Májusban 131,7 milliárd forint többlet keletkezett, ami nem meglepetés, hisz most ért véget az személyijövedelemadó-befizetések szezonja. A május rendre szufficites, tavaly például 98,7 milliárd forint volt a többlet, míg 2014-ben 269 milliárd (!).

Ami az idei évben kirívó, hogy az első négy hónapban is kifejezetten jól teljesített a gazdaság, így a négyhavi hiány csak 144,9 milliárd forint volt. Erre jött a májusi szufficit, így az öthavi göngyölített hiány alig 13,2 milliárd forint. A mostani adat viszont rekord a magyar államháztartás történetében.

Az idei az államháztartáson belül első öt hónapban a központi költségvetés 98,9 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás 48,9 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 36,8 milliárd forintos szufficittel zártak. Csak a májusi adatokat tekintve az államháztartás központi alrendszere esetén 131,7 milliárd forintos többletet láthatunk, ezen belül mind a központi költségvetést, mind az elkülönített állami pénzalapokat és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait is pozitív egyenleg jellemezte - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.

Egy évvel korábban az államháztartás központi alrendszerének január-májusi halmozott hiánya ennél közel 500 milliárd forinttal volt magasabb. Az első öthavi egyenleg idei kedvezőbb alakulása a tavalyi évhez képest alacsonyabb összegben felmerülő - jellemzően az uniós kifizetésekhez kapcsolódó - kiadásokra, illetve a főbb adónemek (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) magasabb bevételeire vezethető vissza.

A kedvező gazdasági környezetnek, valamint a dinamikusan bővülő foglalkoztatásnak köszönhetően folyamatosan emelkednek a költségvetés bevételei, a feketegazdaság ellen megtett lépések (például ekáer, online pénztárgépek) pedig az adófizetési morál javulását eredményezik. Emellett a növekedési adóhitel konstrukciója ugyancsak hozzájárul az idei magasabb társasági adóbevételekhez. Ellenben az előző év azonos időszakához képest az uniós programok kiadásai mérsékeltebben alakulnak, ami a 2007-2013-as ciklus operatív programjainak zárásával, illetve az új, 2014-2020-as időszak kifizetéseinek későbbi felfutásával magyarázza az NGM.

Az év eddig eltelt időszakának folyamatai tükrében kijelenthetjük, hogy a GDP 2 százalékában meghatározott hiánycél - figyelemmel a költségvetési törvény Országgyűlés előtt lévő módosítására - továbbra is reális és teljesíthető.