Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A szerdai jelentés szerint Magyarországon nincs túlzott makrogazdasági egyensúlytalanság, de a bizottság szerint hazánk esetében határozott lépések, és azok figyelemmel követése szükséges. Az EB szerint nincs érzékelhető javulás. Most is azok között az országok között vagyunk, amelyekről úgynevezett mélyreható részletes elemzést készítettek. (Idén összesen 16 tagállam esik bele ebbe a körbe.)

Magyarország esetében a bizottság szerint a kockázatok leginkább a még mindig magas külső adósságban állnak, annak ellenére, hogy jelentős előrelépés történt annak kiegyensúlyozásában. Emellett kockázatokat jelentenek még a magas államadósság, a pénzügyi szektort érintő szabályozás, a magas nemteljesítő hitelek állománya, amely a mérlegalkalmazkodást nehezíti - ezekre kell Magyarországnak odafigyelnie.

A részletes elemzésben a bizottság megállapítja: az elmúlt év gyors javulása ellenére az ország külső eladósodottsága továbbra is kockázatos szinten van. Az elemzés megjegyzi, hogy a válság óta folyamatos a gazdaság kiegyensúlyozása, főleg a magánszektor hitelleépítése és az uniós források hatásának következtében. Ezzel párhuzamosan némi strukturális romlás figyelhető meg a fiskális oldalon (a nettó külföldi közvetlen befektetések, főleg a zöldmezős beruházások lassultak le).

A magas államadósság továbbra is az egyik legfontosabb sérülékenységi pontja a magyar gazdaságnak. A középtávú fenntarthatóságról szóló elemzések azt mutatják, hogy a hiány az alapszcenárió szerint tovább csökken ugyan a következő években, de a gazdasági sokkoknak való kitettség még mindig jelen van.

A pénzügyi mérlegalkalmazkodás igen nehéz körülmények között folytatódott a pénzügyi szektort gúzsba kötő szabályozási környezet és a nemteljesítő hitelek magas aránya miatt. A bizottság szerint bár szükséges volt a hitel/betét arányok javítása, de a hitelek leépítését nagyrészt a szabályozásokkal kényszerítették ki, itt különösen a magas adóterheket emeli ki a jelentés. Bár lassult a mérlegalkalmazkodás, ez azonban a következő években is folytatódni fog.

Hatástalan és drága a közmunka

A közmunka hatástalan aktív munkaerő-piaci intézkedésnek tűnik, torzítja a munkaerőpiac megfelelő működését - szögezi le a jelentés. Az intézkedés általában véve csökkenti a munkanélküliséget, de költségvetési kockázatot is hordoz magában abban az értelemben, hogy egy "csapdahelyzetet" eredményezhet és az alacsony képzettségűek jóléti juttatásainak állandó eszközévé válhat. Bizottság szerint a program ráadásul nem megfelelően koordinált a foglalkoztatási szolgáltatók között, továbbá nem támogatja hatékonyan az abban részt vevők elsődleges munkaerőpiacra történő reintegrálását. A bizottság megjegyzi a magyar gazdaságra leselkedő kockázatok között azt is, hogy a közmunkára fordított költségvetési kiadások az elmúlt négy évben megnégyszereződtek.

Leáll a beruházások növekedése

A jelentés továbbá más makrogazdasági elemeket is vizsgált. Egyebek mellett például a beruházásokat, amelyekről megállapítja, hogy a 2014-es rekord ütem 2016-ig lassulni fog. Megállapítja, hogy a beruházások 2008 óta először 2013-ban indultak növekedésnek, 2014-ben több mint 10 százalékos reálnövekedést mutatott, főleg az uniós forrásoknak köszönhetően, de 2016-ban az EU-források felhasználásának lassulásával nullára viheti le a beruházások növekedését, azaz leállhat a bővülés.

A magyar adórendszer hatékonyságát mind annak szerkezete, mind annak irányítása befolyásolja: ezek között a magas szektorális adókat említi, illetve azt, hogy az alacsony jövedelműek néhány csoportjának adóterhe az EU-ban a legmagasabbak között van. Pozitívumként jegyzi meg ezzel szemben a jelentés, hogy történt némi előrelépés az adóelkerülés terén.

A bizonytalan szabályozási környezet, a döntések átláthatatlansága és az érintettekkel való nem megfelelő konzultáció együtt jelentősen rányomja bélyegét az üzleti környezetre. Ennek kapcsán a jelentés kiemeli: a gyakori, váratlan szabályozási változások gyakran bizonyos szektorokban újabb korlátok bevezetését jelentik, így a befektetők részére a kiszámíthatóságot rontja. Ezt fejeli még meg a törvényhozás minősége, többek között a megfelelő megelőző hatástanulmányok elkészítése és a szabályozás által érintettek számára a rövid bevezetési időszak.

Mérsékelt előrelépés

Összességében Magyarország az EB szerint csak mérsékelten teljesítette a 2014-es országspecifikus ajánlásokban foglaltakat. A támogatott hitelezés (nhp) megugrása ellenére a nem támogatott hitelezés nem normalizálódott, ami részben a pénzügyi szektorra nehezedő terheknek köszönhető.

Van némi előrelépés az adózás terén és az állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok átszervezésében. Némi haladás figyelhető meg továbbá a célzott munkaerő-piaci intézkedések erősítésében is (a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat profilalkotási rendszerének előkészítésében és az ifjúsági mentorhálózat felállításában).

Mindezek mellett azonban néhány országspecifikus ajánlást szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyott a magyar kormány. A bizottság szerint főleg az adórendszer átalakítására vonatkozó megállapítások tartoznak ide. Emellett nem hosszabbította meg a kormány a munkanélküli ellátásra való jogosultság időtartamát, és a szegénységi mutatók is romlanak, amelyek integrált szakpolitikai intézkedéseket tesznek szükségessé.

Több piaci szegmensben tovább növekedtek a belépési költségek és a szabályozási korlátozások. A befogadó állami oktatás rendszerszintű megközelítése terén is további lépések szükségesek.

Kockázatok

Az országjelentés szerint makrogazdasági egyensúlytalanságokból adódó kihívások, amelyekkel a döntéshozók szembesülnek egyrészt abból adódik, hogy Magyarországnak még mindig nagyon magas a külső adóssága, ezért a külföldi befektetők bizalmának megtartása kiemelten fontos. A szolgáltató szektorban az elmúlt években hozott versenyellenes intézkedések az ország vonzerejét, mint vállalkozási helyszín, csökkentik.

A hitelezéssel kapcsolatban a bizottság szorgalmazza a helyzet normalizálását, a támogatott hitelezés ugyanis a testület szerint nem helyettesíti a bankok számára erős működési környezetet. A bizottság szerint nincs megfelelő tőkefelhalmozásra lehetőség a pénzügyi közvetítőrendszerben, az elfogadott könnyítések nem voltak célzottak. A bankszektorban az állami tulajdonszerzés - még az átmeneti időszakra vonatkozó is - jelentős pénzügyi kockázatot eredményezhet - figyelmeztet a jelentés.

A közmunkaprogram egyre növekvő szerepe jelentős kihívásokat eredményez az elsődleges munkaerő-piaci szabályozások hatékonyságát illetően - egyrészt az abban résztvevők munkaerőpiacra történő integrálásának korlátozott pozitív hatása miatt, valamint azért mert az elmúlt négy évben ennek költségei megnégyszereződtek.

Emellett a bizottság kifogásolja, hogy a középtávú költségvetési keretszabályozást még mindig nem alkották meg. Kívánatos lenne az adórendszer hatékonyságának javítása is (hatékonyabb adóbeszedés, adóelkerülés csökkentése). Továbbra sem megfelelő a szociális ellátás hatékonysága és lefedettsége. A törvényalkotás szabályozásának szigorú betartatása még mindig hiányzik.  Hiány van a mérnöki és természettudományos végzettségűekből, a kkv-k innovatív kapacitása pedig hiányzik.

Az oktatási rendszer különböző szintjei közötti átjárhatóság még mindig gyenge, a befogadó állami oktatás rendszerszintű szabályozása, a korai iskolaelhagyást megelőző intézkedések, a felsőoktatáshoz való hozzáférés és a képzések befejezését célzó intézkedések még mindig nem születtek meg. A háztartások rezsicsökkentésének hatását pedig még mindig nem vizsgálták felül.