Brüsszel újra nyert a magyar kormány ellen

Az Európai Törvényszék friss ítélete szerint az Európai Bizottság jogszerűen utasította Magyarországot a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozások bizonyos tevékenységeihez kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának felfüggesztésére. Így döntött a bíróság a T-554/15-es a T-555/15-es számú, egyesített ügyekben.
Domokos László, 2018. április 25. szerda, 10:43
Fotó: Shutterstock

Az egyik problémás ügy: a dohánycégeket sújtó különadó

Még 2015 februárjában Magyarország a dohányipari vállalkozásokat terhelő új adót vezetett be, egészségügyi hozzájárulás elnevezéssel, amelyet a dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért éves nettó árbevétel alapján vetnek ki. A lépés célja, hogy forrásokat biztosítson az egészségügyi rendszer finanszírozásához az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése érdekében.

Az új adónemhez kapcsolódó adókulcsok progresszíven növekedtek, és azok mértéke 0,2 százalék az adóalap 30 millió forintot túllépő, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után, 2,5 százalék az adóalap 30 milliárd forintot túllépő, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után és 4,5 százalék az adólap 60 milliárd forintot meghaladó része után. Az adófizetési kötelezettség csökkenthető, ha a vállalkozás beruházásokat végez tárgyi eszközökbe.

Miután a bizottsághoz (EB) panasz érkezett, a brüsszeli testület szerv egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnek. Az EB szerint a progresszív adókulcsok különbséget tesznek a vállalkozások között azok árbevétele alapján és indokolatlan előnyt nyújtanak az alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak. Az adófizetési kötelezettségnek a beruházásokkal összefüggő csökkentése is indokolatlan, ráadásul az egészségügyi hozzájárulás célkitűzésével össze nem egyeztethető előnyt nyújt az ilyen beruházásokat megvalósító vállalkozásoknak.

Mindezek alapján Brüsszel úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít és - mivel az adó már hatályban van - utasította Magyarországot arra, hogy ezen eljárás lezárásáig függessze fel a progresszív kulcsok, illetve a beruházás esetén járó adókedvezmény alkalmazását. Magyarország e felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését kérte az Európai Bíróságtól.

A másik: az élelmiszerlánc-felügyeleti díj

A másik ügy pedig az egy uniós rendelet (a 882/2004/EK rendelet) által előírt élelmiszerlánc-felügyeleti díjra vonatkozó rendelkezéseket meghatározó magyar jogszabályok értelmében e díjat hazánkban az élelmiszerlánc-szereplőnek minősülő vállalkozásoknak bizonyos tevékenységeikhez kapcsolódó árbevételük függvényében kell megfizetniük. A díj célja - az uniós rendelettel összhangban - az élelmiszer-ellátási lánccal kapcsolatban végzett hatósági tevékenységek költségeinek finanszírozása.

2014. december 31-ig a díj mértéke az összes élelmiszerlánc-szereplő számára egységesen az éves nettó árbevétel 0,1 százaléka volt. 2015-től azonban a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek tekintetében az árbevétel növekedéséhez igazodó progresszív adókulcsokat vezettek be, amelyek mértéke 0 százaléktól (az árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó része után) 6 százalékig (az árbevétel 300 milliárd forintot meghaladó része után) terjed. Az összes többi élelmiszerlánc-szereplő továbbra is a díj alapját képező árbevétel 0,1 százalékának megfelelő mértékű átalánydíj megfizetésére kötelezett.

Az EB előzetes álláspontja szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon, mivel az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásban részesíti az alacsonyabb árbevételű kiskereskedőket a magasabb árbevételű gazdasági szereplők kárára. Brüsszel ezért állami támogatásokkal kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárás megindítása mellett döntött, továbbá ezen eljárás lezárásáig elrendelte a felügyeleti díj progresszív díjmértéke alkalmazásának felfüggesztését. Magyarország e felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését kérte a törvényszéktől.

Ez lett az ítélet

Az Európai Törvényszék a két ügyet azok hasonlósága miatt egyesítette és a szerdán meghozott ítéletében megállapítja, hogy az EB a nemzeti intézkedésekkel kapcsolatban Magyarországgal folytatott előzetes konzultációk alapján helyesen következtetett arra, hogy a hivatalos vizsgálati eljárások lezárásáig Budapest nem kívánta felfüggeszteni az ezen intézkedések tárgyát képező pénzügyi terhek alkalmazását. Így a vitatott felfüggesztő rendelkezések meghozatala az EB által adott arányos válasz volt a kialakult helyzetre. Ezzel kapcsolatban a Törvényszék hangsúlyozza, hogy a biztosság nem a két, progresszív teherviselési rendszer egészének, hanem csak azok azon részeinek felfüggesztését rendelte el, amelyek állami támogatásnak minősülnek.

Magyarország azon állításával kapcsolatban, hogy az EB bizonyos tagállamokban hozott adóintézkedésekkel összefüggésben anélkül indított hivatalos vizsgálati eljárást, hogy közben felfüggesztő rendelkezést hozott volna, a Törvényszék kimondja, hogy a bizottság nem köteles megindokolni azon választását, hogy valamely ügyben miért nem hoz felfüggesztő intézkedést.

A Törvényszék szerint - Magyarország érvelésével ellentétben - a bizottság nem volt köteles a jelen jogvita tárgyát képező döntései keretében meghatározni azon vállalkozások csoportját, amelyek a kifogásolt nemzeti intézkedések kizárólagos kedvezményezettjei voltak.

A Törvényszék szerint a felfüggesztő rendelkezések elfogadását megelőző eljárások során a bizottság megfelelő módon lehetőséget adott Magyarország számára az észrevételei megfogalmazására, amivel az uniós szerv biztosította e tagállam a védelemhez való jogának tiszteletben tartását.

Végül a Törvényszék úgy határozott, hogy az EB jogszerűen fogadta el a vitatott felfüggesztő rendelkezéseket és ezért elutasítja az azok ellen Magyarország által benyújtott kereseteket.

Az EB 2016. július 4‑én végleges határozatok meghozatalával lezárta a jelen ügyekben érintett határozatokkal megindított hivatalos vizsgálati eljárásokat. A bizottság a végleges határozatokban megerősítette az ez utóbbi határozatokban előzetes jelleggel elvégzett értékelést, és megállapította, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedések jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. Mivel Magyarország a keresetindítási határidőn belül nem vitatta a végleges határozatokat és azok nem képezték tárgyát valamely harmadik személy által benyújtott keresetnek sem, e határozatok időközben jogerőssé váltak.

A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a bírósághoz.

Fotó forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK