Borpromóciós programot indít az agrártárca

A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az Agrárminisztérium.
Tóth László Levente, 2019. november 19. kedd, 06:20
Fotó: Napi.hu

A magyar borok értékesítését segíti az agrártárca új programja - jelentette be Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Mint kifejtette, a borágazatban erős a verseny, a 2020 első negyedévében induló programmal a tárca segíteni kívánja a jó minőségű magyar borok értékesítését az európai uniós belpiacon és a harmadik országokban is. Feldman Zsolt kitért arra is, hogy a magyar borok sokszínűségükkel tűnnek ki, ezt az egyediségüket kell elismertetni a külpiacokon.

A magyar bor értékesítését segítő borpromóciós program forrásaira - amely az uniós és a harmadik országokbeli piacokon való eredményesebb eladást segíti majd - a tervek szerint 2020 március és április folyamán lehet majd a pályázatokat benyújtani. Az államtitkár elmondta, hogy a kiírásig fennálló idő kellő felkészülést tesz lehetővé ahhoz, hogy megalapozott, jó programok szülessenek, olyanok, amelyek illeszkednek a borrégiók sajátosságaihoz, és amivel az egész magyar borágazat megítélését erősíthetik.

Idén a mintegy 4 millió mázsa szőlőtermés alapján a hazai bortermelés várhatóan 3 millió hektoliter körül lesz. A várakozásoknak megfelelően az idei bortermés jó minőségű, a borászok jó évjáratra számítanak. Azt pedig már lehetett hallani korábban az egyik vezető borászat részéről, hogy az idén a vártnál sokkal kevesebb szőlő termett idén itthon és Európa több országában. Továbbá azt is, hogy tévedtek a szakemberek, elmaradt a szőlőtúltermelési válság, így a borexport is segít levezetni az elmúlt két év alatt felhalmozódott hazai borkészleteket.

Pedig tavasszal még katasztrófától lehetett tartani. A tőkék nagy termést mutattak, a pincék azonban még tele voltak az előző két év kiugróan nagy mennyiséget hozó boraival. Ráadásul az európai bortermelő országokban hasonló volt a helyzet, ott is túltermelési válságot jeleztek. A piaci egyensúly védelmében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa úgynevezett "zöldszüreti" támogatásról döntött. Ennek lényege, hogy a gazdák az előző két év átlagtermésének körülbelül 52 forinttal számított ellenértékét kapják meg kárpótlásként, ha július elején éretlenül a földre "szüretelik" a fürtöket.

Ellentmondásosan alakult az év

Figyelembe véve, hogy az állami támogatás milyen biztonságot jelent, az előző két év nagy termése pedig jó bázist ad, és a korai "szüret" még némi költségmegtakarítást is hoz, a döntéshozók nagy érdeklődésre számítottak. Ez azonban elmaradt, a termőterületnek kevesebb mint 8 százaléka esett csupán áldozatul, ennek is túlnyomó többsége az Alföldön - állították a fent említett borászatnál. Ez persze érthető, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az aszály és az ültetvények kifáradása mellett a túltermelést csökkentette a váratlanul megemelkedett külföldi érdeklődés is.

A minőség szempontjából is érdekesen és ellentmondásosan alakult az év. A szüret kezdetéig nagyon sok volt az eső, és ez fokozta a gombás fertőzések kockázatát. Akik viszont július végéig meg tudták védeni a termést, azok nagyon szép szőlőt szüretelhettek. A szárazság beszárította a korábbi fertőzések nyomait, az október elejei hideg - helyenként fagyott is - különleges aromákat hozott létre a bogyókban, a meleg vénasszonyok nyara pedig tovább érlelte és már töppesztette is a fürtöket.

Ez az év a borászok szerint megmutatta azt is, hogy folyamatosan jó minőségben sokat termelni csak kiemelkedően jó kondícióban lévő ültetvényeken lehet. Ehhez pedig képzett, gyakorlott szakemberekre van szükség. A középérésű és főleg a késői szőlőknél a már említett aszály is árnyalja a képet. A korai fajtákat azonban nem érintette az aszály, ott az egyes ültetvények közötti terméskülönbség oka az eltérő szakmai munka volt - tették hozzá.

HOZZÁSZÓLÁSOK