A soros uniós elnökség miatt jó féléves csúszással, akár napokon belül nyilvános lehet az Európai Unió Malévvel kapcsolatos jelentése. Ebben − lapunk értesülései szerint − tiltott állami támogatás miatt elmarasztalják a magyar kormányokat, amelyek az elmúlt években 100 milliárd forint nagyságrendben juttattak állami forrásokat a bajba került és folyamatosan veszteséges légi cégnek. (A vizsgálatot konkurens fapados légitársaságok kezdeményezték egy évvel ezelőtt.)

Az uniós verdikt egyenes következménye az lehet, hogy a 95 százalékos állami tulajdonban levő Malévnek vissza kell fizetnie az eddig kapott állami támogatást, amire a cég jelenlegi állapotában képtelen lenne. A nemzeti légitársaság sokmilliárdos adósságot és veszteséget görget maga előtt, ráadásul az elmúlt évtizedben több vezető irányítása alatt sem volt képes nyereségesen gazdálkodni. A tavalyi évet 25 milliárd forintos veszteséggel zárta a légitársaság, idén pedig a legoptimistább becslések szerint is 8-10 milliárdos mínusz várható. Az elmúlt hónapok statisztikái azt mutatják, hogy sem utasszámban, sem a járatok töltöttségében nem tud a Malév csatlakozni a fellendülő turizmushoz, sőt a "hazai pályán" − vagyis a budapesti nemzetközi reptéren − is egyre csökken a részesedése. (A Liszt Ferenc reptéren még sohasem esett 40 százalék alá a Malév részesedése − idén viszont már csak 36 százalékot ért el.)

A közelmúltban megjelent sajtóhírek szerint megindult az előkészítő munka, amelynek középpontjában egy "új", a korábbinál karcsúbb Malév létrehozása áll. A korábbi − nem éppen sikeres − vezérigazgató, Martin Gauss közreműködésével dolgozó négyfős csapat értesüléseink szerint egy 12 repülőgéppel és 400 dolgozóval rendelkező "mini Malévet" tervez, amely a jelenlegi helyébe lépne. (A mai Malévnak 1000 dolgozója és 24 repülőgépe van.) A Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők szerint ez a méretnagyság szinte reménytelenül kicsi − még európai méretekben is. Egy hatékonyan működő "ráhordó" légitársaságnak 26−30 repülőgéppel kellene rendelkeznie.