Brüsszel aggódik a magyar helyzet miatt - Íme, a bizottság válasza

Az Európai Bizottság biztosi kollégiumának egyik napirendi pontja a magyar helyzet volt szerdán. Ezen egyebek mellett döntöttek arról, hogy átfogó vizsgálatot indítanak a felsőokatási törvény miatt, Brüsszel aktívan is belép a kormány "Állítsuk meg Brüsszelt" kampányába, a civil törvénnyel kapcsolatos fejleményeket pedig szoros figyelemmel követik. Azokban a kérdésekben, amelyekben nem sikerül Brüsszel aggályait eloszlatni, további lépéseket tesz a testület.
Szabó Zsuzsanna, 2017. április 12. szerda, 12:57

Az Európai Bizottság biztosi kollégiumának egyik napirendi pontja a magyar helyzet volt szerdán, amelyen nemcsak a magyar felsőoktatási törvény módosításáról tárgyaltak, hanem a civil szervezetekre vonatkozó szabályok tervezett szigorítása, az "állítsuk meg Brüsszelt" nemzeti konzultáció, a migrációs politika és a jelenleg futó kötelezettségszegési eljárások mind terítékre kerültek. Az ülésen azt próbálták megállapítani, hogy mennyire egyeztethető össze a magyar kormány tevékenysége az európai értékekkel.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a biztosi kollégium döntését azzal vezette fel, hogy az EU-ból és azon kívülről is sokan hangot adtak azon aggodalmaiknak, hogy a Magyarországon történő dolgok összhangban vannak-e az uniós joggal és az EU értékeivel.

A felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban megjegyzte, hogy azt sokan a Közép-európai Egyetem bezáratására tett kísérletnek értékelik és idézte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének korábbi megjegyzését, miszerint nem tetszik neki ez a döntés, illetve emlékeztetett a tudományért felelős portugál biztos, Carlos Moedas múlt heti közleményére, melyben aggodalmát fejezte ki az iránt, hogy az elfogadott törvény korlátozhatja a kutatási és tanszabadságot, illetve veszélyezteti a nyitottságot, mint közös uniós értéket, valamint hogy ez az intézkedés rombolhatja Magyarország akadémiai reputációját és az uniós partnerekhez fűzött kapcsolatát. Az egyetemeken biztosítani és támogatni  kellene a gondolat szabadságát és a vélemények különbözőségét - tette hozzá.

Emellett idézte Navracsics Tibor oktatásért is felelős uniós biztos korábbi nyilatkozatát is, miszerint a CEU nem csak Magyarországon, de az egész európai felsőoktatás egyik legfontosabb egyeteme. Timmermans hangsúlyozta: egyetért Navracsiccsal abban, hogy fontos a CEU zavartalan működésének biztosítása.

A felsőoktatási tövénnyel kapcsolatban ezért az első alelnök elmondta, hogy a testület azt vizsgálja, hogy a jogszabály hol értinti az uniós kompetenciákat, illetve az Európai Gazdasági Térség egyetemeit. Az EB-nek gyorsan be kell fejeznie annak az átfogó vizsgálatát, hogy a törvény összhangban van-e a szolgáltatások és a letelepedés szabadságával, a harmadik országból érkező kutatókat érintő uniós joggal. Bármilyen felmerülő jogi aggály esetén az EB a hónap végéig dönt a következő lépésekről - jelentette be Timmermans.

Szoros figyelem övezi a civiltövényt

Az "úgynevezett külföldi civil szervezetek" finanszírozását érintő törvénytervezettel kapcsolatos fejleményeket a bizottság szoros figyelemmel követi és visszatér az ügyre a törvény elemzése kapcsán felmerülő jogi kérdések alapján - hangsúlyozta Timmermans. Az első alelnök szerint legitim lehet a finanszírozás transzparenciájának megkövetelése, de hangsúlyozta azt is, hogy minden intézkedésnek arányosnak kell lennie és azok az EU-n belül nem lehetnek diszkriminatívak.

Timmermans szerint a napirenden voltak a menekültügy, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az emberi jogok, a tolerancia és a szolidaritás kérdései az érvényben lévő magyar törvénnyel kapcsolatban. A március végén elfogadott jogszabály szintén komoly kétségeket vet fel amiatt, hogy az összhangban van-e az uniós joggal - jelezte az első alelnök.

Timmermens emlékeztetett, hogy a múlt hónap végén Dimitrisz Avramopulosz Budapesten járt, hogy a bizottság aggodalmait tolmácsolja, és technikai szintű segítséget ajánlott fel a magyar kormánynak. Timmermas leszögezte, ha ezen a téren a hónap végéig ennek ellenére nem következik be pozitív irányú előrelépés, szintén lép a bizottság.

Esélyegyenlőség és diszikrimináció

Az esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség jegyében a bizottság a romák magyarországi helyzetét is szoros figyelemmel követi, különösen a testület által a roma gyerekekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés miatt megfogalmazott kétségek fényében.

Timmermans emlékeztetett arra is, hogy a bizottság a dolgozó állapotos nők védelme érdekében formálisan is jelezte aggodalmait a magyar kormánynak. Amennyiben erre nem kapnak választ, a bizottság további lépéseket fontol meg a hónap végén.

Brüsszel is kampányolni fog

Az "Állítsuk meg Brüsszelt" nemzeti konzultációval kapcsolatban pedig arról döntött a biztosi kollégium, hogy ma előkészíti a saját reagálását a  nemzeti kampányra.

A bizottság mindezen kérdéseket alaposan megvizsgálja, amikor a hónap végén a kötelezettségszegési eljárásokról dönt. Minden olyan esetben, amelyekben már a jogszabályt elfogadták és a testület nem kap kielégítő választ a magyar kormány felé címzett kételyeire, további lépéseket tesz - emelte ki Timmermans.

Elbeszélgetnek a kormánnyal

A biztosi kollégiumban szerdán megvitatott dolgok érintik mind az EU-jog, mind az EU szerződés 2. cikkében megfogalmazott uniós közös értékek tiszteletben tartását. Összességében vége a magyarországi helyzet a bizottság számára aggodalomra ad okot. A bizottság ezért egyhangúan úgy döntött, hogy egy széleskörű politikai párbeszéd a magyar hatóságokkal, más tagállamokkal és az Európai Parlamenttel indokolt - jelentette ki Timmermans.

Orbán Viktor miniszterelnök várhatóan részt fog venni az Európai Parlament április végi plenáris ülésén Brüsszelben, hogy elmondja az álláspontját a Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakról - mondta Timmermans az MTI szerint. Az első alelnök megjegyezte: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar hatóságok a nézetkülönbségek ellenére is mindig készek a párbeszédre, és ebben a tekintetben más a helyzet, mint Lengyelország esetében, amely elutasítja a dialógust a jogállamisági kérdésekben.

A bizottság egy átfogó vizsgálattal képet szeretne kapni arról, hogy Orbán Viktor milyen irányba kormányozza Magyarországot - hangsúlyozta. Véleménye szerint ez mindenki számára hasznos lenne. Ugyanakkor Timmermans remélte, hogy megoldást tudnak majd találni a vitás kérdésekre, ha nem, akkor pedig az Európai Unió Bírósága fog dönteni az egyes ügyekben.

Palkovics erre számított

Sem az Európai Bizottság első alelnöke, sem más bizottsági tárgyalópartnerei nem fogalmaztak meg olyan kívánságot a magyar kormány felé, hogy az módosítsa a múlt héten felülvizsgált felsőoktatási törvényt - közölte keddi brüsszeli tárgyalásait követően az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára. Palkovics László a biztosi kollégium ülése előtt nem számított arra, hogy az Európai Bizottság bármilyen pontban is összeegyeztethetetlennek tartja a magyar törvényt az uniós joggal, és emiatt esetleg kötelezettségszegési eljárást indít.

Palkovics a Bruxinfo szerint úgy vélekedett a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban, hogy az az uniós jog szempontjából nem releváns, mivel harmadik országokban bejegyzett oktatási intézményekre vonatkozik, ilyenformán nem érinti a szolgáltatás nyújtásának, vagy a személyek szabad áramlásának a szabadságát.

A felsőoktatásért felelős államtitkár kedden előbb Navracsics Tiborral, az oktatásért is felelős uniós biztossal, majd Frans Timmermans bizottsági első alelnökkel, és a tudományért felelős portugál biztos (Carlos Moedas) kabinetjének helyettes vezetőjével tárgyalt, bevallottan azért, hogy megvilágítsa nekik a felsőoktatási törvény módosításának mozgatórugóit, és "tisztázza a félreértéseket".

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

foldnyuzo, 2017.04.12 23:13

@Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto:
Hibbantnak nem volt, amiről nem tud az nem is létezik. Szíriai menekültek talán nem is követtek el semmit, üzbégek, észak-afrikaiak stb.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.04.12 22:58

@pastorius: " a nyolcvanas években sokkal de sokkal több terrorcselekmény volt.."

Nem, nem volt. Legalábbis Európában.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2017.04.12 22:38

@Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto: a nyolcvanas években sokkal de sokkal több terrorcselekmény volt..és sokkal többen haltak meg...ma, bár esetleg a 24 órás kampányok miatt másképp érzik itt Mo-on..sokkal biztonságosabb európa
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2017.04.12 22:36

@krix2: én fordítanék..orbánnak jön kapóra.a brüsszelezés .addig sem kell foglalkozni az országgal, mert arra képtelenek (a kormányzásra)..csak kampányolni tudnak, úgy viselkednek, mintha még mindig ellenzékben lennének....kormányzásra alkalmatlanok, konszolidációra alkalmatlanok, ezért dobnak oda mindig valamilyen ellenséget (ki nem volt még az? egy ideje már küldöldön, a külföldiek között kell keresgélni, mert itthon lassan, de biztosan elfogynak)
ja, a civilek..na ilyen civil törvényt európában még nem hoztak..csak putyin..és asszem hasonló izraelben..mint tudjuk putyint is zavarják a krikikus hangok
a NER lényegéből fakad, hogy a zembereknek kuss van
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.04.12 16:33

Brüsszel nagyon nagyon aggódhat, a lassan mindennapossá váló terrortámadások, a széteső EU, és saját végtelen impotenciája miatt. De akár miattunk is, ha az uborkagörbület-szabályozgatást már megunták a bohócok...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html