Az állások 81 százaléka veszélybe kerülhet - Magyarországon a bérek olvadnak el

A koronavírus-válság a foglalkoztatásban nagyobb összeomlást hozott, mint a 2008-2009-es globális gazdasági válság. Sokkal több munkaóra veszett el most, mint akkor, a legnagyobb veszély, hogy emiatt nő a szegénység és az emberek közti egyenlőtlenség. Az is kiderül, hol tartanak a magyarországi fizetések.
Komócsin Sándor, Csernátony Csaba, 2020. július 15. szerda, 11:59
Fotó: Napi.hu

A koronavírus-járvány a közel egy évszázada kitört világgazdasági válság, majd az azt követő gazdasági depresszió óta az egyik legnagyobb krízist hozta a világon a foglalkoztatás terén - derül ki az OECD friss munkaügyi jelentéséből.

Az elemzés szerint komoly kockázata van annak, hogy a következő években a most kirobbant válság növelni fogja a szegénységet és az emberek közti egyenlőtlenségeket. A világszervezet szakértői szerint az egyes országok kormányainak az a legfontosabb feladata, hogy megakadályozzák a munkaügyi válság szociális válsággá mélyülését. Emellett egy jobb, stabilabb munkaerőpiac kiépülését is most alapozhatják meg a jól megválogatott, a jövő iparágaiba történő befektetésekkel.

Munkába járás

A koronavírus-válság legjellegzetesebb tünete az volt, hogy az OECD tagországaiban több millió ember egyszerűen nem tudott munkába járni. Ennek eredményeként órásit zuhant a ledolgozott munkaórák száma és rendkívül sok állás szűnt meg. A mostani krízis első hónapjaiban tízszer annyi munkaóra veszett el, mint az előző, 2007-2009-es globális válság idején. Több millió embert küldtek munkaadóik kényszerszabadságra vagy csökkentett munkaidőben folytatták a foglalkoztatásukat, mások egyszerűen elvesztették az állásukat, és három hónapon belül minimális javulást látunk ezen a téren.


Az OECD közgazdászainak várakozása szerint a világszervezet tagországaiban 2020 végére átlag 10 százalékra nő a munkanélküliségi ráta a 2019. végi 5,3 százalékról. Még rosszabb lesz a helyzet, a mutató elérheti a 12 százalékot, ha a járványnak lesz második hulláma is. A foglalkoztatás javulása 2021-ig nem várható. Függően attól, hogy korábban mekkora volt a munkanélküliség vagy a csökkentett munkaidőben dolgozók száma, a világszervezet egyes országaiban másként érzékelhető a foglalkoztatás romlása.

Eltérő hatás

Néhány országban bevezettek munkahely-védelmi programokat, amelyek lehetővé teszik az emberek csökkentett munkaidőben való foglalkoztatását állásuk megőrzése mellett. Az OECD szakértői azonban úgy látják, hogy ezekben az országokban csak elnyújtani tudják a válság hatását, azaz a munkavállalók később fogják érezni annak igazi súlyát. Más helyeken megugrott munkanélküliség, ám sokan viszonylag gyorsan visszatérhettek az állásukba vagy új állásokba, ahogy a gazdasági aktivitás erősödni kezdett.

Eltérően hat a válság a munkavállalók korától és nemétől függően is, nevezetesen a fiatalokon és a nőkön veri el jobban a port. Ez a két foglalkoztatási csoport amúgy is azok közé tartozik, amelyek munkavállalói könnyebben elveszik az állásukat. Jelen esetben az a pechjük, hogy olyan ágazatokban dolgoznak - az idegenforgalomban, a vendéglátásban -, amelyeket a legsúlyosabban érintett a gazdasági hanyatlás.

Milliárdos adatok

A világ 3,3 milliárd alkalmazottként dolgozó lakójának 81 százalékát fenyegeti az a veszély, hogy teljesen vagy részben elveszti az állását - jelentette korábban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).

A szervezet számítása szerint a koronavírus-válság 2020 második negyedévében a világgazdaságban átlagosan leradírozta a munkaórák 6,7 százalékát, ami 195 millió teljes állásban foglalkoztatott ember elbocsátásával ér fel. A legsúlyosabban érintett régió az arab világ lesz, amelynek országaiban eltűnik a munkaidő 8,1 százaléka.

Magyar körkép

Magyarországon a járvány előtti időszakhoz képest 100-120 ezres növekedést lehetett tapasztalni az álláskeresési rendszerbe jelentkezőknél, ami június közepén érte el a csúcspontját. Azóta többen kerülnek ki a rendszerből, mint amennyien be - mondta Palkovics László innovációs miniszter egy interjújában.

A hivatalos magyar adatok szerint májusban már 4,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Szemben az április 4,1 százalékkal, valamint az egy évvel korábbi 3,5 százalékkal. A bérstatisztikában is megjelent a járványhatás, lassult a bérnövekedés üteme. Az év első négy hónapjában a bruttó átlagbég 390 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó 258 ezer forintra emelkedett, ami 8,7-8,7 százalékos, egyébként tempós emelkedést jelent. Ugyanakkor áprilisban már csak 7,8 százalékkal nőttek a bérek, azaz lassult az emelkedés üteme. Ráadásul az áprilisi adatok szerint több szektorban, például a koronavírus-járvány miatt súlyos forgalomkieséssel szembesülő vendéglátásban csökkentek a fizetések, ezzel megtörve a több éve tartó emelkedést.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Sikitamiki, 2020.07.15 14:09

@palm: attól függ kinek. Vannak iparágak akik konkrétan jól jártak a virussal.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2020.07.15 14:05

most került vagy kerülhet ???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

palm, 2020.07.15 12:52

"V alakú" válság, ugye nagyokosok?
Inkább "L" lesz az...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html