Az államháztartás egyenlege decemberben 907,6 milliárd forinttal romlott, így az első tizenegy havi deficitnek köszönhetően az éves hiány 848,3 milliárd forint lett. A brutális decemberi adat nem volt előzmény nélküli, hiszen míg az első tizenegy havi egyenleg plusz 59,3 milliárd forintot mutatott, a kormány számaiból kiderült, hogy decemberre 800 milliárdot meghaladó egyenlegromlást tervez.

Eközben decemberben nem volt olyan nap, hogy ne repültek volna ki tíz- és százmilliárdok a költségvetésből értelmes és kevésbé értelmes célokra. Ömlött a pénz a sportberuházásokra, az olimpiai felkészülésre, a vidéki városokhoz, az egyházakhoz, de még a miniszterelnöki dolgozószobák belsőépítészetére is elkülönítettek négymilliárd forintot.

2015-ben az éves hiány 970,7 milliárd forint volt, az idei egész éves terv 761,6 milliárd lehetett volna.

Nehogy túl jó legyen

Az óriási decemberi költekezéssel a kormány el akarata kerülni, hogy az idei hiány túl alacsony legyen - illetve bármi áron két százalék felett akarják tartani a 2016-os gazdasági növekedést, ennek érdekében tolták ki a százmilliárdokat a magyar gazdaság szereplőihez.

Eddig a legrosszabb egyhavi államháztartási hiány 486,5 milliárd forint volt. Ezt is az Orbán-kormány hozta össze 2011 decemberében. A kormány 2011-ben államosította nyugdíjpénztárakat, akkor az így elvett nyugdíj-megtakarítások egy részét élte fel a kormány hasonlóan értelemtelen módon, annak érdekében, hogy az egyenleg nem legyen túlságosan kedvező.

Gyorsan felborult

A 2016-os költségvetést még 2015 májusában fogadta el a parlament, így a terv és a valóság gyorsan elvált egymástól: a büdzsé nem számolt azzal az 512 milliárd forinttal, amit a GE fizetett be egy adóoptimalizációs akció keretében a magyar költségvetésbe. Nem számoltak az MNB 50 milliárdos osztalékbefizetésével és a földárverésekből befolyó 100-150 milliárd forintos bevétellel sem, hiszen ezekről a lépésekről a költségvetés elfogadása után döntött a kormány.

Ezek mellett az egyszeri adóbevételek mellett kisebb mértékben, de a rendes folyó bevételek is meghaladták a tervezettet: a vártnál magasabb bérkiáramlás növelte a személyi jövedelemadóból és a fogyasztási adóból befolyó bevételeket, valamint a tb-járulékokat. Így minden adóbevételi szám kedvezőbb lett a tervezetnél.

A 900 milliárdos hiány tehát költekezésből jött össze - érdemes összevetni, hogy a most elkötött pénz közel harmada annak a 3000 milliárd forintnak, amit a magánnyugdíjpénztáraktól vett el a második Orbán-kormány és szintén elköltött nyomtalanul.

Nem akartak költeni a tárcák

A Portfolio tudósítása szerint Varga Mihály elmondta a NGM-ben tartott sajtótájékoztatón, hogy a 35300 milliárd forintos nominális GDP-vel számolva a pénzforgalmi hiány 2,4 százalék környékén lehet 2016-ban. Az uniós módszertan szerint számolt hiány valahol 2 százalék körül lesz. Az államadósság 25429 milliárd forint volt tavaly nominálisan, az adósság valahol 74 százalék környékén alakulhat - ismertette a politikus.

Az év egészében jól alakult a költségvetés, ez adott mozgásteret arra, hogy a kormány év végén kiadási döntéseket hozzon - fogalmazott Banai Péter államtitkár.

Miért lett alacsonyabb a decemberi hiány, mint amit előrejelzett a kormány? - hangzott a kérdés. A tárcák normális kifizetései nem teljesültek olyan mértékben, mint amit a kormány korábban feltételezett - válaszolta a miniszter.

Az előzetes adatok szerint 761 milliárd forint hiány jelentkezett a központi költségvetésben, 81 milliárd forint az elkülönített állami pénzalapoknál, míg 66 milliárd forint a tb-alapoknál több mint 80 milliárd forrást biztosított a kormány) a novemberi-decemberi kormányzati döntések nyomán - sorolta Banai.

Az év egészére számított 848 milliárd forintos pénzforgalmi egyenleg nemzetközi összehasonlításban igen kedvező ESA-egyenleg elérésére ad lehetőséget.

Az MTI beszámolója szerint a kormány által korábban tervbe vett 0 százalékos hiányt firtató kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: azért döntöttek az év végén inkább a pluszkiadások, beruházások ösztönzése mellett, mert az ipar és a beruházások alakulása miatt a gazdasági növekedés alacsonyabb, 2,1 százalékos lehet a korábban becsült 2,5 százaléknál.

A Földet a gazdáknak! program nyomán termőföld értékesítésből származott az állami vagyonnal kapcsolatos 200 milliárd forintos bevétel fele, 2017-ben folyik be várhatóan a fennmaradó 150 milliárd forint.

QP | Quality Placement