Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az államháztartás egyenlege decemberben 907,6 milliárd forinttal romlott, így az első tizenegy havi deficitnek köszönhetően az éves hiány 848,3 milliárd forint lett. A brutális decemberi adat nem volt előzmény nélküli, hiszen míg az első tizenegy havi egyenleg plusz 59,3 milliárd forintot mutatott, a kormány számaiból kiderült, hogy decemberre 800 milliárdot meghaladó egyenlegromlást tervez.

Eközben decemberben nem volt olyan nap, hogy ne repültek volna ki tíz- és százmilliárdok a költségvetésből értelmes és kevésbé értelmes célokra. Ömlött a pénz a sportberuházásokra, az olimpiai felkészülésre, a vidéki városokhoz, az egyházakhoz, de még a miniszterelnöki dolgozószobák belsőépítészetére is elkülönítettek négymilliárd forintot.

2015-ben az éves hiány 970,7 milliárd forint volt, az idei egész éves terv 761,6 milliárd lehetett volna.

Nehogy túl jó legyen

Az óriási decemberi költekezéssel a kormány el akarata kerülni, hogy az idei hiány túl alacsony legyen - illetve bármi áron két százalék felett akarják tartani a 2016-os gazdasági növekedést, ennek érdekében tolták ki a százmilliárdokat a magyar gazdaság szereplőihez.

Eddig a legrosszabb egyhavi államháztartási hiány 486,5 milliárd forint volt. Ezt is az Orbán-kormány hozta össze 2011 decemberében. A kormány 2011-ben államosította nyugdíjpénztárakat, akkor az így elvett nyugdíj-megtakarítások egy részét élte fel a kormány hasonlóan értelemtelen módon, annak érdekében, hogy az egyenleg nem legyen túlságosan kedvező.

Gyorsan felborult

A 2016-os költségvetést még 2015 májusában fogadta el a parlament, így a terv és a valóság gyorsan elvált egymástól: a büdzsé nem számolt azzal az 512 milliárd forinttal, amit a GE fizetett be egy adóoptimalizációs akció keretében a magyar költségvetésbe. Nem számoltak az MNB 50 milliárdos osztalékbefizetésével és a földárverésekből befolyó 100-150 milliárd forintos bevétellel sem, hiszen ezekről a lépésekről a költségvetés elfogadása után döntött a kormány.

Ezek mellett az egyszeri adóbevételek mellett kisebb mértékben, de a rendes folyó bevételek is meghaladták a tervezettet: a vártnál magasabb bérkiáramlás növelte a személyi jövedelemadóból és a fogyasztási adóból befolyó bevételeket, valamint a tb-járulékokat. Így minden adóbevételi szám kedvezőbb lett a tervezetnél.

A 900 milliárdos hiány tehát költekezésből jött össze - érdemes összevetni, hogy a most elkötött pénz közel harmada annak a 3000 milliárd forintnak, amit a magánnyugdíjpénztáraktól vett el a második Orbán-kormány és szintén elköltött nyomtalanul.

Nem akartak költeni a tárcák

A Portfolio tudósítása szerint Varga Mihály elmondta a NGM-ben tartott sajtótájékoztatón, hogy a 35300 milliárd forintos nominális GDP-vel számolva a pénzforgalmi hiány 2,4 százalék környékén lehet 2016-ban. Az uniós módszertan szerint számolt hiány valahol 2 százalék körül lesz. Az államadósság 25429 milliárd forint volt tavaly nominálisan, az adósság valahol 74 százalék környékén alakulhat - ismertette a politikus.

Az év egészében jól alakult a költségvetés, ez adott mozgásteret arra, hogy a kormány év végén kiadási döntéseket hozzon - fogalmazott Banai Péter államtitkár.

Miért lett alacsonyabb a decemberi hiány, mint amit előrejelzett a kormány? - hangzott a kérdés. A tárcák normális kifizetései nem teljesültek olyan mértékben, mint amit a kormány korábban feltételezett - válaszolta a miniszter.

Az előzetes adatok szerint 761 milliárd forint hiány jelentkezett a központi költségvetésben, 81 milliárd forint az elkülönített állami pénzalapoknál, míg 66 milliárd forint a tb-alapoknál több mint 80 milliárd forrást biztosított a kormány) a novemberi-decemberi kormányzati döntések nyomán - sorolta Banai.

Az év egészére számított 848 milliárd forintos pénzforgalmi egyenleg nemzetközi összehasonlításban igen kedvező ESA-egyenleg elérésére ad lehetőséget.

Az MTI beszámolója szerint a kormány által korábban tervbe vett 0 százalékos hiányt firtató kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: azért döntöttek az év végén inkább a pluszkiadások, beruházások ösztönzése mellett, mert az ipar és a beruházások alakulása miatt a gazdasági növekedés alacsonyabb, 2,1 százalékos lehet a korábban becsült 2,5 százaléknál.

A Földet a gazdáknak! program nyomán termőföld értékesítésből származott az állami vagyonnal kapcsolatos 200 milliárd forintos bevétel fele, 2017-ben folyik be várhatóan a fennmaradó 150 milliárd forint.