Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Magyarországon nagyot csökkent a szegénység - állítja a kormány, azonban a gyakran hangoztatott tíz százalékos arány dupláját érinti a szegénység a társadalmi kirekesztettség kockázata - hívja fel a figyelmet Pitti Zoltán közgazdász  a Népszava cikkében.

Nemzetközi felmérések szerint egyszerre kell nézni a relatív jövedelmi szegénységben élőket, a nagyon alacsony munkaintenzitású családokat és  a súlyos anyagi nehézségekkel küzdőket a szegénység kockázatával élők felmérésekor, de a kormány sikerjelentése csak az utóbbi adatot vette alapul, amikor azt kommunikálta, hogy minden tizedik magyar szegény. Relatív jövedelmi szegénységben ma 1 millió 227 ezer ember él Magyarországon, a lakosság 12,8 százaléka. Ők havonta kevesebb pénzhez jutnak a nettó medián jövedelem 60 százalékánál. Éves szinten ez tavaly 1 millió és 6204 forintot jelentett.

2018-ban a nettó minimálbér éves szinten 1 millió 101 ezer 240 forintot jelent, míg a szakképzettséghez kötött garantált bérminimum 1 millió 440 ezer 396 forint éves bevételnek felelt meg, vagyis a legkisebb keresetek alig haladták meg a szegénységi küszöböt.

A Pénzügyminisztérium tavalyi adatai szerint 2018-ban a versenyszféra cégeinél 879 ezer ember kapott minimálbért, az állami szektorban pedig további negyedmillió, de több mint felük nem teljes munkaidőben volt bejelentve.

A tavalyi 4,4 millió foglalkoztatottal számolva a magyar dolgozók negyedét minimálbéren tartják.

A súlyos anyagi nehézségekkel küzdők körének meghatározásánál a szociológusok 9 kérdést vizsgálnak a közüzemi tartozástól kezdve a fűtés, étkezés, háztartási gép és tartalék témakörben. Ha egy családban ezek közül négy problémát jelent, azt már a súlyos anyagi gondokkal küzdők közé sorolja a statisztika. Magyarországon 974 ezer ember, a népesség 10,1 százaléka tartozik ebbe a körbe az Eurostat adatai szerint.

Nagyon alacsony munkaintenzitású a háztartás, amelyben a 18-59 év közöttiek a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20 százalékát töltik munkával. Ez ma 398 ezer magyarra, a lakosság 5,7 százalékára jellemző.

Szegény, aki a három csoportból az egyikben szerepel, aki mindháromban, az már mélyszegénység. Ez vezet oda, hogy egy közfoglalkoztatottról akkor sem lehet kimondani, hogy mélyszegénységben él, ha közben éhezik a család.