Brüsszel döntött - ennek Magyarország sem fog örülni

Az Európai Bizottság felülvizsgálta a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv módosítását, amelyet 11 tagállam - köztük Magyarország is - is kifogásolt. A brüsszeli testület nem tartotta megalapozottnak a kifogásokat. Ennek értelmében a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyiekre.
Napi.hu, 2016. július 20. szerda, 15:59
Fotó: Napi.hu

Májusban több nemzeti parlament kifogásolta a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv módosítására tett európai bizottsági javaslatot, amelynek felülvizsgálata után szerdán úgy döntött, hogy változatlan formában fenntartja a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát.

Az EB március elején terjesztette be a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv célzott felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amelynek  rendelkezései szerint a helyi munkavállalók viszonylatában alkalmazott egyenlő bánásmód elve a kiküldetésben dolgozó kölcsönmunkaerőre is érvényes lesz, azaz létrejön az összhang a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre vonatkozó jelenlegi jogi szabályozással.

A felülvizsgálat a három fő területen vezet be változtatásokat:

  • a kiküldött munkavállalók javadalmazása,
  • a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó szabályok,
  • valamint a hosszú távú kiküldetés.

A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra.

Hátrányban a küldő országok?

Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje tiltakozását fejezte ki a tervezet ellen, amellyel szerintük az unió beavatkozik a tagországok hatáskörébe, így úgynevezett sárga lapos eljárás indult, amelynek nyomán a bizottság a javaslatot ismételten áttekintette. A bizottság közleménye szerint a javaslattal öt tagállamnak - az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Portugáliának és Spanyolországnak - nem volt problémája.

A bizottság a nemzeti parlamentek által felvetett aggályokat nyílt politikai párbeszéd keretében vitatta meg velük, mielőtt levonta volna következtetéseit. Bizottság úgy ítélte meg mindezek után, hogy helyénvaló uniós szinten meghatározni a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokat, ahogy az 1996 óta történik. A javaslat célja annak biztosítása, hogy az ugyanazon a helyen dolgozó munkavállalókat ugyanazok a kötelező szabályok védjék, függetlenül attól, hogy helyi vagy kiküldött munkavállalókról van-e szó. Azt a kötelezettséget, hogy valamennyi tagállam a gazdaság valamennyi ágazatában alkalmazza a szabályokat, nem lehet nemzeti szinten megállapítani, ezért uniós szinten kell meghatározni. A javaslat továbbá teljes mértékben és kifejezetten tiszteletben tartja a tagállamok azon hatáskörét, hogy a béreket a nemzeti gyakorlatnak megfelelően állapítsák meg - olvasható a testület közleményében.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

INRI, 2016.07.22 06:07

A mai nap mondása Vaclav Klausé: "Brüsszel azt mondta, fejenként negyedmilliárd euró büntetést kap egy-egy ország egy visszautasított migránsért. De ha a migráció olyan jó üzlet, akkor miért kell büntetni azt, aki nem akar a részese lenni?"
Mekkora lebuktató igazság!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

HauserArnold, 2016.07.21 17:48

@lomb:

A felhatalmazást, amit mindig annyira keresel és hiányolsz, az Eu Alapító Szerződése adja. Azt pedig az EU-ban részes országok hagyták jóvá.
Nemzetileg mindegyik.

A magyar építőipari szakemberek nagy része - a kölcsönadottak - az olcsóság miatt kellettek.

A versenyelőnyt a kizsákmányolásuk és a kizsákmányolhatóságuk jelentett.

Kinek? A magyar vállalkozónak, aki tőlük szakította le a "közvetítési" és egyéb díjakat.

A magyar építőipari szakemberek jó része nem tud idegen nyelvet. Az angolok, akiknek törekvései annyi szimpátiára lelnek a jó illiber oldalon, azokat fogják beengedni, akik tudnak angolul.

Ha csak ezt a két új elgondolást nézzük, az számunkra határozott előnyöket nyújt.

Ugyanannyit kell fizetni a magyar építőipari szakemberért, mint az angolért vagy németért ( hát nem azt szoktátok üvölteni kórusban, hogy a magyar bér helyett az EU-s béreket adjak? most itt van! - mi a baj? ) és nyelvtanulásra ösztönzi az embereket.

Nagy előrelépés ez.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2016.07.21 16:39

Miért is nem örül?

Netán azért, mert a felhatalmazás és kontroll nélküli jogszabályalkotás következtében - esetleg - a külföldön dolgozó pl. építőipari szakembereink közül néhányan kiszorulnak az ottani piacról?
Na ne mán...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

HauserArnold, 2016.07.21 13:07

@teuton:

Ez a fogadó országoknak természetesen jó, mert a munkaerő áramlását fékezi.

Ugyanazért a pénzért egy kölcsönzött magyar munkaerőt foglalkoztatni? Már nem éri meg.

A piaci ár alá menni, a kölcsönadott munkaerőt kizsákmányolni, embertelen körülmények között tartani - az jó a magyar cégeknek...

A fogadó országok nemzeti hatóságainak most súlyos okuk lesz beavatkozni minden munkaszerződésbe.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

teuton, 2016.07.21 12:47

Hianyolom krix, danieldakota meg a többi jobber ujjongasat, hogy megint elkaszaltak egy -reszben- magyar döntest, mint EU-szabolyozasba ütközöt... Mert a különbözeti penz ugye valakinek a zsebebe folyt eddig, ami ha hasonlo feltetelekkel kell valakit külföldön foglalkoztatni mint az ottaniakat, akkor mar nincs...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html