Brutális összeg ömlik ki a költségvetésből

A 2014-es kormány megalakításától kezdve 328,4 milliárd forintot költöttek a költségvetési tartalékból, míg 2010 óta 783 milliárd forintot szórtak ki gyakorlatilag ellenőrizetlenül.
Napi.hu, 2016. szeptember 7. szerda, 09:49

A kormány előszeretettel "játszik" a költségvetési tartalékokkal és évente 100 milliárd forintot költ el ezen a címen. A büdzsé elfogadásakor lényegében egy biankó csekket kap a kabinet az országgyűlési képviselőktől, amellyel ugyan el kell számolnia, de ez kevéssé átlátható. A Policy Agenda (PA) megvizsgálta, hogy 2010 óta mire költött a kormány, és a tavalyi választások óta mennyire voltak bőkezűek.

A költségvetési tartalék az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására szolgál a törvény szerint. Azaz felhasználása viszonylag szabadon értelmezhető, és ezzel láthatólag előszeretettel él a kabinet.

A másik sajátossága ennek a pénznek, hogy míg az ország költségvetését a parlament szavazza meg, és elméletileg tételesen meg van határozva minden forintnak a helye, addig a tartalékról kormány határozatban döntenek. A határozat elvileg még azt sem kell, hogy megnevezze precízen, mire is kell költeni azt az összeget.

Havonta 10,4 milliárd

A 2014-es kormány megalakításától kezdve 328,4 milliárd forintról döntött a kabinet, míg 2010 óta 783 milliárd forintot költött el ilyen módon. Ez azt jelenti, hogy havonta 10,4 milliárd forintot költött átlagosan az Orbán-kormány a tartalékból. Ez tehát csupán egy kormány határozat segítségével elosztható pénz, amelyhez nem társul indoklási kötelezettség sem.

Teljesen egyértelmű, hogy vannak olyan állami feladatok, amelyek év közben, váratlanul jelentenek kiadást. Klasszikus eset az árvízi védekezés, amelynek költségigénye előre nem tervezhető. Természetesen az is elképzelhető, hogy az országgyűlés által év közben hozott törvénymódosítás olyan többletfeladatot ad egy kormányzati szervnek, vagy olyan plusz forrást igényel annak végrehajtása, ami nem volt előre tervezhető. Ilyen volt a magáncsőd intézményének bevezetése, amely új feladatot jelentet az államigazgatásnak, ennek fedezetét elő kellett teremteni.

Ugyanakkor csak a 2014-es kormányváltás óta a PA által végzett számítások szerint a tartalékból finanszírozott kiadások 36 százaléka ment olyan célra, ami a kormányzat működéséhez kellett. Ezek előrelátható költségeknek tűnnek, amelyekkel valamiért nem tervezetek a költségvetés elkészítése során.

Mire ment el a pénz?

Példaként hozható a Klik működése, amelyre 2015-ben 26,7 milliárd forintot kellett év közben átcsoportosítani, különben likviditási problémák lettek volna. Ez egyértelműen a rossz tervezés eredménye volt, hiszen már a 2015. évi költségvetés elfogadásakor látszott, hogy a törvényben szereplő összeg nem lesz elegendő a stabil működéshez.

Az is érdekes összehasonlítás, hogy mire "ment" el a kiadások többsége. Ahogy korábban is említettük a nagy része a működtetésére, de 2010 óta 50,2 milliárd forintot kapott a sport terület extra támogatásként (2014 óta 14,5 milliárd forintot, benne az olimpia 2024 projekttel), míg például a migrációs helyzet kezelésére 33,2 milliárdot csoportosítottak át (ebbe benne van a népszavazás is).

Az is szembetűnő, hogy 2014-es új kormány megalakulása óta csak a Bethlen Gábor Alap (határon túli programok támogatásával foglalkozik), év közben 14 milliárd forintot kapott olyan programok támogatására, amelyek akár előre tervezhetőek lehettek volna. Ez a tartalékból felhasznált összes költés 4 százalékát jelenti - olvasható Policy Agenda jelentésében.

HOZZÁSZÓLÁSOK