Büdzsé 2019 - sok módosítót leszavaztak

Miután lezárult a jövő évi költségvetés részletes vitája a parlamentben, a törvényjavaslat megőrizte alapkarakterét, továbbra is a biztonságos növekedés jellemző rá – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón pénteken.
Domokos Erika, 2018. július 6. péntek, 20:06
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

A büdzsé tervezetéhez benyújtott módosító indítványok jó része csökkentette volna a költségvetés tartalékait, a kormánypárti frakciók bizottsági képviselői és a kormány azonban nem támogatták ezeket a javaslatokat - közölte Banai.

Megmaradt az a tartalékszint, amellyel a törvénytervezetet június 13-án benyújtották: a rendkívüli kormányzati intézkedések irányzata az előző évinél 50 százalékkal magasabb, 165 milliárd forint lesz, a hiánycél teljesítéséhez köthető tartalék pedig 60 milliárd forintról 90 milliárdra nő.

Banai Péter Benő megjegyezte: bízik abban, hogy az elmúlt hetek piaci hullámai elcsendesednek, és a 4 százalékos növekedési terv reális marad.

Miután a bizottságok döntöttek a 2019-es büdzséhez beérkezett összesen 810 egyéni képviselői és 2 bizottsági indítványról, a jogszabály-tervezet nyertese továbbra is az a két terület, amelyre a kormány 2010 óta kiemelten figyel: a családok támogatása és a munka becsületének a helyreállítása - véli az államtitkár.

A családok esetében a pluszkiadások az adókedvezményekkel együtt elérik a 2000 milliárd forintot, csak az otthonteremtési területre fordított többlet 240 milliárd forint.

Ami a munkaerőpiacot illeti, az államtitkár szerint 2010 óta jelentős javulások következtek be, a munkanélküliség 12 százalékról 3,7 százalékra csökkent, a szakképzett munkaerőből mára hiány alakult ki. A jövő évi költségvetés érdemi változásai közül kiemelte azt, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása esetén a személyi jövedelemadón kívül eltörlik az összes közterhet.

A szociális hozzájárulási adó kulcsa a hatéves bérmegállapodással összhangban 2 százalékponttal csökken jövőre - mutatott rá az államtitkár utalva arra, hogy az intézkedés bevezetést a kormány a keresetek alakulásától tette függővé.

A jövő évre várható 8,8 százalékos bruttó keresetnövekedés érdemi felzárkózásra ad lehetőséget a 3 százalék alatt várható infláció mellett.

Oktatásra és egészségügyre jövőre 15 milliárd forinttal, illetve 101 milliárd forinttal többet költ a kormány az ideinél - hangsúlyozta Banai Péter Benő, aki azt is hozzátette, hogy 2010-hez képest az előbbi területre 606 milliárddal, utóbbira 505 milliárddal több jut 2019-ben.

Az államtitkár bízik abban, hogy az Országgyűlés két hét múlva jelenlegi formájában elfogadja a törvényjavaslatot.

Az MTI kérdésére Banai Péter Benő elmondta, hogy amennyiben a tervezettnél alacsonyabb, 3,5-3,6 százalékos lenne a GDP-növekedés jövőre, a tartalékok ellensúlyozni tudnák a kiesést, a kiadás-növelésekre és az adócsökkentésekre meglenne a fedezet. Két típusú kockázattal számolnak. Egyik oldalról a pénzpiacok alakulása a meghatározó, miután a nagy jegybankok szigorításba kezdtek, az állampapírpiaci hozamszintek világszerte emelkednek. Másik oldalról a magyar gazdaságra az exportpiacokon keresztül a kereskedelmi háborúk is kihatnak.

A forint árfolyamával kapcsolatos újságírói kérdésre az államtitkár megjegyezte: a kormánynak nincs árfolyamcélja. Úgy fogalmazott, hogy a forintgyengülés költségvetésre gyakorolt hatása nullszaldós, hiszen egyes bevételi többletek ellensúlyoznak más sorokon keletkező kieséseket.

HOZZÁSZÓLÁSOK