"A kiszámítható és felelősségteljes gazdaságpolitikának köszönhetően kedvező folyamatok jellemzik a hazai államháztartást: 2016. június végén a központi alrendszer hiánya 402,1 milliárd forintot tett ki, ami az elmúlt közel másfél évtized legalacsonyabb első féléves hiányadatát jelenti. Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy a magyar reformok a költségvetési politikában is működnek, a kitűzött hiánycél pedig biztonságosan teljesíthető" - olvasható az NGM győzelmi jelentésében. Valójában viszont a júniusi 388,9 milliárd forintos hiány soha nem látott mértékű, ilyen magas szintre a rendre súlyos deficites júniusban még soha nem volt példa.

A győzelmi jelentés a költségvetés első öt hónapjáért járt, hisz májusig gyakorlatilag egyensúlyban volt a büdzsé - igaz ez is inkább egyszeri adóbefizetéseknek és az uniós programok leállásának volt köszönhető, mint a nem létező reformoknak. Az első öt hónapban a teljes hiány még csak 13,2 milliárd forint volt - ebbe rondított bele a júniusi adat. A féléves 402,1 milliárd forintos hiány még így is kedvező, hisz fele a tavalyi 823,3 milliárd forintnak. A módosított költségvetés erre az évre 761,6 milliárd forintos deficittel számol, vagyis a féléves hiány az egész évre tervezett összeg 53 százaléka - ami megfelel az időarányos szintnek.

A kérdés viszont, hogy miből jött össze a meglepő mértékű júniusi hiány: az NGM a váratlanul magas hiányt az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatfizetések és a meginduló uniós kifizetésekkel magyarázza. (Az NGM évek óta nem készít prognózisokat, ennek ellenére azonban egyik tétel sem olyan, ami ne lett volna előre prognosztizálható, ezt mégsem tette meg a nemzetgazdasági tárca.)

Közleményében a jövőről megismétli az NGM a korábbi hónapokban megszokott panelt, miszerint "a GDP arányában meghatározott, európai uniós módszertan szerinti 2,0 százalékos hiánycél reális és teljesíthető. Emellett ismételten hangsúlyozzuk, hogy Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése miatt nem szükséges módosítani sem az idei, sem pedig a jövő évi költségvetést."