetési alapkezelőt regisztráltatni kellene az állami felügyeletnél, jelenleg ugyanis több 10 ezer olyan alap van, amiről senki sem tud semmit.


2. Minimum sajáttőkét írna elő mind a befektetési alapok, mind az alapkezelők számára.

Az EU az átláthatóság javítása érdekében szeretné elérni, hogy az eszközállományokat egy független szakértői céggel rendszeresen nyilvánosan értékeltetni kelljen.


3. Független letétkezelőt (amely birtokában van a befektetési alap vagyonát igazoló dokumentumoknak) kellene alkalmaznia minden egyes alapkezelőnek, amelyekről szintén nyilvátartást vezetnének.

4. Primary/elsődleges bróker beiktatása, aki a befektetési alapkezelő tőzsdei ügyleteit intézné.


Bokros szerint az lenne a jó szabályozás, ha a négy piaci szereplő (befektetési alapkezelő-letétkezelő-primary bróker- értékelő) egymást is ellenőrizné folyamatosan, vagyis közvetlen kölcsönös ellenőrzésre kényszerítené a piac működtetésében érdekelt szereplőket.


5. Korlátoznák az alapkezelők hitelfelvételét (tőkeáttétel mértékét). Jelenleg az egyik legvitatottabb kérdés a direktíva kapcsán, hogy a hitelfelvétel kinek a kockázatára történhet. Eddig a zártvégű nem nyilvános befektetési alapok esetében nem volt korlátozott a hitelfelvétel, aminek a negatív hatásaira (pl. prociklikusság, vagyis buborékokat gyárt, illetve a bankokat is bevonta a körforgásba) a válság is rávilágított.

6. A harmadik országokban működő alapkezelők uniós működését egy úgynevezett EU-útlevélhez kötnék. Ám a harmadik orszákok feletti joghatóság kiterjesztésének kérdése még nincs megoldva a direktívában. Ez szintén a legvitatottabb kérdések között van, különösen annak fényében, hogy az európai befektetési alapkezelők 80 százalékának otthont adó Nagy-Britannia ellenzi ennek bevezetését. Ebben a kérdésben lenne a legfontosabb a globális szabályozás - mutatott rá Bokros és Győri Enikő fideszes EP-képviselő is egy brüsszeli sajtószemináriumon. Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor az alapkezelők egyértelműen a lazább szabályozású országokat választanák működésük helyszínéül.


7. Marketingtevékenység szabályozása. Szintén globális szabályozást igényelne annak meghatározása, hogy az unión kívül működő alapok milyen feltételekkel hirdethessék magukat az EU piacán.