Merre mennek a gabonaárak? 15 százalékkal kevesebb búza teremhet

Hamarosan kezdődik az aratás. Az előrejelzések szerint idén átlagosan 10-15 százalékos terméskiesés lehet a búzánál a tavalyihoz képest – mondta a Napi.hu érdeklődésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) növénytermesztésért felelős foglalkozó tanácsosa.
Tóth László Levente, 2019. június 22. szombat, 15:40
Fotó: Shutterstock

Az őszi vetésű szántóföldi növények aratása az átlagos éveknek megfelelően június végén, július elején, azaz Péter és Pál napját követően kezdődhet az idén is. Korábban csak akkor, ha a nagy meleg miatt hamarabb érnek be a növények, olyan korai kezdésre azonban, mint tavaly, már nem lehet számítani, hiszen akkor már a földeken lennének a kombájnok.

Nagy még a bizonytalanság

Csősz Tibor, a MOSZ tanácsosa lapunknak elmondta, hogy tavaly 5,3 millió tonna búzát takarítottak be a termelők, ehhez képest a búzatermés idén 4,7-4,8 millió tonna lehet a műholdfelvételeken is alapuló brüsszeli kutatóintézeti előrejelzések szerint. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján idén a búza termőterülete 950 ezer hektár, a repcéé 300 ezer hektár, az őszi árpáé 200 ezer hektár.

A búza előtt elvetett repcénél már akkor sem volt optimális a magágy a száraz időjárás miatt, az állapotminősítések alapján ennél a növénynél még a búzáénál is nagyobb lehet a kiesés a rosszabb állományok esetében elvégzett kiszántások miatt - mondta Csősz Tibor. Az Agrárminisztériumban pedig felhívják a figyelmet arra, hogy részletes előzetes termésbecslést június 27-én, az Aratási Koordinációs Bizottság ülése után lehet majd tudni.

Betett az időjárás

Ez az időpont azonban még annyira korai, hogy konkrét következtetéseket még ezekből az adatokból sem lehet levonni, akkor ugyanis nagy valószínűséggel csak a nagyon kezdeti tapasztalatokról lehet majd beszámolni - mondta Csősz Tibor.

A MOSZ tanácsosa arról is beszélt, hogy a termelők idén átlagos évvel, illetve az említett terméscsökkenéssel számolnak, a földrajzi térségek között persze nagy eltérések lehetnek. Annyi biztos, hogy a hosszú, száraz időszak kedvezőtlenül hatott az őszi vetésekre, utána a május eléggé csapadékos volt, de ez nem tudta már teljes mértékben kompenzálni azokat a károkat, amit az előtte lévő több hónapos száraz időjárás okozott. Utána pedig forró napok jöttek, a kialakult párás környezet pedig nagyon kedvezett a különféle növénybetegségeknek, különösen a gombásodásnak. Ez arra ösztönözte a gazdálkodókat, hogy különösen nagy figyelmet fordítsanak a védekezésre, ahol ezt nem tették meg, vagy elszalasztották a jó időpontot erre, ott a minőséggel majd lehetnek problémák.

Petőházi Tamás, a NAK országos osztályelnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a késő tavaszi csapadékos időjárás miatt a növényvédelmi munkák is késtek, sok helyen későn tudták csak elvégezni a gyomirtást. A május elejei csapadék jót tett ugyan, de annak eloszlása és mennyisége régiónként eltért. Az a kérdés - teszi hozzá ehhez Csősz Tibor -, hogy a fejlődő növényállományokat a megérkezett eső "hogy kapta el". A növénytermesztésben nagyon fontos egy-két nap is, az őszi vetések idején és az idén megérkezett csapadék esetében egyaránt. Nagyon sok minden függ ezektől az időpontoktól, valamint a területi elhelyezkedéstől függően lehet kisebb és nagyobb a terméskiesés az előrejelzett átlagtól.

Így arattak régen
Az aratás előkészítéséhez hagyományosan akkor fogtak hozzá, amikor a búza töve megszakadt. A magyar nyelvterületen nem lehet egységes időpontot megállapítani az aratás megkezdésére, hiszen a déli területeken sokkal hamarabb érik be a gabona, mint az északiakon, közepes vagy magas hegyek között. Valamikor ez az eltérés tette lehetővé, hogy a hegyvidéki gazdálkodók az Alföldön vállaljanak bérmunkát, és egy hónap vagy hat hét múlva a munkát ott befejezve még az otthoni gabonatermést is idejében be tudták takarítani. Az évenként változó időjárás sok esetben két hét ingadozást is okozhatott a betakarítás megkezdésében. Az aratás kezdésének időpontja a középkortól kezdve Sarlós-Boldogasszony napja, július 2. volt. Mivel azonban ez a nap ünnepnek számított, ezért csak jelképesen kezdték meg ekkor a munkát. Mostanság a köztudat Péter-Pál napját, azaz június 29-ét tartja az aratás kezdetének.

A világban több búza lehet

Az Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) júniusi előrevetítése alapján idén az egy évvel korábbinál 7 százalékkal több, 781 millió tonna) búzát takaríthatnak be a világon a 2019/2020-as gazdasági évben. A globális felhasználás 763 millió tonna lehet. A Tallage francia piacelemző vállalat szakértői szerint az EU tagországaiban összesen 143 millió tonna búzát arathatnak a gazdák a következő hetekben. Ez a mennyiség 12 százalékkal lenne több az előző évinél, annak ellenére, hogy az egy hónappal korábbihoz képest enyhén romlottak a tagországok terméskilátásai. A várható hozamkiesés az aszályos időjárás miatt Spanyolországban a legjelentősebb, 24 százalékos, de a balti államokban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és kisebb mértékben Németországban is meleg, száraz időjárást jeleznek előre a következő hetekben. Ahogyan Magyarországon, úgy Olaszországban, Romániában, Bulgáriában és Franciaországban is a korábbi hetek heves esőzései befolyásolják a terméskilátásokat.

Ennyiért adják most a búzát

A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza fronthavi jegyzése tonnánként 198 dollárra emelkedett június első felében. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény legközelebbi lejáratra szóló jegyzése tonnánként 177-185 euró között mozgott ugyanekkor. Magyarországon a fizikai piacon átlagosan 59,9 ezer forint volt a tonnánkénti termelői ár, áfa és szállítási költség nélkül az étkezési, és 47,2 ezer forint a takarmánybúza esetében június első hetében a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz került Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint.

HOZZÁSZÓLÁSOK