Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Súlyos csapást mért a koronavírus-járvány a világgazdaságra, ezen belül a magyarra. A magyar GDP az első negyedévben elért 2,2 százalékos plusz után a második negyedévben korábban soha nem látott, több mint 13 százalékos hanyatlást produkált.

Részben az ipar nagyon gyenge teljesítménye miatt. A teljes magyar ipart sokkolta a járvány, a kijárási korlátozások mellett a nemzetközi kereslet visszaesett. Így az ipar 4,8 százalékponttal járult hozzá a 13,6 százalékos GDP-visszaeséshez. Áprilisban az ipari termelés közel 40 százalékkal, májusban több mint 30 százalékkal esett vissza.

A harmadik negyedévben már jobb GDP-adatra van kilátás, mert a második negyedévben történt gyár- és termelésleállások után mérsékelt tempóban elindult a gyártás sok üzemben. Május óta az előző hónaphoz képest növekedett az ipari termelés, igaz, lassuló tempóban: júniusban havi szinten 17,3 százalékkal nőtt a termelés, júniusban viszont már csak 7,3 százalékkal, augusztusban pedig 6,8 százalékkal. Összességében az év első hónapjában 2 százalékkal csökkent a termelés volumene.

Több mint 140 ezres mínusz fejenként

A legfrissebb részletes KSH-statisztikákból kiderül, hogyan érintette a megyéket a hanyatlás. Az első félévben az egy főre jutó ipari termelés országos átlagban meghaladta az 1,61 millió forintot, ami 8 százalékos csökkenésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel megszakadt a 2014 óta tartó folyamatos növekedés. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy főre vetítve 143 ezer forinttal csökkent az ipari termelés. Tehát a múlt évhez képest, nem számolva azzal, hogy a járvány nélkül mekkora növekedés lett volna, csak az iparban - nem számolva a többi szektort, például a szolgáltatásokat vagy éppen a vendéglátást - fejenként több mint 140 ezer forinttal kisebb összeg jött össze ebben az évben.

Mekkora ipari termelés jut egy főre?
Megye2020 első félév2019 első félévVáltozás év/év (%)
Komárom-Esztergom4 millió forint4,7 millió forint-14%
Győr-Moson-Sopron3,8 millió forint4,8 millió forint-20%
Fejér2,8 millió forint3,4 millió forint-16%
Vas2,7 millió forint2,9 millió forint-9%
Jász-Nagykun-Szolnok2,5 millió forint2,3 millió forint+11%
Bács-Kiskun2,28 millió forint2,5 millió forint-7%
Heves2,26 millió forint2,6 millió forint-14%
Borsod-Abaúj-Zemplén2,1 millió forint2,2 millió forint-6%
Veszprém1,7 millió forint1,79 millió forint-7%
Országos átlag1,61 millió forint1,75 millió forint-8%
Tolna1,45 millió forint1,46 millió forint0%
Pest1,3 millió forint1,28 millió forint-1%
Zala1,2 millió forint1,24 millió forint-2%
Csongrád-Csanád962 ezer forint967 ezer forint-1%
Budapest948 ezer forint1,05 millió forint-10%
Hajdú-Bihar900 ezer forint827 ezer forint+9%
Szabolcs-Szatmár-Bereg872 ezer forint893 ezer forint-2%
Somogy834 ezer forint861 ezer forint-3%
Nógrád799 ezer forint870 ezer forint-8%
Békés772 ezer forint837 ezer forint-8%
Baranya765 ezer forint779 ezer forint-2%
Forrás: KSH

A főváros és a tizenkilenc megye többségében csökkent az egy főre jutó termelés, mindössze két kivétel volt, Hajdú-Bihar megyében 9 százalékkal 900 ezer forintra, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 11 százalékkal 2,5 millió forint fölé nőtt az összeg. Igaz, ezek a megyék ipari szempontból nem tartoznak az élmezőnybe. A legjelentősebb ipari termelést felmutató megyékben viszont drasztikus visszaesés történt, részben az exportkereslet pandémia miatti visszaesése és gyárleállások miatt.

A múlt év első felében listavezető Győr-Moson-Sopron megyében - részben az Audi-gyár tavaszi leállása miatt - 20 százalékkal, 3,8 millió forintra csökkent az egy főre jutó termelés. Ezzel a visszaeséssel az idén a második helyre csúszott vissza a megye, az első helyen Komárom-Esztergom áll, több mint 4 millió forintos összeggel, ám ez is 14 százalékos hanyatlást jelent a múlt év első feléhez képest. A két ipari központnak számító megyében az egy főre jutó termelés az országos átlag több mint duplája, míg a baranyai, békési és nógrádi érték ötszöröse.