Budapest nyerhet Rómával szemben

Ma kezdődik Rómában a FAO szerdáig tartó tanácsülése, amelyen döntés születhet arról, hogy Rómából Budapestre költözik a szervezet regionális központja. A magyar fővárosba kerülhet a szolgáltató központja is, ami csaknem száz munkahelyet jelenthet majd.
NAPI, 2006. november 20. hétfő, 07:53
Fotó:

A Napi Gazdaság cikke

A világ élelmezéséért felelős Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) az egész világon kiterjedő programok mentén szervezi munkáját, hálózatában régiónként, alrégiónként vannak a központjai. Magyarországnak 1995-ben sikerült elérnie (több közép-európai országgal versengve), hogy a FAO alregionális központja Budapestre kerüljön - mondta lapunknak Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára, aki az említett évben a szaktárca közigazgatási államtitkára volt. Ez akkor nagy eredménynek számított, s a döntést azóta igazolta az idő: ez a központ ma is működik a Benczúr utcában.

Benedek Fülöp szerint éppen az alregionális központ sikeres működésének, továbbá Budapest és az FVM hozzáállásának, illetve a magyar állam közreműködésének köszönhetőek a kedvező fejlemények. Amikor ugyanis tavalyelőtt szóba került, hogy a FAO európai regionális - tehát az egész kontinensre kiterjedő - központja elkerül Rómából, akkor nem Brüsszelt, hanem Budapestet célozták meg, s júliusban Rigában be is jelentették, hogy a magyar főváros a potenciális jelölt.

A világélelmezési programból rá háruló feladatokkal foglalkozó regionális központ Magyarországra telepítését kiterjedt vita övezte; egyebek mellett Gráf József agrárminiszter írt az érintett országoknak egy lobbilevelet, amelyre többségük úgy reagált: alkalmasnak tartja Budapestet a célra. Időközben ráadásul módosították a terveket, s a budapesti központ már nemcsak az európai ügyeket intézné, hanem a közép-kelet-ázsiaiakat is (vagyis a FAO-régió Európa mellett Közép-Kelet-Ázsiára is kiterjedne). Már ennek szellemében zajlottak azok a tárgyalások, amelyek emlékeztető dokumentumát a múlt héten írták alá magyar részről is.

A dokumentum szerint a magyar helyszínt támogató javaslatot terjesztik a mától szerdáig Rómában ülésező FAO-tanács elé. „Ezen az ülésen születik végső döntés arról, hogy a két fent említett régiót is összefogó regionális FAO-központ Budapestre kerüljön-e. Erre jó az esélyünk, de nem szabad előre inni a medve bőrére, a döntést ugyanis még nagy lobbitevékenység, sok egyeztetés előzi meg" - mondta a tárgyalásokat magyar részről korábban is, jelenleg is vezető Benedek Fülöp.

A szakállamtitkár emlékeztet arra, hogy augusztusban felvetődött a FAO szintén Rómában működő, 96 főt foglalkoztató szolgáltató központjának a Budapestre költöztetése is; ez látja el a FAO által működtetett összes intézményt szolgáltatásokkal (nyomtatványnyal, eszközökkel, berendezésekkel) is. Ez már komolyabb ügy Magyarország számára, hiszen míg a regionális központban többségében külföldiek dolgoznának (csak a kiszolgáló személyzet lenne magyar), a szolgáltató központban 8 lenne a külföldi és 86-88 fő a magyar alkalmazott. (Utóbbiaknak a felsőfokú végzettség és az angolnyelv-tudás mellett rendelkezniük kell alapvető informatikai és szolgáltatási ismeretekkel is.)



A szolgáltató központ foglalkoztatási lehetőségei mellett az sem elhanyagolható, hogy innen szerveznének a FAO keretében megvalósuló projekteket, a közbeszerzési kiírásokat is indukáló itteni beszerzések mellett Magyarországra jönnének továbbképzésre a FAO szakemberei, itt tárgyalnák meg a kritikus ügyeket. Mindez a fent említett két régiónál bővebb területre vonatkozna, a szolgáltató központ tevékenysége ugyanis kiterjedne az európai és ázsiai terület mellett Afrikára is.

Utóbbi ellen olasz részről már tiltakoztak, ám Benedek Fülöp bizakodik, mert közelmúltbeli tárgyalásai kapcsán a Rómába delegált 42 FAO-nagykövet közül 38 a szolgáltató központ Budapestre telepítését is támogatásáról biztosította. A FAO központi szolgáltató szervezete három év alatt költözne a magyar fővárosba. Az első ütem 2007 szeptemberéig tartana, majd évente 30-30 fővel csökkenne a római létszám, s ennyivel emelkedne a budapesti.

Rómában sem kellene tartani attól, hogy a FAO-tisztségviselők az utcára kerülnek: a magyarok a menet közben nyugdíjba vonuló olasz alkalmazottak helyét vennék át. E téren mostanra sikerült „relatív összhangot" teremteni: az olasz FAO-nagykövet legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy természetesen nem támogatja a központ Budapestre kerülését, de ha a FAO-tanács így határoz, azt tiszteletben tartja. Egy Magyarország számára kedvező döntés esetében a két kisebb FAO-központ (Bangkok és Santiago de Chile) mellett Budapesten működne a világ legnagyobb regionális és szolgáltató FAO-központja. Ez az egyéb előnyök mellett olyan információs bázist is jelentene a hazai agrárvállalkozásoknak, amilyenről eddig nem is álmodhattak.


Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetét (FAO) 1945-ben alapították azzal a céllal, hogy az élére álljon az éhínség elleni nemzetközi fellépésnek, illetve semleges tárgyalási fórumot biztosítson az élelmezésügyi, illetve agrárkérdések megtárgyalásához. A FAO-nak 188 ország és az Európai Közösség a tagja, a végrehajtó hatalommal pedig a 49 választott tagból álló tanács rendelkezik. A jelenleg a szenegáli Jacques Diouf vezetése alatt működő szervezetnek mintegy 3700 alkalmazottja van, közülük 1500 mezőgazdasági szakember. A létszám fele a római központban dolgozik, a többiek pedig a több mint száz tagállami kirendeltségen. A szervezet költségvetését a tagok állják, a 2006-2007-es büdzsé főösszege 765,7 millió dollár.

A FAO-pénzeket elsősorban technikai segítségnyújtásra szánják, de jut belőle együttműködés, illetve és partneri kapcsolatok kiépítésére, adminisztrációra és egyéb tevékenységek finanszírozására is. A 2005-ös költségvetés 378 millió dollárját több mint 1600 program között osztották szét, köztük számos olyan volt, amelynek finanszírozásában részt vettek egyéb pénzügyi alapok, nemzetközi pénzügyi társaságok, illetve az ENSZ fejlesztési programja is. Az utóbbi évtizedben a FAO jelentős átszervezésen esett át, mindenekelőtt a decentralizációra és a költségek csökkentésére koncentrálva. Az 1994 óta elért megtakarítások összege 50 millió dollárra tehető. A FAO a közelmúltban elsősorban a madárinfluenza-pánik miatt került reflektorfénybe.

HOZZÁSZÓLÁSOK