Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Magyarország lett az első uniós tagállam, amelyet pénzügyi szankcióval sújt az EU, mert nem teljesítette az előírt deficitcélokat - kezdi tudósítását a Financial Times brüsszeli tudósítója. A brit üzleti napilap írása szerint a Magyarországnak járó kohéziós források átmeneti felfüggesztéséről szóló döntést éles vita előzte meg a keddi Ecofin-ülésen, és az uniós tagállamok egy csoportja, jellemzően nem euróövezeti tagállamok - így például Nagy-Britannia, Lengyelország és Svédország - megkérdőjelezték a büntetés méretét és időzítését.

Az országoknak azt sikerült elérniük, hogy Brüsszel jelezze: akár már júniusban visszavonhatja a példátlan büntetést, ha a magyar kormány megteszi a szükséges lépéseket. Olli Rehn pénzügyi biztos szavait idézve az FT kiemeli, hogy a döntés folyamatát átpolitizálták, de nem gondolja, hogy ez aláásná az EU kemény elkötelezettségét a fiskális szabályok betartatása iránt.

Az EU új rendszerének néhány támogatója azonban aggasztónak nevezte a keddi vitát, miután Magyarország tudott néhány szövetségest szerezni, így többek között Ausztriát. Ez volt az első teszt. Átment rajta a rendszer, de veszélyes volt - nyilatkozta az FT-nek egy uniós diplomata. A lap idézi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter keddi szavait, miszerint a döntéssel megszűnt az országgal szembeni kettős mérce.

Lengyelország tartózkodott

Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint a kohéziós pénzekkel kapcsolatos döntéshozatalban nem sikerült eloszlatni azt a kételyt, hogy Brüsszel kettős mércét használ, más megítélés alá helyezi az euróövezeti és az övezeten kívüli tagállamokat - írta szerdán a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap az MTI tudósítása szerint.

A Wall Street Journal európai kiadása "A keményebb uniós költségvetési politika lecsapott Magyarországra és Spanyolországra" című cikkben dolgozza fel Spanyolország és Magyarország esetét. Kiemeli: az uniós pénzügyminiszterek felfüggesztették a Magyarországnak 2013-tól járó kohéziós alapok kötelezettségvállalásait és Spanyolország az eredetinél nagyobb hiánycsökkentést vállalt. A két fejlemény is azt jelzi, hogy az adósságválság óta az Európai Unióban szigorúbban veszik a költségvetési szabályokat.

A WSJ cikke Ausztriát, Nagy-Britanniát és Lengyelországot említette, akik Magyarország mellé álltak a példátlan büntetés ügyében. A lap tudósítása szerint Matolcsy György úgy fogalmazott a döntés után, hogy a magyar fél 100 százalékig biztos abban, hogy végül hatályon kívül helyezi Brüsszel a befagyasztásról szóló döntést és teljesen meg van győződve arról, hogy a kormány teljesíti a célokat.

A lap arra is kitér, hogy a spanyol pénzügyminiszter kedden pótlólagos megszorító csomagot vállalt, hogy 2012-ben 5,3 százalékra csökkenjen a költségvetés hiánya és megígérte, hogy Madrid az előírt 2013-as határidőre teljesíti a 3 százalék alatti hiánycélt.

A Bloomberg hírügynökség cikkében azt emelte ki, hogy a keddi döntés bejelentése után a forint érzékelhetően erősödött az euróval szemben és a kötvényhozamok is csökkentek. Megjegyzi azt is, hogy az EU először alkalmazta a kohéziós alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztéséről szóló szankciót. A hírügynökség idézi Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzőjének véleményét, aki egyáltalán nem biztos abban, hogy Magyarország júniusig képes lesz meggyőzni Brüsszelt. Az elemző ugyanis nem látja azokat az intézkedéseket, amelyekkel a magyar fél az alapvető költségvetési folyamatokat kezelné.

A MarketWatch arról számolt be, hogy kedden az unió pénzügyminiszterei 495 millió eurónyi Magyarországnak járó 2013-as forrást fagyasztottak be, miután az ország nem teljesítette a költségvetési hiányra vonatkozó előírásokat.

Mit mondanak itthon?

A kormány részéről hivatalos közlemény nem érkezett a keddi brüsszeli döntésre. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az MTV szerda reggeli műsorában beszélt a kohéziós pénzek felfüggesztéséről. Meglátása szerint viszonylag rövid ideje van Magyarországnak, hogy lépjen a kohéziós pénzek ügyében, "az alatt viszont bizonyíthatunk", és a kormány elérheti, hogy ne fagyasszanak be uniós támogatásokat.

Hasonlóképp vélekedett a TV2 szerda reggeli műsorában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Megítélése szerint, ha a magyar kormány végrehajtja a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott intézkedéseket teljes egészében, akkor az kielégíti az EU elvárásait és biztosítja a hiánycélok teljesülését. A szükséges megtakarítás összege 130-140 milliárd forint, ami a Széll Kálmán tervben még elmaradt intézkedésekkel oldható meg - magyarázta Cséfalvay Zoltán, megnevezve a tömegközlekedést és a gyógyszerkasszát.

A Portfolio.hu ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az államtitkár által jelzett 130-140 milliárd forintos elmaradás a Széll Kálmán Tervben azért érdekes, mert a kormány eddig azt kommunikálta, hogy a terv idei része 83 százalékban megvalósult, ami csak 95 milliárd forintos elmaradást jelent. Van némi ellentmondás a két változat között, hiszen az egyik értelmezés szerint a kormány belátja, hogy nem 83 százalékra teljesült a SZKT idei megvalósítása, a másik értelmezés szerint viszont a Széll Kálmán Terv idei részét bővíti ki.

Megismételte Matolcsy György keddi szavait, miszerint a kormány az április közepén benyújtandó frissített konvergencia programban mutatja be legújabb terveit. Az áprilisban elkészülő konvergencia program fogja megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyek a költségvetési hiány teljesítéséhez kapcsolódnak - fejtette ki az államtitkár. Cséfalvay azt is hozzátette, hogy a keddi döntés tulajdonképpen meg is gyorsítja az EU-IMF-megállapodás megkötését az új hitelkeretről.

Ezek szerint a kormány tervei szerint egy hónap alatt képes lesz megfelelni a brüsszeli elvárásoknak.

Giró-Szász András kormányszóvivő szintén az MTV reggeli műsorában úgy fogalmazott, hogy a magyar számok és a magyar kormány intézkedései sokkal gyorsabb megoldást fognak eredményezni. Elmondta, hogy voltak olyan uniós pénzügyminiszterek, aki szerint a hiányszámok és makrogazdasági adatok nem arra predesztinálják az országot, hogy szankciókkal sújtsák.