Csak idén júliusban mintegy 17,5 milliárd forint folyószámlahitelt kapott a fővárosi önkormányzat az OTP Banktól - derül ki a budapesti városháza szerződéseiből. A főváros termeli a magyar GDP bő negyven százalékát, Budapest mégis adósságban úszik és a hitelek nélkül nem tudná finanszírozni magát: még februárban fogadták el Budapest költségvetését, az idei hiány 114 milliárd forintot tesz ki.

A hiányt három forrásból fedezik: 25,3 milliárdot az előző évek maradványaiból, 66,7 milliárd forintot új hitelek felvételéből, további 27,9 milliárdot pedig a meglévő befektetések értékesítéséből teremtenek elő. A júliusi szerződéseket átnézve kiderül, hogy a fővárosi önkormányzat pénzügyi főosztálya szinte naponta köt hitelszerződést az OTP-vel. Például július 5-én 5,7 milliárd forint hitelről szólt a szerződés, három nappal később újabb 855 millió forint következett, július 11-én 2,5 milliárd forint hitelre volt szükség, de július 15-én is 3,4 milliárd forintért fordult Budapest az OTP-hez.

Mindez persze nem most kezdődött, hiszen átmenetileg bevétellel nem fedezett kiadások kifizetésére már évek óta biztosít hitelkeretet a bank a fővárosnak. Például 2018-ban is 25 milliárd forintos volt a hitelkeret összege. Már 2014-ben is megírta a Napi.hu, hogy fővárosi önkormányzat beruházásainak finanszírozásához összesen 20 milliárdos hitelt vett fel az OTP Banktól. A hitelre szintén a hiányos költségvetés miatt volt szükség. Óriási adósságot görget maga előtt Budapest: a 2018-as költségvetést is 131 milliárd forintos hiánnyal fogadták el, amit például 75 milliárd forintos hitellel tömtek be. Jelentős többletkiadással jár a 3-as metró pótlása, és a korábbi 5-ről 10 milliárd forintra nőtt a főváros által fizetendő szolidaritási adó.

Csak a kormány engedélyével, de visszafizetik

Az OTP-t nagyon szeretik az önkormányzatok, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatása szerint 2018 végén összesen 145 milliárd forint volt az önkormányzatok hitelállománya, ebből pedig 85 milliárd forintot az OTP nyújtott a megszorult településeknek. Ez az összeg idén még tovább növekedhetett, hiszen az MNB júliusi statisztikái szerint már 174,4 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak a helyi önkormányzatok, és csak a fővárosi önkormányzat 17,5 milliárd forintról szóló hitelszerződést kötött júliusban a Csányi Sándor által elnökölt pénzintézettel.

Tarlós István főpolgármester korábban elmondta: szerinte a fővárosi költségvetésben szereplő 66,7 milliárd forint hitel nem kényszerűségből felvett működési kölcsön, hanem a fejlesztések finanszírozását szolgáló forrás. Évek óta rendelkezésre áll az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkerete, amit eddig nem hívtak le, most viszont ebből finanszírozzák az előkészített fejlesztéseket. Ha ezt nem venné fel a főváros, attól még még működne, hiszen ezt a pénzt csak fejlesztésre lehet elkölteni. Igaz, ettől még hitel, amit vissza kell fizetni.

Azt pedig például a Népszava írta meg, hogy a második Orbán-kormány idején, 2011 és 2014 között az állam átvállalt az önkormányzatok addig felgyülemlett adósságait: a hazai települések kétharmadát összesen 1369 milliárd forintnyi tartozástól szabadították meg. Ennek persze ára volt: előírták, hogy jelentős adósságot keletkeztető ügyletet csak a kabinet előzetes hozzájárulásával köthet ezután bármelyik önkormányzat.

Persze van nyereséges cége is a fővárosi önkormányzatnak, hiszen a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. tavaly 3 milliárd forintos bevétel mellett mintegy 40 millió forintos profittal zárt. A fővárosi vagyonelemek mellett a társaság saját ingatlanokat és társasági részesedéseket is kezel. Magyarán üzlethelyiségeket, ingatlanokat árul vagy ad ki bérbe szerte a városban.