A jelentés szerint a makrogazdasági folyamatok az idén nagyrészt megfelelnek a konvergenciaprogramban valószínűsített pályának. Kivétel ez alól a mezőgazdaság, amelynek ilyen jelentős mértékű - a második negyedévben mintegy 7 százalékos - visszaesésére nem lehetett számítani. A fiskális kiigazítás növekedési áldozattal jár, az első negyedévben a GDP 2,7 százalékkal bővült, a növekedés üteme azonban a második negyedévre 1,2 százalékra esett vissza, így az első félévben 1,9 százalék nőtt a GDP az egy évvel korábbihoz képest. A jelentés szerint a második félévben a növekedési ütem ismét 2 százalék fölé gyorsulhat, ezért nem indokolt a programban szereplő 2,2 százalékos éves előrejelzés módosítása. Az állam által nyújtott nem piaci szolgáltatások ( közigazgatás, egészségügy és oktatás) teljesítménye a fiskális konszolidáció miatt 4,5 százalékkal esett vissza, ami jelentősen mérsékelte a GDP növekedési ütemét. Ez, illetve az építőipar és a mezőgazdaság összesen 1 százalékponttal mérsékelte a növekedést - fűzik hozzá. A felhasználási oldalon a GDP lassulását elsősorban a végső fogyasztás, azon belül is főként az egészségügyi kiadások szűkülése miatt erőteljesen visszaeső természetbeni juttatások markáns - az első félévben 9 százalékos - visszaesése okozta. A háztartások fogyasztási kiadása a 6 százalékot meghaladó reálbércsökkenés ellenére sem esett vissza számottevően - fűzik hozzá. A konvergenciaprogram azzal számolt, hogy 2007-ben mintegy 4 százalékos reálbércsökkenés következik be. Az első félévben a reálbércsökkenés a közszférában meghaladta a 9 százalékot, a versenyszférában 5 százalék körüli volt. Utóbbi, vártnál magasabb béremelési ütemét a gazdaság fehéredésével magyarázzák, ami a jelentés szerint 2006-ban 0,7 százalékpontot, míg 2007-ben 1,5-2,1 százalékpontot tesz ki a versenyszférában. Hozzáteszik: az év második felében a reáljövedelmek kedvezőbben alakulnak, így nem várható a háztartások fogyasztási kiadásának jelentős csökkenése. Az infláció szeptemberben várhatóan 6 százalékra csökken. A következő két-három negyedévben bekövetkező, 10 százalékot megközelítő élelmiszerdrágulás többletinflációs hatása az idén 0,2-0,3 százalékpont lehet. Inflációt növelő kormányzati intézkedésekre az idén már nem kerül sor, az éves index a korábban jelzett 7 százalék helyett 7,5 százalék lehet. Az évközi adatok azt jelzik, hogy az államháztartás ESA95 szerinti hiánya az áprilisban lefelé módosítottnál is kedvezőbb, a GDP 6,4 százaléka lehet. A nyolc havi egyenlegek alapján az előrejelzés biztosan teljesülhet, sőt elegendő nagyságú tartalékot tartalmaz. Az eredeti tervnél kisebb hiányhoz hozzájárul, hogy a kamatkiadás az idén 130 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával kevesebb lehet az eredeti költségvetési előirányzatnál. Az államadósság a félév végén a 12 havi kumulált GDP 65,9 százalékát tette ki, az április jelentés év végére 66,2 százalékos adósságrátát prognosztizált. Az adósságráta a korábbi éveknél mérsékeltebben emelkedik az erősödő forintárfolyam, a mérséklődő hozamok és az alacsonyabb államháztartási hiánynak köszönhetően.