Korai még az M3-as metróvonal támogatási szerződésének esetleges felbontásáról beszélni - tudta meg az Mfor kormányközeli forrásból. Egyelőre semmi jel nem utal erre, ugyanakkor semmire sincs garancia, hiszen minden szerződést fel lehet mondani.

Az első Orbán-kormánynak (1998-2002) is eltartott csaknem három hétig, amíg az 1998-as októberi önkormányzati választások után november 6-án bejelentette, hogy nem kíván részt venni az új metróvonal (M4-es) építésében. A még Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat bírósághoz fordult, amely első és másodfokon is úgy döntött, hogy az adott év áprilisában aláírt támogatási szerződés egyoldalúan nem bontható fel. A kormány felülvizsgálati kérelmet adott be, a főváros pedig 100 milliárdos kártérítési pert indított.

QP | Quality Placement

Mindkét per a Legfelsőbb Bíróságon végződött, amely végül úgy ítélte meg, hogy nem jött létre polgári jogi szerződés, mivel államháztartást érintő kötelezettség csak úgy vállalható, ha erre törvényi felhatalmazást kap a kormány. Ilyen pedig nem volt. S mivel nem jött létre polgári jogi szerződés, nincs is mit teljesítenie az államnak.

Ugyanez van

Karácsony Gergely sem bízhat a törvényi védelemben, a metrótörvényként emlegetett 2015-ös jogszabály ugyanis csak a fejlesztés gyorsítását célozza. A kormány 2015 márciusában döntött arról, hogy az M3-as metróvonal infrastruktúra-rekonstrukcióját felveszi az Integrált Közlekedés-fejlesztési Operatív Program (IKOP) tervezett projektjei közé. Ezt követően született meg "Az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2015. évi CXVI. törvény, amelyben azonban egyetlen szó sincs a projekt finanszírozásáról.

A kormány 2016 áprilisában újabb határozatot hozott, amelyben a projekt támogatási összegét 137,5 milliárd forintban állapította meg. Tarlós István főpolgármester az északi szakasz kivitelezői szerződésének 2017-es aláírásakor hangsúlyozta, hogy a kormány akkor is köteles biztosítani a támogatás akkor még 137,5 milliárdos összegét, ha az unió nem adná oda.

A többletköltségek fedezetéről viszont csak tavaly novemberben sikerült megállapodnia Orbán Viktorral. Erről a megállapodásról (amelynek metróra vonatkozó részéről azután kormányhatározat is szólt) mondta az önkormányzati választási kampány hevében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy politikai, és nem egy közjogi megállapodás, így az kettejük között érvényes.

Más a helyzet

A helyzet annyiban más, hogy míg 1998-ban, az M4-es szerződésének felmondásakor az építés még nem kezdődött el, az M3-as rekonstrukciója már javában folyik. Így a támogatási szerződés felmondása esetén kártérítési perek sora indulhatna a minisztérium, illetve a kormány ellen tekintettel a támogatói jogviszonyra - mutatnak rá az Mfor forrásai.

Ugyanakkor más útja is van a támogatás elvesztésének, nevezetesen szerződésszegés. A kormány adja a pénzt, a fővárosnak viszont határidőre be kellene fejeznie a projektet, amire egyre kevesebb a remény.